A halálfélelem életben tart, de az sem elég
További Extrém sport cikkek
Egy használt kötélen múlt
A lengyel Jerzy Kukuczkát legendás mászóként tartották számon, ő volt a második ember, aki mind a 14 nyolcezres csúcsra felért. Kukuczka azonban elődjét, Reinhold Messnert is le tudta körözni, míg az dél-tirolinak 16 évébe telt, addig neki elég volt kilenc is ahhoz, hogy minden nyolcezrest letudjon.
Kukucza azzal vívta ki társai elismerését, hogy szegényes felszereléssel vágott neki egy-egy expedíciónak, és sokszor a legkeményebb téli időszakban is sikeres csúcstámadásokat hajtott végre. Erőssége a tempója volt, legtöbbször alpesi stílusban hódította meg a hegyeket, tehát nem kiépített táborok között ingázott le-fel, hanem minden felszerelését magával cipelve haladt, amilyen gyorsan csak tudott. Amellett, hogy ez költséghatékony, veszélyes is: nincs idő az akklimatizációra, így egy látványos összeomlás bármikor bekövetkezhet, és a mászóknak sokszor improvizálniuk kell, ha nem várt akadályba, vagy időjárási helyzetbe kerülnek. Ezek pedig óhatatlanul megnövelik a kockázatokat és a rossz döntések esélyét.
Kukuczka mászásai közben még tíz új útvonalat is kitalált a nyolcezresekre, de 1989-ben, a Lhoce déli falán mászva, 8200 méteres magasságban ő is odaveszett. Halálának oka éppen puritánsága lett, utolsó mászásakor egy katmandui piacon vásárolt használt kötél mellett döntött. A kötél azonban nem bírta a megterhelést, megpattant, Kukuczka pedig lezuhant.
A halálfélelem tartotta életben
A szintén minden nyolcezrest - ráadásul az Everestet kötelek nélkül - teljesítő svájci Erhard Loretan halála még különösebb volt. Hazai pályán, számára ujjgyakorlatnak tűnő terepen szenvedett balesetet. Loretan 2011-ben, éppen 52. születésnapján (április 28-án) mászott kísérőként a Berni-Alpokban a Grünhorn csúcsa felé, amikor máig nem tisztázott okok miatt kétszáz métert zuhant.
1995-ben nyilatkozta azt, hogy extrém módon fél a haláltól, de éppen az félelem teszi őt különösen éberré minden veszélyhelyzetre. Loretanról azt tartották, amellett, hogy mentálisan nagyon erős volt, a vészhelyezetekben is reálisan értékelt. Ha kedvezőtlenné váltak a körülmények, a csúcs közeléből is hajlandó volt visszafordulni, nem törödőtt a média és a szponzorok elvárásaival, a saját biztonsága mindennél fontosabb volt. Jól érzékeltette, milyen különös, már-már vallásos kapcsolatban van a szenvedélyével: „Szeretném megköszönni a hegyeknek, hogy közel negyven éve megengedik, hogy mászhassak." Aligha hihette, hogy nem adatik meg neki, hogy még néhány évtizedet eltöltsön köztük.
Családi tragédiák a Himalájában
Az egyik legtragikusabb esemény 1979-ben történt az Everesten, az akkor a világ legidősebb sikeres csúcstámadója, Gerhard Schmatz expedíciójának két tagját is elvesztette, az egyikük a felesége, Hannelore Schmatz volt, a másik az amerikai Ray Genet. Mindketten feljutottak a csúcsra, és az ő példájuk is megmutatta, az erőt az ereszkedésre is tartalékolni kell, nem szabad túlvállalni magukat.
A mászásban teljesen kimerültek, már lefelé jöttek, amikor 8300 méteren a fáradtság arra kényszerítette őket, hogy bivakoljanak (sátor nélkül, a szabad ég alatt éjszakázzanak). A velük lévő serpa tiltakozott ugyan, de nem tudta őket meggyőzni, hogy továbbhaladjanak. Reggel már nem tehették, a két mászó halálra fagyott, míg a serpa fagyási sérülésekkel megúszta. Genet holtteste eltűnt a hóban, de Schmatz ülő helyzetbe dermedt testét állítólag még évekig látták azok a mászók, akik a déli útvonalat választották.
A világon az összes nyolcezrest először megmászó Reinhold Messner egyik kísérlete is családi tragédiával végződött. A Nanga Parbatról lefelé jövet, öccsét, Günthert veszítette el 1970-ben. Halála ma is sok találgatásra ad okot. Reinhold Messner azt állította, hogy a Diamír-oldalon lefelé jövet testvérét egy lavina sodorta el, míg az expedíció több tagja az feltételezi, hogy Reinhold egyszerűen magára hagyta az elgyengült Günthert. A holttest 35 évvel később, a szokatlan meleg miatt került elő a Diamír-völgyben, és ez Reinholdot látszik igazolni. A viták azonban arról is szóltak, miért a hegy másik oldalán jöttek le Messnerék. Többen azt állítják, Reinhold csupán nagyravágyásből választotta a Diamírt, mert előttük még senki sem tette meg azt, hogy a Rupal-oldal megmászása után azon jöjjenek le. Reinhold tagadja ezt a verziót, az állítja a körülmények kényszerítették őket a másik útra.
Magyar mászók halála a Himalájában
1983. október 22. - A 7015 méter magas Satopanth megmászása közben eltűnt Jankovics László.1985. május 18. - Az első magyar Himalája-csúcsmászáskor, a 7893 méter magas Himalcsuli meghódításakor meghalt Csanádi Sándor és Greskovits Péter.
1996. május 23. - Az első magyar Mount Everest-expedíció osztrák tagja, Reinhard Wlasich 8300 méteres magasságban agyödémában vesztette életét, mivel túl sok időt töltött e magasságon.
2000. augusztus 8. - Dékány Péter hegymászó szívelégtelenség miatt halt meg a pakisztáni Karakorum-hegységben található 7885 méter magas Distaghil Sar megmászása közben.
2001. október 17. - A világ legmagasabb hegycsúcsa, a 8850 méter magas Mount Everest meghódítására tett kísérlet közben 7700 méteres magasságban halálos balesetet szenvedett Gárdos Sándor, a Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíció orvosa, akinek holttestére egy 6400 méteren fekvő gleccseren találtak rá.
2002. július 24. - Az észak-pakisztáni Karakorum-hegység Tsarak Tsa nevű gleccserénél eltűnt egy magyar hegymászó, Ozsváth Attila.
2009. május 19. - Az erdélyi születésű Szabó Levente egy háromtagú csapattal a világ nyolcadik legmagasabb hegycsúcsa, a 8156 méter magas Manaszlu megmászására indult, de fáradtság miatt 7800 méteren visszafordult. A táborba lefelé tartva kicsúszott, ötven métert zuhant és meghalt. Társai a hegyen temették el.
2009. október 31. - Kínában, a Kelet-Himalája térségében eltűnt Csizmadia Péter, Mikolovics Veronika, Pechtol Balázs és Tolnay Katalin, akik a Himalája szomszédságában lévő, ember még nem járta, mintegy 5800 méter magas Zsen Csong Feng csúcsának meghódítására indultak. A négy hegymászót, akiket feltehetően jég- és sziklaomlás temetett el, november 4-én nyilvánították eltűntnek, a keresést december 3-án állították le.
2010. április 26. - A Mount Everest megmászása közben, mintegy 7000 méteres magasságban jégomlás sodorta el Várkonyi Lászlót.
2012. május 5. - Ereszkedés közben lavina sodorta el Horváth Tibort, aki a Himalája legveszélyesebb hegye, a 8091 méter magas Annapurna meghódítására indított expedíció tagja volt.
A Himalaján történt halálesetekről statisztikák is készültek. Egy 2007-es kiadvány szerint a legtöbb haláleset 8000 méter felett történik, de nincs számottevő különbség a 8000 és 8500 méter közötti illetve az a feletti magassában történt tragédiák között. Előbbinél 89, utóbbinál 92 halálesetet rögzítettek.
Nem bírja a kötél
A halálokok között többségében balesetek, kötélszakadás, zuhanás, lavinák szerepelnek, a fagyás, a hegyi betegség és a kimerültség kevésszer merülnek fel. Ugyanakkor a legtöbb halálesetnek nincs szemtanúja és a holttestek sem mindig kerülnek elő, ezért néha lehetetlen pontosan megállapítani, hogy miért halt meg a mászó.
A kimutatás szerint a Kancsendzönga - itt tűntek el Erőssék is - a harmadik legveszélyesebb hegy. 2005-ös adatok szerint 22 százalékos a halandóság, részben azért, mert hiányoznak a kiépített kötélpályák, amik egyértelművé tennék az útvonalat. 1992-ben a lengyel Wanda Rutkiewicz nyolc nyolcezres tapasztalatával vágott neki a Kancsendzöngának, hogy a világon ő legyen az első nő, aki meghódítsa. Rutkiewicz már rekorder volt, első európai nőként járt a Csomolungmán. A Kancsendzöngán azonban ő sem mérte fel jól az erejét, sosem tért vissza. Máig nem tudni, hogy járt-e csúcson, Rutkiewiczet egy mexikói hegymászó látta utoljára a közelében táborozni. Carlos Carsolio azt állította, a nő már olyannyira elgyengült, hogy nem volt képes racionális döntést hozni, nem érte fel ésszel, hogy az életét kéne mentenie. Carsolio hiába próbálkozott, nem tudta rávenni az ereszkedésre. Rutkiewicz haláláról sem tudni, biztosat, ahogy Erőss Zsolt és Kiss Péter, úgy ő is az eltűntek listáján szerepel.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!