-

Címlapon

A rovat hírei

A rovat cikkei

1960 - Franciaország

2004. 04. 20., 11:44 | Frissítve: 2004. május 14., péntek 13:41

Az első kiírásban keleti uralom jellemezte a tornát, hiszen a négyes döntőbe három kelet-európai ország jutott. A szovjetek végső győzelméhez azonban az is "kellett", hogy olyan országok maradjanak távol, mint Anglia, Olaszország, az NSZK és Belgium.

A világbajnoksághoz hasonlóan, az Európa-bajnokság is egy francia ötlete volt. Az 1920-as évek végén, a francia szövetség főtitkáraként számon tartott Henri Delaunay fejéből pattant ki a kontinensvetélkedő ötlete. Akkor azonban a FIFA nagyhatalmú urai szinte azonnal elvetették az ötletet, hiszen éppen az első (1930-as) labdarúgó világbajnokság megszervezésével voltak elfoglalva.

Azonban Delaunay jó huszonöt évvel később ismét elővette "Eb-tervét" és ha néhányan ágáltak is ellene, az UEFA, az 1958-as svédországi vb alatt tartott kongresszusán elfogadta az ötletet. Az első Európa bajnokságot azonban olyan államok bojkottálták, mint Anglia, Olaszország, Belgium és az NSZK.

A szovjetek a mi vesztünk

Elődöntők
FranciaországJugoszlávia4-5
CsehszlovákiaSzovjetunió0-3
3. helyért
FranciaországCsehszlovákia0-2
Döntő
SzovjetunióJugoszlávia2-1
Így a tizenhét jelentkezőből Csehszlovákia és Írország előselejtezőt játszott, a kialakult tizenhatos mezőny pedig, két fordulóban, egyenes kieséses rendszerben döntötte el, hogy ki kerüljön a franciaországi négyes döntőbe.

A magyar válogatott a legjobb nyolc közé jutásért a Szovjetunióval mérkőzött. A két összecsapást szinte napra pontosan egy év különbséggel rendezték ('57 szeptember 28 és '58 szeptember 27.) és válogatottunk mindkét találkozóját elveszítve elbúcsúzott a további küzdelmektől.

Keleti uralom a döntőben

A párizsi négyes döntőbe végül a házigazdákon kívül csak a keleti blokk válogatottjai kerültek. A szovjetek viszonylag könnyedén, három góllal intézték el a Csehszlovákokat, és várták ellenfelüket a döntőben. Sokáig úgy tűnt, hogy ezek a franciák lesznek, miután a második félidő elején már 4-2 arányban vezettek a Jugoszlávok ellen. Galicsék azonban nem adták fel és a közel harmincezer hazai néző legnagyobb megdöbbenésére még a rendes játékidőben fordítani tudtak és 5-4-re nyertek.

A gallok még a bronzmeccsen sem tudtak vigasztalódni, hiszen a csehszlovákok 2-0 arányban legyőzték őket. A döntőben aztán hiába szereztek a Jugoszlávok vezetést az első félidő legvégén, a szovjetek a második negyvenöt perc elején egyenlíteni tudtak. A rendes játékidőben már nem született több gól (ez leginkább Jasinnak, a szovjetek klasszis kapusának volt köszönhető), így jöhetett a hosszabbítás. Ebben Ponyegyelnyik, a 113. percben betalált a jugók kapujába, így a Szovjetunióé lett az első Európa-bajnoki cím, melyet akkor még Nemzetek Európa Kupájának hívtak.

N;
hirdetés