A parkolóellenőrbe oltott Darth Vader

Kár volna a tegnapi játéknappal kapcsolatban beérnünk egy említésre méltó teljesítményt nyújtó szereplővel, hiszen vannak szép számmal, akikről érdemes szót ejteni. Vannak hőseink és vannak gaztevőink, ráadásul a cseh-török büntetőpárbaj lehetősége mellé becsatlakozott egy olyan olasz-francia-román holtverseny sansza, amilyen még a világon nem volt. A futballszerető nép egy emberként nyúlhat az almanachokért, illetve a sörnyitóért.

Mert mondjuk Olaszország (1 pont, 1-4-es gólkülönbség) és Franciaország (1 pont, 1-4-es gólkülönbség) mellé Romániát meglehetősen valószínű módon (erről később) ledarálhatja az utolsó fordulóban Hollandia – mondjuk 3-0-ra -, és akkor elmondhatjuk, hogy olyan helyzet áll elő, amelynél gyakrabban van napfogyatkozás, ejakuláció nélküli pornófilm és éles fotó a havasi jetiről.

Magunk is reszketve várjuk a mérkőzés előtti holland nyilatkozatokat, melyben sportszerűségükről biztosítják a futballszerető közvéleményt, de a bal vállunkon ülő kisördög Lars Lagerbeck hangján sustorogja a fülünkbe, hogy nem lesz 2-2 a dán-svéd. Láttunk már olyat is, de nem felejtjük a gólját könnyek közt ünneplő Kiko látványát sem.

Két edzőnk is van, az egyik a legkisebb királyfi szerepét alakítja, a másik pedig a parkolóellenőrbe oltott Darth Vadert. Van Basten és Domenech, természetesen. Előbbi olyan bátran cserélt, hogy a görögök ötvédős felállásától azóta is káprázó szemünk nem is bírta követni a pályára özönlő holland csatárokat, a könnyed, elegáns játék okán pedig máris leszögezzük, hogy Robben nem egyke.

Domenech ellenben jobban teszi, ha az éjszakáját azzal tölti, hogy megálmodja, mivel próbálja meg lenyomni a közvélemény torkán az eddig látottakat. Nem sokat segít neki Henry gyengéből katasztrofálissá hanyatló formája (bár a góljánál egy pillanatra előtűnt művészember), valamint az, hogy Ribéry az egyetlen épkézláb középpályása. A teljesség igénye nélkül néhány név, amelyeket Domenech mester sokat fog hallani az elkövetkező napokban: Toulalan, Flamini, Govou, Trezeguet, Benzema, Mekk mester.

Két hős következik a sorban: egy csatár és egy kapus. A csatár Van Nistelrooy, aki a bemutatta, hogyan rendelheti valaki képességeit tökéletesen alá csapata érdekeinek. Furcsa lehet, hogy nem a rengeteget futó, remekül passzoló és a végén gyönyörű gólt szerző Sneijder a kiemelt játékos, de Van Nistelroy Robben elé tett passzához hasonló érzés Redondo csele óta nem futott végig az ember gerincén .

Nem szeretnénk belemenni a francia–olasz viszony boncolgatásába, de Panucci, azután, hogy a skótok elleni fejesével ő biztosította be Domenechék kijutását az Eb-re, most is megmentette a biztos kieséstől egyrészt saját magukat, másrészt a franciákat is. Itt kell hasonló okokból megemlékeznünk másik hősünkről, Buffonról.

Pár napja már olyan képtelen gondolatok röpködtek az ember fejében, hogy a kiváló kapus talán nem olyan magabiztos, mint azt tőle megszokhattuk (a hollandok elleni másodikban kétségtelenül vállalt némi részt), erre jön és véghezviszi a lehetetlent. Télen olvastuk valahol a Real Madriddal kapcsolatban, hogy a keret tagjai jobban teszik, ha az összes prémiumukat szépen Casillas kezébe nyomják, most hasonlót érzünk Buffonnal kapcsolatban.

Ha már a tizenegyes, Mutut tudná szánni az ember, de lehet, hogy semmi szükség nem lesz rá, és a románok újra véghezviszik a bravúrt, amit 2000-ben, amikor Portugália oldalán, a németeket és az angolokat megelőzve továbbmentek a – eddig bírtuk, sajnos le kell írnunk – halálcsoportból.

Nem szokásunk a bírókkal foglalkozni, de potyognak a lesgólok, és röhejes büntetők egész sora nyomán buggyannak elő a tehetetlen düh könnyei az egyik, a joviális bólogatással fűszerezett „megadható volt…” kiszólások a másik oldalon.

A francia–román retinaégető tragikomédia ellenére szava nem lehet senkinek az Eb-re, ráadásul már körvonalazódnak bizonyos dolgok, többek közt egy portugál–német negyeddöntő, vagy az, hogy a cseh–török–horvát hármasból valaki elődöntőt játszik, pedig mindegyik dúdolt már altatót a fülünkbe.

Tegye fel a kezét, aki nem nézne szívesen egy holland–orosz elődöntőt. Senki?