Az antifutballból most is lehet valami

Ki van a kapuban?

A selejtező sorozatban Szifakisz kezdett a kapuban, úgy tűnt, végleg kiszorítja Corvaszt. A lettek elleni szeptemberi meccs után azonban visszakerült az utóbbi, de előtte már kapott egy Málta elleni meccset is. A 2004-es Eb-n védő Nikopolidiszhez egyikük sem mérhető, hiányzik belőlük az a karizma, amivel a védelmet is magabiztosabbá tehetnék. Szifakisz többször rossz ütemben mozdul ki a kapuból, és a lapos lövések védése sem az erősége.

Pont: 5

Milyen a védelem?

Legjobb felállás: Toroszidisz-Papadopulosz-Papasztatopulosz-Szpiropulosz

A görögökre sokszor rásütötték már, hogy antifutballt játszanak és csak a védekezésre összpontosítanak. Hiába a hírnév, a görögök ma már a kiscsapatoktól is beszednek egy-egy gólt, pl. Lettország és Málta is betalált. Egy védő sem játszott valamennyi selejtezőn, az látszik, hogy a két belső védő stabil, Papasztatopulosz piros lap miatt hagyott ki egy meccset, míg Papadopulosz a lettek ellen pihent. A szélső közül Toroszidisz középpályásként is bevethető, gólok is várhatók tőe, Szpiropulosz is hasonló szerepre alkalmas. Rajtuk kívül Czavellasz, a veterán Vintra és Zaradukasz kerülhet a védelembe.

Pont: 8

Milyen a középpálya?

A középpályán Kacuranisz és Karagunisz kirobbanthatatlan a kezdőből, rajtuk kívül Cziolisz a legtöbbet szerepeltetett, az új generációból Ninisz jut sokszor játékhoz, hol csereként, hol kezdőént. A 4-4-2-es és 4-3-3-as felállásban is megtalálják a helyüket. Karagunisz pontrúgásoknál is hasznos lehet.  Jellemző, hogy távolról is sokszor próbálkoznak. Ninisz, ha több bizalmat kap, kulcsszereplő lehet, sokat mozog előre, jól tartja a labdát, okos passzokkal hozza helyzetbe társait. Nem véletlen, hogy olykor a csatársorban kap helyet.

Pont: 6

Milyen a csatársor?

A csapatrészek közül a csatársorban a legmagasabb az átlagéletkor, Hariszteasz, Gekasz, Szalpingidisz már harmincon túl van, (a 36 éves Liberopulosz is selejtezett). Szamarasz és Mitroglu jelenti az újabb generációt. Hiába a rutin, túl sok góllal nem segítették a csapatot, egy gólnál egyikük sem szerzett többet a selejtezőkön. Csak a Málta ellen kipróbált  Fetfaczidisz duplázott, a 20 éves játékos azonban még nem biztos kerettag. Gekasz és Szalpingidisz is jól helyezkedik, brusztolós játékosok, de ritka megvillanásaikkal nem tartják nyomás alatt az ellenfelet. A fellépő középpályások és hátvédek nélkül nem túl veszélyes a támadósor.

Pont: 7

Milyen az egész csapat összhangja? Hogy mozognak együtt a csapatrészek?

Az látszik, Santos jól összerakta a görög válogatottat, támadóbb szellemben játszanak, jobban segítik egymást a csapatrészek. Már ritkán látni elő egyedül ácsorgó csatárokat. Talán már túlzottan is a támadásokra koncentrálnak, a védekezéskor a középpályások nem mindig zártak vissza idően.

Pont: 6

Van-e vezéregyéniség? Mennyire tartjuk alkalmasnak vezérnek?

A csapatkapitányi karszalagot Karagunisz viseli, életkora és válogatottsági száma (111) miatt is vezérként tekintenek rá. A selejtező alatt egy gólt szerzett, Izraelnek varrt be egy tizenegyest. A higgadtsága jól jöhet az éles meccseken, a könnyen heveskedő görögöket, nem árt, ha valaki vissza tudja fogni. A selejtező összes meccsén játszott, összesen fél óránál többet nem ült kispadon. A védekezésben is fontos szerepet kap, és neki kéne mozgásban tartani a támadósort is. Harciasságával a társait is motiválni tudja.

Pont: 8

Mennyire alkalmasak vezér nélkül játszani?

A görögöknek nem igazán volt alkalmuk kipróbálni, milyen Karagunisz nélkül játszani. Húsz perc volt a leghosszabb idő, amit a kispadon töltött. A játékon ez nem nagyon változtatott. A görögök akkor lehetnek bajban, ha a két rutinos középpályás közül sem Kacuranisz, sem Karagunisz nincs fent a pályán.

Pont: 6

Milyen a mentális erejük, mennyire küzdenek egymásért, van-e bomlasztó közöttük?

Az látszik, jót tett a tavalyi kapitánycsere, izgalmasabb, támadóbb futballt játszanak. A Rehhagel által nagyon kedvelt 3-4-3-as szisztéma kidobása is segített rajtuk. A vereség nélküli selejtezősorozat az önbizalmukat is növelhette, összeállt a csapat. Egyetlen gondot az okozhat, hogy Santos sem favorizál túl sok fiatalt. Ha nem megy a játék, kiéleződhet a régi játékosok és az újoncok közötti szembenállás.

Pont: 8

Milyen segítséget kaphatnak a kispadról a meccs előtt?

Rutinos játékosok vannak a keretben, talán túlságosan is. A fiatal Fetfaczidisz hiába duplázott, nem tudta beverekedni magát a csapat, pedig az öregek nem tettek annyit a játékhoz, mint korábban. A középpályán sem próbálgatott Santos alternatívákat, így élesben derülhet ki, miként működik a csapat Kacuranisz és Karagunisz nélkül, ha úgy adódik.

Pont: 6

Mekkora pluszt tud adni az edző meccs közben?

A portugál Fernando Santos a félistenné emelkedett Otto Rehhagelt váltotta a válogatott élén. A görög viszonyokat jól ismeri, kisebb-nagyobb megszakításokkal tíz éve Görögországban edzőködik. A PAOK-ot is rendbe tette, a válogatottat is igyekszik átformálni. Vele nem tűnik gólképtelennek a csapat, hátrányból is képesek visszajönni.

Pont: 6

A csapat életkori sajátosságai

A keret átlagéletkora 27 év felett van. Már a 2010-es világbajnokság előt megindult a fiatalítás, de a stabil, görög szinten klasszis játékosok 30 felett vannak. A rutinjuk jól jöhet, a meccseket is ők dönthetik el, de gyorsaságban már nem veszik fel a versenyt. A húsz év körüli játékosokhoz Santos sem nagyon nyúl, az Eb után jöhet a generációváltás.

Pont: 4

A csapat fizikai állapota, mennyit játszanak a játékosai?

Az otthon játszóknak nem lesz meccshiányuk, a külföldi bajnokságokban futballozók legtöbbje azonban nem alapember, hiányozhatnak nekik az éles meccsek és az állandó terhelés.

Pont: 6

A csapat taktikai érettsége:

A 4-3-3-as felállást általában gyengébb csapatok ellen alkalmazza Santos, eredményesen, gól nélkül nem jöttek le a pályákról a selejtezőben, ha így álltak ki. Az erősebb csapatok ellen 4-4-2-es az alapfelállás, de így is gólképesek.

Pont: 6

Mikor lövik a legtöbb gólt?

A selejtezőkben 14 gólt szereztek, a mérkőzések utolsó harmadában a legeredményesebbek, a 60. perc környékén öt gólt, az utolsó negyedórában négyet lőttek.

Mikor kapják a legtöbb gólt?

A selejtező mérkőéseken az első 20 percben találtak be legtöbbször a görögöknek.

Milyen motivációval indulnak a tornának?

2004-ben mindenki meglepetésére megnyerték az Eb-t, azóta semmi kiugró eredményt nem sikerült összehozniuk, a 2008-as Eb-n pont nélkül kiestek, a 2010-es vb-n is csak szenvedtek. A görög gazdaság mellett a sorozatos bundaügyek miatt a futballjuk megítélése is megtépázódott. Az Eb kiváló alkalom lehet arra, hogy bizonyítsák, van, ami azért még működik és hozhat sikert Görögországban, ezért sem engedhetik meg maguknak a válogatottak, hogy ne hajtsanak végkimerülésig.

Pont: 9

Meddig juthank el, hány pontot szereznek a csoportkörben?

Pont: 6

Meddig juthat el maximum?

Bejut a nyolcba, nagy meccsen, nagy drámával esik ki.

Pont: 2

A szerencsefaktor:

A görögök sosem játszottak túl látványos futballt, kevés játékostól számíthatunk váratlan húzásokra, de a szerencséjüket egy bírói ítélet is meghozhatja (a vb-n a tíz emberrel játszó Nigériát tudták csak verni). A 2004-es Eb-n is a legrosszabb odsszal indultak, mégis nyertek.

Pont: 8

Rutin

A csapatban még mindig jó néhány veterán található, Karagunisz, Kacuranisz, Hariszteasz már 2004-ben is ott volt az Eb-n, de a fiatalabb generációból is sokan játszottak a világbajnokságon, a sorozatterhelést bírniuk kell, és a pszichikai nyomást is el kell viselniük.

Pont: 8

Szurkolók, média elvárása:

A görög néplélekkel nem nagyon lehet vitatkozni, számukra természetes, hogy mindenben a legjobbak. Az Eb-n sem lesz ez másként, és a 2004-es győzelmet tartják etalonnak.

Pont: 8

Milyen támogatást kaphatnak a szurkolóktól?

Ahány görög még megengedheti magának anyagilag, az mind ott lesz az Eb-n, többezres tömegre azért nem kell számítani, de a kis létszámú fanatikus csoportok is képesek hazai pályává változtatni bármelyik stadiont.

Pont: 4

Összpontszám: 127