Orsolya
7 °C
17 °C

Valótlan, hogy az elnöki fizetésem titkos

2011.07.12. 21:52
Jogilag nem kifogásolható, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Sinka László azt kérte: szerződését, fizetését az elnökség se ismerje, hivatalba lépése után három alelnök gyakorolta a munkáltatói jogokat. A fizetés nem titkos, de két alelnök is kitért a válasz elől, az egyik nem emlékszik, alkalmazottja mennyit keres.

Június elsején Sinka László kihirdette, távozik posztjáról. Az elnöki feladatokat június 24-ig látta el a Magyar Kézilabda Szövetségben, de a sportágban maradt, a tisztújításnál az MKSZ ügyvezető alelnöke lett.

Sinka 1993-tól volt főtitkár, 2009-ben lett elnök, két éve alatt a sportág válogatott szinten eltávolodott a nemzetközi élmezőnytől: a nők két világversenyen is kimaradtak a nyolcból, 1993 után először nem jutottunk ki a idei vb-re, ezért – majdnem teljesen biztosan - az olimpia is elúszott. A Mocsai Lajos vezette férfi csapat vb-hetedik lett, olimpiai selejtezős, ez az egyetlen értékelhető eredmény a pekingi olimpia óta.

Az október óta százhalombattai alpolgármester Sinka elnöksége alatt elment a több mint 100 milliót adó főszponzor (Telenor), a szövetség mínuszban zárt.

A Sinka-korszak pénzügyi mérlegének megvonását nehezíti, hogy az interneten nem található meg a nyilvános közhasznúsági beszámolót sem a 2009-es, sem a 2010-es évről, a két dokumentum csak egy hétig volt elérhető.

Információink szerint az első elnökségi ülések egyikén, még 2009 májusában az elnökség megszavazta, hogy csak a három alelnök ismerheti Sinka László fizetését. A korábbi elnökségi tag, és szegedi ügyvezető, Kővári Árpád így emlékezett: "Nem titkosítást kért, de a lényeg kvázi ugyanaz. Azt kérte: miután megbeszélték a szerződésének részleteit, azt a három alelnökkel köti meg, tehát valahol mégis titkos lett előttünk.”

Az elnökségnek akkor még tagja volt a sporttelevízió riportere, Ágai Kis András, aki szintén így emlékszik. „Így volt, szavaztunk. Magam sem ismertem az összeget. Akkor kellett volna lemondanom” – mondta a később az elnökségből kiváló Ágai.

Az olimpiai ezüstérmes irányító, Kökény Bea nem emlékezett, de nem is zárta ki, hogy volt ilyen szavazás. „Mivel az MKSZ-ben korábban társadalmi elnök volt, és nem volt semmilyen juttatás, ezért abban biztos vagyok, hogy szerződést kellett kötni. Játékoskoromban sem érdekeltek az összegek, ki mennyit keres, azóta sem.”

Mivel az MKSZ komoly állami támogatásban részesül, az adatvédelmi törvény szerint közérdekű adat, hogy fizetett tisztségviselői mekkora juttatást kapnak. A kialakult bírói gyakorlatban egyértelmű: közfeladatot ellátó szerv vezetőjének a közfeladatért kapott juttatása közérdekből nyilvános adat, a Legfelsőbb Bíróság erről 2009-ben hozott határozatot.

„Tényszerűen valótlan az állítás, hogy az ügyvezető elnöki fizetésemet elnökségi ülésen titkosították. Az elnökség ilyen tárgyú határozatot nem hozott, ilyen típusú javaslat, előterjesztés az elnökség elé nem került” – állítja Sinka. „Természetesen nem tudhatom, hogy ki tudja az ügyvezető elnök és a főtitkár fizetését, a tények azonban azok, hogy az ügyvezető elnök felett a munkáltatói jogokat a bérezés tekintetében az elnökség gyakorolja, az elnökség pedig átadta a három alelnöknek, a főtitkár fizetését pedig az ügyvezető elnök állapította meg. Ezért meglehetősen valószínűtlen, hogy az elnök és a főtitkár fizetését kizárólag a három alelnök ismerné.”

Még ők sem ismerik. Vanyus Attila, az egyik alelnök elismerte: volt a kezében az elnöki szerződés, de az összegre nem is emlékszik, mert csak negyedórát látta, nem érdekelte, őt úgy tájékoztatták, hogy a főtitkári szerződéshez képest alig van benne eltérés. Hozzátette, gazdasági ügyekben Szántó András az illetékes.

Szántó először rosszindulatú hírnek minősítette, majd cáfolta, hogy lett volna ilyen titoktartási szavazás. Egyetértett abban, ha a leköszönő elnök munkáját szeretnénk megítélni, ha a kevéssel több mint két évről szeretnénk számvetést készíteni, akkor ezen adatok hozzájárulnak a teljes képhez.

Szerinte nyilvános a fizetés, de összeget nem mondott. Úgy gondolta, mivel az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készült, ezért felveti ezt a témát a közgyűlés előtti elnökségi ülésen. Kiderült: tényleg volt egy szavazás. Szántó Kersch Ferenchez, a szövetség jogi képviselőjéhez irányított, ő szövegezte a szerződést, ennek megfelelően az összeget is ismeri.

Kersch felvázolta jogilag a helyzetet. A szervezeti és működési szabályzatot (szmsz) módosította az elnökség Sinka hivatalba lépésekor, és a három munkáltató a három alelnök lett. „A 13 fős elnökségnél alkalmasabb egy kisebb testület, a három alelnök, jobban átlátják a helyzetet”. A fizetést ő sem tudta. „A saját titkárnőm fizetését sem tudom”, érvelt.

Sinka László egy országos szövetség elnöke volt, annak a három embernek illik tudnia az összeget, akik lényegében a felettesei, munkáltatói, és semmilyen szabályt nem sértenek, ha el is mondják. Kersch nem tartotta életszerűtlennek és furcsának, hogy nem tudják, vagy hogy nem emlékeztek rá. Azt is elképzelhetőnek tartotta, óvakodtak az összeg ismertetésétől, mert nem ismerték a jogszabályokat.

Abban sem látott problémát, hogy a megmutatott közhasznúsági jelentésben nem szerepelnek a vezető tisztségviselők juttatásai. Elismerte, más szövetségekkel is kapcsolatban áll, és már látott olyat, amelyikben külön soron szerepel az elnök és főtitkár bére (közhasznú szervezetek gazdálkodásáról szóló törvény 19 paragrafusának f pontja így is fogalmaz). „Nem szerencsés, hogy külön nem tértek erre ki, de nem is feltétlen szabálytalan, hogy így van”.

Az összeget végül Sinka titkárnője mondta ki, miután az elnök felhatalmazta erre. A bruttó 770 ezer forint összhangban van a Kersch által nagyjából megjelölt összeggel, de a megmutatott iratokban ez az összeg nem szerepelt, csak ennél kevesebb: 2009 egyik hónapjában 660 ezer, 2010 egyik hónapjában 735 ezer.