CímlaponA rovat hírei |
2000 - Hollandia és Belgium2004. 04. 20., 12:04 | Frissítve: 2004. június 13., vasárnap 14:39
A holland-belga közös rendezésű kontinensviadalon több ragyogó meccs után, a döntőben a ragyogóan védekező olaszok és a franciák csaptak össze. Zidane-ék aranygóllal nyertek, így történelmet írtak, hiszen ők lettek az első válogatott, mely, világbajnokként szerezte meg az Európa-bajnoki címet.
Hiába sikerült már két válogatottat (Azerbajdzsán, Liectenstein) is megelőznünk a selejtezőcsoportunkban, így is a megszokottá vált negyedik helyen végeztünk a román, portugál, szlovák hármas mögött. A csoportgyőztesek és a legjobb második egyenes úton, a többi második helyezett, pótselejtezőt játszva döntötte el, ki lesz részese a holland-belga közös rendezésű kontinensbajnokságnak. Ez volt az első olyan futballrendezvény, melyet megosztva ítéltek oda az UEFA illetékesei. A lebonyolítás megegyezett a négy évvel korábbival.
Dél-Európai uralom
A B-jelű kvartettben az olaszok három győzelemmel könnyedén végeztek az élen, míg mögöttük meglepetésre a törökök jutottak tovább, megelőzve a gyengén teljesítő házigazda belgákat. Meglepetésre a selejtezőcsoportját toronymagasan nyerő svédek egy törökök elleni döntetlennel búcsúztak. Gólgazdag csoportok A C-csoportban több remek találkozót is rendeztek, de ezek közül is kiemelkedik a szlovén-jugoszláv, melyen a szlovének már 3-0-ra vezettek, a jugók azonban emberhátrányban a második félidő közepén hat perc alatt egyenlítettek. Ennél is fordulatosabban alakult a spanyol-jugó meccs, melyet a hispánok a 90. percben szerzett két góljukkal tudtak csak megnyerni. Ezzel a győzelemmel végül csoportelsők is lettek, a jugoszlávok pedig a sok rúgott góljuknak köszönhetően jobb gólkülönbségükkel előzték meg a norvégokat. A szlovének két döntetlennel mutatkoztak be első világversenyükön. A sorsolásnál a D-csoportot vélték a legnehezebbnek, amely aztán a legsimább lett. A bombaformában játszó hollandok mindegyik riválisukat legyőzték - igaz a csehek elleni sikerhez kellett a játékvezető jóindulata is - míg a franciák két riválisuknál bizonyultak jobbnak. Így a cseh-dán összecsapás csak a semmire sem jó harmadik hely eldöntésére volt jó. Kluivert rekord a negyeddöntőben A legjobb nyolc között a portugálok a törököket, az olaszok a románokat intézték el simán két góllal. A francia-spanyol meccs a gallok egygólos sikerét hozta, igaz ehhez kellett Raul, aki a 90. percben büntetőt hibázzon. A holland-jugoszláv összecsapás Kluivert megdicsőülését hozta, hiszen ő lett az EB-k történetében az első játékos, aki egy mérkőzésen négyszer volt eredményes. Rajta kívül még Overmars is betalált kétszer, így Milosevics 91. percben elért találata csak a 6-1-es végeredmény beállítására volt jó. Hosszabbítások, tizenegyesek A két elődöntő azonban az addigi izgalmakat is tovább fokozta. A francia-portugál meccset káprázatos megoldások, nagy küzdelem jellemezte, egészen a 115. percig. Az első félidő közepén az EB egyik legnagyobb felfedezettje Nuno Gomes volt eredményes, majd a második játékrész elején Henry egalizálta az eredményt. Több gól már nem született sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbítás utolsó percéig. Ekkor egy gall próbálkozásba Abel Xavier kézzel ütött bele, Benkö játékvezető ugyan nem látta a történteket, de partjelzője, Igor Sramka jelezte a szabálytalanságot, így az utolsó pillanatokban büntetőből Zidane kiharcolta a döntőbe jutást Franciaországnak. A másik elődöntőben hiába játszottak a 35. perctől emberelőnyben a hollandok, hiába rúghattak két tizenegyest is a rendes játékidőben (de Boer és Kluivert is hibázott) gól nélküli döntetlennel ért véget a százhúsz perces ütközet. A büntetőpárbajban aztán tovább folytatódott a hazaiak vesszőfutása, hiszen de Boer (ismét), Stam és Bosvelt is hibázott, így az egész találkozón zseniálisan védekező olaszok jutottak a döntőbe. Történelmet írtak a franciák A döntőben az olaszok az elődöntőben megcsodált, szinte tökéletes védekezést mutatták be. A második félidő elején egy szórványos kontrájuk után előnybe kerültek, majd ismét a védekezésé volt a "főszerep". Ez a taktika a rendes játékidő hosszabbításának utolsó percéig be is vált, akkor azonban Wiltord a baloldalról bevette a fantasztikusan védő Toldo kapuját. A hosszabbításban hiába támadtak többet a gallok, az eredmény nem változott. Egészen a 103. percig, amikor egy kifejelt labdát Trezeguet félfordulatból lőtt a kapu felső sarkába. A franciák győzelmükkel történelmet írtak, hiszen Zidane-ék lettek az első válogatott, mely világbajnoki győzelme után megszerezte az Európa-bajnoki címet is. |