1938: Az első magyar vébédöntő
További Történelem cikkek
A franciaországi világbajnokságon nem lehetett megverni Olaszországot, de megmutatta magát Brazília is, és bemutatkozott a catenaccio elődje. A magyar válogatott a döntőig ment, de ott nem bírt a címvédővel. Futball a háborúk árnyékában, és háború a futballpályákon.
A II. világháború előtti utolsó jelentős sporteseményre már komoly hatással volt a nyugtalan európai helyzet, a Franciaországban rendezett tornáról Spanyolország az országban zajló polgárháború miatt nem utazott el, Ausztria – a kor egyik meghatározó futballhatalma – pedig az Anschluss miatt megszűnt létezni, bár néhány játékosuk pályára lépett a német válogatottban. Ausztria bekebelezése miatt páratlan számú csapattal (15) kezdődött a torna, amelyről távol maradt Uruguay és Argentína is, a két ország azért tiltakozott, mert korábban arról volt szó, hogy a földrészek egymás után kapják a vébéket, Uruguay pályázott is a 38-as megrendezésére.
A német csapat a párizsi Parc des Princes stadionban
Franciaország, 1938
1938. Június 4.-június 19.Városok: 9 Stadionok 10
Résztvevők (15): Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Svédország, Svájc, Kuba, Brazília, Holland-India
Meccsek: 18
Gólok: 84 (4,67 átlagban)
Világbajnok: Olaszország
Gólkirály: Leonidas 7
A torna legnagyobb esélyesének a címvédő Olaszország számított, a világbajnokság nagy taktikai húzása mégsem a zseniális Vittoriao Pozzóhoz fűződött, hanem a svájci Karl Rappanhoz, aki verrou néven, egy söprögetővel felálló formációban játszatta csapatát, amely később catenaccio néven vívott ki magának gyűlölettel vegyes tiszteletet. Erős magyar válogatott utazott Franciaországba, a csehek is jó csapatot vittek, de 1938-ban mutatta meg magát először igazán Brazília is.
Az egyenes kieséses rendszerben rendezett vébé első köre meghozta a történelem első mesternégyesét, a lengyel Ernest Wilimowsky szerzett négy gólt Brazília ellen, de hosszabbításban 6-5-re a dél-amerikaiak nyertek. Magyarország Holland-Indiával melegített (6-0), Svájc kiverte Németországot, és a csehek is magabiztosan jutottak a legjobb nyolc közé. Svédországnak Ausztria visszalépése, és a szerencsés sorsolás miatt csak Kubát kellett legyőznie (8-0) ahhoz, hogy elődöntős legyen, a többi ágon kiegyenlített meccsek voltak.
A magyarok kiverték Rappan svájci válogatottját, először fordult elő, hogy a házigazda kiessen (az olaszok 3-1-re nyertek Párizsban), a brazilok és a csehek pedig horrormeccsen (3 piros lap, két csonttörés) játszottak döntetlent, majd az újrajátszást a későbbi gólkirály Leonidas vezetésével Brazília nyerte.
A bordeaux-i mészárlás
A magyar Vitéz Herczka Pál vezette a Brazília-Csehszlovákia mérkőzést, ami a világbajnokságok történetének egyik legdurvább meccse volt. Két brazil és egy cseh kapott piros lapot, mégis az európaiak kerültek nagyobb hátrányba az újrajátszás előtt: sztárcsatáruk, Nejedly (1934 gólkirálya) a lábát törte, kapusuk, Planicka pedig a kezét. Ostralech súlyos belső sérüléseket szenvedett, a brazilok így is csak nagy nehezen, 2-1-re nyerték meg az újrajátszást.Az alsó elődöntőágon a magyar válogatott ugyan már az első percben megkapta első gólját a világbajnokságon, de még az első félidőben összeszedte magát, és feltörölte a pályát Svédországgal: Zsengellér Gyula mesterhármast vágott, Sas Ferenc és Sárosi György is gólt szerzett, 5-1-gyel jutott a döntőbe Magyarország. A svéd válogatott hiába akart szép ajándékot adni V. Gusztáv király 80. születésnapjára.
Eredmények, statisztikák
Csapatok, mérkőzések, statisztikák,díjazottak.
Bővebben a 38-as világbajnokságról az NST-futballblogon olvashat.
A másik ágon a brazil szövetségi
kapitány, Ademan Pimenta érthetetlen döntést hozott, és a csehek utáni újrajátszás miatt a döntőre pihentette legjobb csatárát, Leonidast. Soha nem fog kiderülni, miért érezte úgy, hogy a címvédő Olaszországot legjobbjuk nélkül is kiverik, Leonidas mindesetre valóban kipihente magát, és a bronzmeccsen 2 gólt lőtt Svédországnak, a döntőbe viszont Colauatti és Meazza góljaival az olaszok jutottak. Pozzo csapata nem volt a közönség kedvence, egyrészt kiverte a házigazdát, másrészt Benito Mussolini előtt tisztelegve a csapat nem kékben játszott, hanem feketében. A párizsi döntő 45 ezer nézője a magyarok győzelméért szorított.
Az olasz csapat Vittorio Pozzo vezényletével
A döntőben a világ legjobb csapata volt Magyarország ellenfele, és Olaszország végig fölényben is játszott. Colauassi gólját Titkos még kiegyenlítette, de a szünetben már 3-1-re vezettek az olaszok, a Serie A történetének legeredményesebb góllövője, Silvio Piola is duplázott. Sárosi 20 perccel a lefújás előtt még visszahozta a reményt, a 4-2-es vereségen nem volt mit szégyellnie a magyar válogatottnak.
Az olasz-magyar döntő pletykái
A döntő után elterjedt, miszerint Vittorio Pozzo megkereste Dietz Károly szövetségi kapitányt, és azt mondta neki, Mussolini az egész csapatot kivégezteti, ha nem nyerik meg a világbajnokságot. Bár ez valószínűleg nem így történt, inkább csak szó szerint értették a diktátor üzenetét (vincere o morire), de a magyar csapat összeállításában valóban volt néhány furcsaság. A vb-döntőben nem játszott a csapat erőssége, Turay, Korányi pedig állítólag lemondta a szereplést, amikor megtudta, hogy nem barátja, Toldi kezd a középcsatár posztján. A magyar csapatnál gondot okozhatott, hogy Dietz nem mindig értett egyet másodedzőjével, a legendás Schafferrel.
Szabó Antal és Giovanni Ferrari viadala
Az olasz csapat kiemelkedett a mezőnyből, a zseniális Giuseppe Meazza passzaiból (három gólt készített elő a döntőben) a csatárok ontották a gólokat, jól védekeztek, és a futball egyik nagy olasz professzora ült a kispadjukon. Egymás után két világbajnokságot nyertek, a keret egy része közben kicserélődött, de valószínűleg a világháború újabb címek szerzésében akadályozta meg őket, hiszen a 40-es években uralta az olasz labdarúgást a világ legjobbjának tartott Grande Torino (a csapat tagjai 1949-ben egy repülőgép-szerencsétlenségben elhunytak).
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
