Megbénítottuk a világ legjobb kéziseit

A magyar férfi kézilabda-válogatott úgy készült a franciák elleni utolsó újvidéki csoportmeccsre, hogy már egész biztosan továbbjutott, mert a spanyolok legyőzték az oroszokat a délutáni meccsen (30-27).

Felszabadultan játszhattunk tehát, és ugyan nem mi voltunk az esélyesek, de ez a francia csapat messze nincs annyira jó formában, mint egy éve, amikor a világbajnokságon tizenhárom góllal (37-24) legyőzte Mocsai Lajos válogatottját.

A kapuban Fazekas Nándor kezdett, és már rögtön az első hárított lövésnél látni lehetett, nagyon jó napot fogott ki, átütő volt a kisugárzása. Még így is simán elhúztak a franciák, 3-0-ra vezettek, amikor Ilyés először eredményes volt a hatodik percben. Barachet 4-1-re módosított, Mocsai duplája és Zubai beállóból lőtt gólja után egy pillanat alatt eltűnt a hátrány.

6-5-nél vezettünk először, mert Harsányi a szélről tökéletesen helyezte a labdát. A kétgólos vezetésért többször mehettünk, Mocsai azonban most nem volt annyira pontos, mint az előző meccsen, a spanyolok ellen.

Mivel a védelem, Fazekassal az élen rendkívül hatékony volt, 9-7-re vezettünk, a 21. percben azonban időt kért Claude Onesta.

A franciák egycsapásra rendezték a soraikat, emberelőnybe is kerültek, mi pedig leragadtunk kilencnél. 12-9-es állásnál Császár első góljával szólt hozzá a meccshez.

Karabatic lőtt egy gólt, de inkább úgy látszott, hogy a formáját most sem fogja visszanyerni. A félidőre 14-12 volt a francia előny, a 37. percben 16-13 volt az állás, és ekkor a franciák torpantak meg. Két perc alatt eltűnt az előnyük, ráadásként Krivokapics és Harsányi emberhátrányban talált be. Még tizenkilencnél is egyenlő volt, amikor Joli hetesét Mikler kifogta, a francia világbajnok először hibázott az egész tornán.

Ez volt az a pillanat, amikor mintha mindenki elhitte volna magyar részről - a szurkolókat is beleértve -, hogy ezt a verhetetlennek hitt csapatot mégiscsak meg lehet verni, és mintha a franciák is ekkor érezték volna meg, hogy itt ki is lehet kapni, már nem sebezhetetlenek.

Kivált, mert 20-20 után Putics lőtt Omeyer lábához - őt választották a franciák legjobbjának a meccs után -, majd Zubai fejezett be tökéletesen egy akciót. 22-20 után a franciák görcsösek voltak, az ötlet hiányzott a játékukból, megbénultak, az addig biztosan lövő Narcisse is hibázott. Harsányi hetese - a tatabányai szélső nem rontott lövést - és Krivokapics szintén lábhoz lőtt labdája után három gólra növekedett az előny (24-21).

Ezelőtt a franciák egy percet támadtak passzív jelzés alatt, de nem vették el tőlük a labdát, tőlünk pedig mindig volt valaki, aki blokkolni tudott, a szenzációsan védő - 48 százalékos hatékonysággal zárt - Fazekasnak ekkor nem is volt dolga.

Az utolsó góljainkat a mindaddig eredménytelen Iváncsik Gergő szerezte, ez a momentum önmagán túlmutatott: mindig hozzátett valaki a csapatjátékhoz, éppen amikor kellett.

Fazekas elképesztő produkcióját kiemelte a szövetségi kapitány is, de a többiek közül nem is lehetett választani, igaz, Zubai hat gólja kiemelendő, mindössze egy lövése tévesztett célt. Putics két gólja, vagy Nagy Kornél betörése éppolyan fontos volt, mint Ancsin blokkról bevágódó találata. Krivokapics hibái ellenére is lökött a csapaton.

Ilyés péntek este az elején lőtt gólt, de a védelemben irányította, fanatizálta társait - nagyszerűen ért oda a kiváló lövőkre -, akikből szintén nem hiányzott a lelkesedés. Ritka nagy győzelem volt.

„Meghatottak vagyunk, Magyarország ritkán ünnepelhet ilyen győzelmet, hiszen az olimpiai, világ- és Európa-bajnokot vertük. Fazekas Nándi félelmetes. Legyőzhetetlen volt, az önfeláldozó védekezés előtt is le a kalappal. Bár hibáztunk ziccereket, megtaláltuk a megfelelő megoldásokat. Sokoldalú volt játékunk volt, minden védekezés ellen megtaláltuk az az ellenszert. A motiváció példamutató és példaértékű, nemzeti színekben nem is lehet máshogy játszani. Nagy betűvel írt CSAPATMUNKA volt” – mondta Mocsai Lajos.

Claude Onesta így látta: „A második félidő elején volt esélyünk, azonban a közönség támogatását élvező és nagyon szervezett magyar csapattal nem bírtunk. Fazekas valahogy mindig védeni tudta a lövéseinket, pedig sokszor csak vele álltunk szemben."

"A csapatunk 150 százalékkal küzdött, igaz, sokszor volt szerencsénk is. Ezzel együtt megérdemelten nyertünk, ilyen közönség előtt könnyebb tűzbe jönni. A folytatásban ugyanilyen meccseket fogunk játszani, de nem szabad elbíznunk magunkat. A küszöb elé léptünk, hogy egy nagy eredményt elérhessünk" – ezek már Fazekas Nándor szavai voltak.