Itt minden versenyző kapott már egy második esélyt az élettől
Az idei Szervátültetettek Világjátékán, az angliai Newcastle-ben a magyar csapat a nyolcadik helyet érte el az 59 ország közül a 18 arany-, 26 ezüst- és 33 bronzérmével. A transzplantáltak sportjában is egyre élesebbek a versenyek, növekszik a konkurencia, de Magyarország tartja a lépést a legjobbakkal, atlétikában például világcsúcstartónk is van.
A szervátültetetteknek a világjátékok az olimpiával ér fel, ahogy az idén két aranyérmet nyert Mihálovits Tamás mondta, a paralimpiához túl egészségesek, az olimpiához pedig túl betegek. A körítés is olyan, mint az olimpián, több mint 2000 sportoló vesz részt, rendeznek nyitó- és záróünnepséget, felvonulást is. Newcastle-be 32 vese-, 9 máj-, 3 kombinált vese- és máj-, 1 tüdő-, 3 szív- és 6 csontvelő-átültetett sportolónk utazott el, 11 sportágban (asztalitenisz, atlétika, bowling, darts, kerékpár, petanque, röplabda, tenisz, tollaslabda, triatlon, úszás) versenyeztek. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A transzplantált sport az 1970-es évek végén kezdett intézményesülni, egy angol transzplantáló sebész, Maurice Slapak hívta életre a világjátékokat, amit kétévente rendeznek meg, idén már a huszonkettediket tartották. Magyarok először 1987-ben, Innsbruckban vettek részt a játékokon. Ekkor alakult meg a világszövetség is, amihez szintén csatlakozott Magyarország. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
„Aki beültetett szervvel él, annak sosem lesz olyan a teljesítőképessége, mint egy egészségesnek. Ugyan jó életminőséget érhetnek el, de élethosszig tartó gyógyszerszedés is kíséri mindezt” – mondta Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének (MSZSZ) elnöke. Ez indokolja, hogy külön versenyrendszerük legyen a transzplantáltaknak. Nagyon ritkán arra is van példa, hogy valaki az épek között is sikeres tud lenni. Erre leginkább a májátültetésen átesetteknek van esélyük, az amerikai Chris Klug az egyik példa, a 2002-es olimpián snowboardban szerzett bronzérmet. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A sportolást van, aki a transzplantációja után kezdi el, de sokan vannak olyanok is, akik komoly sportmúlttal rendelkeznek. Berente elmondta, van, akit a versenyzés motivál, de a sportolás eleve ajánlott, 30 százalékkal is megnövelheti a beültetett szerv élettartamát. Az elnök maga is versenyzik, fontosnak tartja a példamutatást, de emellett elég sikeres is. „A kedv és a motiváció megvan, ameddig tudok, úszom. Korábban a csapat egyik legeredményesebbje voltam, 3-5 érmet nyertem általában, ez az első alkalom, hogy csak negyedik, ötödik és hatodik helyeket szereztem.” (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
Fontos kitétel, hogy nincsenek olyan sportágak, amelyekben direkt lehet a kontakt, mert védeni kell a beültetett szervet. A küzdősportok mellett így sok labdajáték is hiányzik a programból. Korosztályos bontás is van, az idősek is állandó résztvevői a világjátékoknak. A csapat legfiatalabbja a 14 éves Sípos Tímea úszó volt, míg a világjátékok legidősebb indulója egy 72 éves bowlingos, Soós Sándor volt. Innen nem lehet kiöregedni” – mondta Berente. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A legnagyobb létszámot a 40-50 éves korosztály adja, nem véletlenül, a szervátültetések is ebben a korban a leggyakoribbak, tudtuk meg az MSZSZ elnökétől. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
Berente nem csak úszik, bő húsz éve dolgozik vezetőként is a szervátültetett sportban. Newcastle-ben nagy megtiszteltetés és meglepetés érte, a világszövetség munkáját értékelve beválasztotta a Hírességek Csarnokába. De nem csak ez az esemény érintette meg. „A megnyitó az mindig szép és megható, és nagyon jó volt látni azokat a sportolóinkat, akik először indultak a világjátékokokon. A versenyek azok versenyek, ugyanúgy küzdenek és izgulnak, odateszik magukat, viszont minden futam és meccs mindig egy öleléssel végződik. Van egy speciális hangulat, benne van, hogy már mindenki kapott egy lehetőséget egy második életre.” A világjátékok fontos eleme az az 5 kilométeres utcai futás, amivel a donorok előtt tiszelegnek. Ezen a futamon bárki elindulhat, a donorok együtt futhatnak azokkal, akinek valamelyik szervüket ajánlották fel. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A Newcastle-ben diszkoszvetésben és súlylökésben is aranyat szerző, mindkettőben világcsúcsot dobó Mihálovits Tamás egész életében sportolt. NB II.-es kosárlabdázó volt, majd tíz évet a Budapest Wolves amerikaifutball-csapatban is lehúzott, és még a hokiba is belekóstolt felnőttként. „Már gyerekkoromban megmondták a szüleim, hogy a policisztás vesebetegségem miatt transzplantációra számíthatok negyvenéves korom körül. Ez be is jött.” Mihálovits az amerikaifutballt nem folytathatta, de már korábban kitalálták csapattársával, Pető Ferenccel, hogy a foci után dobóatléták lesznek. Pető ifjúsági válogatott kalapácsvető volt, így tudott segíteni az edzésekben. „Az átültetés után nagyon vitális lettem, akkor jöttem rá, hogy milyen rossz állapotba kerültem a betegség miatt. A nulláról indultam el, nem volt dobómúltam, és ezt ma is kevesen hiszik el.” Elég gyorsan haladt, 2018-ban már négyszeres Európa-bajnok volt, a súly és a diszkosz mellett a gerelyhajítást és a kislabdadobást is megnyerte. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
Mihálovitsnak súlylökésben 11,93 méter a világrekordja, ami elég messze van az épek 23,12 méteres csúcsától, de úgy tartják, ha már az 50 százalékát elérik annak, az már jónak mondható. A dobó úgy érzi, technikáján és fizikumán is tud még fejleszteni, tavasszal egy kisebb sérülés vissza is vetette, de elérhetőnek érzi súlyban a 14 métert, diszkoszban a 40-et. Utóbbiban 36,60-at tud jelenleg. A gerelyhajításban bronzérmes lett most, de már tudja, hogy még többet kell technikáznia, szerinte sincs tökéletes dobás. „Mint minden területén az életnek, a sportban is csak a végén derül ki, hogy a befektetett energia a megfelelő módon kamatozik-e, vagy újabb irányt kell venni, és új módszerrel kell ugyanazokat a falakat ostromolni.” „Azt sejtettem, hogy a világjátékokon a súlylökés sikerülni fog, egy iráni sráctól tartottam csak. Konstans voltam, végig 11 méter fölött maradtam, és mindig javítottam néhány centit. Eléggé rápörögtem a versenyre, egészen más érzés volt egy nagy stadionban dobni. Az emberek szeretete, a grandiózusság meghatott, és az is nagy élmény, hogy válogatott lehetek, az amerikaifociban ez nem adatott meg. Természetesen annak is örülök, hogy az egészségem ilyen állapotban van.” (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
Az MSZSZ-nek 21 tagszervezete van, 400 sportolót tartanak számon. A világjátékokra nincs nemzetközi kvalifikációs rendszer kitalálva, itthon kell eldönteni, ki utazhat ki. A világszövetség csak azt írja elő alapszabályában, hogy minden országból az adott legjobbat nevezzék be a különböző számokra. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A transzplantált sportolóknak kevés lehetőségük van nemzetközi szinten összemérni a tudásukat, minden évben egy nagy verseny van, a világjátékok közötti években rendezik az Európa-bajnokságot. Mihálovits is kevésnek érzi a versenylehetőséget,ritkán találkozik az ellenfeleivel és éles helyzettel. Ezért is tervezi, hogy jövőre már az épek szenior ob-ján is indul. A világjátékok azért nagyon motiváló mindenkinek, Berente Judit mondta, hogy vannak olyan tinédzserek, akik alig várják, hogy átlépjék az életkori küszöböt. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
A szakmai munka speciális képzettséget is igényel, zömében azok a szövetségi edzők irányítják a felkészülést, akik lassan két évtizede benne vannak a transzplantált sportban. Az MSZSZ együtt dolgozik a transzplantációs központok utógondozó orvosaival, a Klinikai Orvosok Szövetségével is, ők tanítják meg, hogy mire kell figyelniük az edzőknek. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)
Az MSZSZ nem kap túl sok állami támogatást, a versenyzés hobbi, amire áldozni kell a sportolóknak is, még ha szponzorokat is sikerül behúzni. „Én melózom a sport mellett, még annyi szponzorom sincs, hogy négyórás munkát tudjak vállani” – mondta Mihálovits. A legtöbb országban hasonló a helyzet, bár néhány helyen már félprofi szinten is működik a transzplantált sport. A legjobb példa erre Nagy-Britannia. Európában a legeredményesebb ország volt Newcastle-ben, de azért is előzhették meg a magyarokat, mert tízszer annyi sportolót indíthattak. „Sok évig benne voltunk az első ötben, most is igyekeztünk megtartani az élvonalbeli helyünket. Több országban is sokat invesztálnak bele a transzplantációs sportba, például Irán is nagyot ugrott. Az egy főre eső éremszámban azonban mindig elöl vagyunk” – mondta Berente. (Fotó:
Szekeres Máté / Index)