Katalin
3 °C
9 °C

Ahol a legnagyobb léket kapta az amatörizmus

DKRCS20131207018
2016.08.02. 15:15

Nehéz az ökölvívás történetének a kezdeteit meghatározni, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor született meg az első pusztakezes ökölharc. Ugyanakkor az ökölvívás tartalmazza az emberi mozgáskultúra legalapvetőbb elemeit, ezért vélhetően a boksz első és kezdetleges formái már nagyon korán kialakultak. Az ökölvívás vagy más néven boksz már a legelső ókori olimpiák meghatározó sportága volt, és olyan legendás bajnokai voltak, mint Onomasztusz vagy Theogenész, aki több mint 1000 díjjal az ókor leghíresebb ökölvívója volt.

A modern kori ökölvívás a 17. században született újjá Angliában. Ekkor kezdték el a sokszor botrányba fulladó és a nem egyszer halálos áldozattal járó ökölpárbajokat szabályok közé terelni. Így jött létre John G. Chambers paragrafusgyűjteménye, melyben már megkülönbözteti egymástól a súlycsoportokat, meghatározza a küzdőtér méretét és a menetek hosszát, előírja a kesztyűk használatát, illetve kijelöli a vezetőbíró feladatait. 

1904-ben, St-Louisban már a modern olimpián is szerepelt az ökölvívás, mely innen folyamatosan tört felfelé népszerűségben és 1920-ban megalakult az ökölvívók világszövetsége (FIBA), melyet 1946-ban a Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) váltott fel, később pedig jöttek a profi szervezetek is, mint a WBA (1962) vagy a WBC (1963).

Fontos tudni, hogy az ökölvívásban igaz, hogy folyamatosan vékonyodik a határvonal, de még megkülönböztetjük egymástól az amatőr és a profi bokszot. Olimpiákon mindig is az amatőr ökölvívás szerepelt, mely szabályait tekintve néhány elemben tér el a profi változattól. Eddig profik nem vehettek részt az olimpián, de Rióban már az is szabad, igaz mindössze három profi ökölvívó fog elindulni.

Szabályok

Az mindkét esetben evidens, hogy a mérkőzéseket a négyzet alakú szorítóban rendezik, melyet egy kötélsor határol. Ennek a területnek 4,9*4,9 méternél nagyobbnak, de 6,1*6,1 méternél kisebbnek kell lennie. A ring talaja nem lehet túl kemény, éppen ezért nemezlappal és arra helyezett ponyvával kell befedni. A sportolók először a bandázst kötik fel, majd jön a kesztyű, amelynek méretét az uncia határozza meg, és a méretük súlycsoportonként változik. 

Kötelező még a mélyütést védő szuszpenzor használata, valamint a fogvédőé. A fejvédő eddig az amatőr ökölvívás legalapvetőbb kelléke volt, de az AIBA eltörölte a használatát, hogy ezzel is fokozza az amatőr bunyó iránti mérsékelt érdeklődést. 

Minden mérkőzést a mérlegelés előz meg, amely alapján eldől, hogy a bokszoló milyen súlycsoportban indulhat. Amatőr versenyen a menetek 3*3 percesek és menetek közt 1 perc szünet van.

A bokszolók célja, hogy a lehető legtöbb tiszta találatot vigyék be az ellenfelüknek, hiszen tiszta találat után kapnak pontot. Ha az egyik fél túlzott fölénybe kerül a vezetőbíró leléptetheti a gyengébbik felet, ezzel is megóvva a nagyobb veréstől. Ha a küzdelem kiegyenlített és le- vagy kiütésre nem kerül sor, akkor a pontozóbírók hirdetnek győztest.

Magyarok?

Bár Magyarország Kovács István, Erdei Zsolt vagy Balzsay Károly révén a profi bunyónak is adott világbajnokokat, Papp László a maga zsinórban megszerzett három olimpiai aranyérmével (1948, 1952, 1956), minden idők egyik legjobb, legeredményesebb amatőr ökölvívója.

Rióban a 69 kg-os Bacskai Balázsnak, valamint a 75-kg-ban induló Harcsa Zoltánnak szurkolhatunk. 

(Borítókép: Harcsa Zoltán (kékben) és Bacskai Balázs a férfi ökölvívó országos bajnokság 75 kilogrammos súlycsoportjának döntõjében Fotó: Krizsán Csaba / MTI)