Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Bukott, felállt és nyert: Farah minden idők legnagyobbjai között

2016.08.14. 05:33

Mo Farah már eddig is a legnagyobb hosszútávfutók közé tartozott, de riói tízezres győzelmével újabb szintet lépett. A brit megvédte londoni címét, és folytatta egyedülálló sorozatát. Hetedik aranyérmét nyerte az elmúlt négy évben, olimpiákon háromszor, világbajnokságokon négyszer volt első.

Farah ellen sokféle taktikát kipróbáltak már a legnagyobb riválisainak számító kenyai és etióp futók, de egyik sem vált be, mert mindig a brit volt a legerősebb, és időben is reagált az akciókra. A riói döntő sem volt könnyű számára, a kenyaiak, az ugandaiak és az etiópok vitték a tempót, próbálták fárasztani a címvédőt, aki négyezer méternél el is esett, így erejének egy része arra ment el, hogy visszakapaszkodjon az élbolyra. (Az 1972-es tízezres döntőben a finn Lasse Viren tudott bukás után győzni.)

Ez azért nem okozott neki túl nagy gondot, okosan megbújt a mezőnyben, amíg tudott, majd 8000 méternél az élre is állt, próbált olyan tempót diktálni, amelynél már igazán veszélyesen nem tudnak az ellenfelek robbantani. Ez be is jött Farahnak, a kenyai Paul Tanui, az amerikai Galen Rupp és a két etióp, Ygrem Demelash és Tamirat Tola is csak követni tudta.

Az utolsó négyszázon Tanui mindent egy lapra tett fel, óriásit hajrázott, de a nagyon jó végsebességű Farah-t nem tudta megrogyasztani, és az utolsó százon vissza is előzte a kenyait a címvédő. A harmadik helyen Tola futott be.

Az olimpiák történetében Farah a hatodik, aki duplázni tudott ezen a távon. Paavo Nurmi (1920, 1928), Emil Zátopek (1948, 1952), Lasse Viren, Haile Gebrselassie (1996, 2000).
és Kenenisa Bekele (2004, 2008) voltak az elődei. 

Rióban harmadik olimpiai aranyát nyerte, tízezren 2012 óta verhetetlen a nagy döntőkben, 2013-ban és 2015-ben a vb-ken is behúzta ezt a számot.