Visszavonult az önjelölt Superman

További Kosárlabda cikkek

A 19 szezon után visszavonuló Shaquille O’Neal mindent megnyert, amit lehetett. Négy bajnoki aranygyűrűje van, háromszor volt a döntő, egyszer a szezon MVP-je, 15 All Star-gálán szerepelt. Nyert olimpiát és világbajnokságot. 1207 meccset játszott a világ legerősebb bajnokságában, 28 596 pontot dobott, amellyel az ötödik az örökranglistán, csak Kareem Abdul-Jabbar, Karl Malone, Michael Jordan és Wilt Chamberlain előzi meg. A szurkolók minden idők öt legjobb centere közé választották.

"Megcsináltuk. 19 év, bébi. Szeretném megköszönni mindnyájatoknak, ezért veletek közlöm először, hogy visszavonulok. Köszi, hamarosan beszélünk" - így búcsúzott el rajongóitól szerdán a Twitteren a 216 centis, 147 kilós óriás, Shaquille O’Neal.

1972. március 6-án született a New Jerseyben, Newarkban. Édesapja csecsemőkorában lemondott róla, miután kábítószer-birtoklás miatt börtönbe került. A O’Nealt éppen a kosárlabda és nevelőapja, Phillip Harrsion, a hadsereg őrmestere mentette meg attól, hogy ne az apjához hasonló módon végezze. A középiskola után a Louisana State-en kosarazott, 1992-ben a draft első választottjaként az Orlando csapott le a játékjogára.

Védekezési stílust neveztek el róla

Hack-a-Shaq, azaz Üss a Shaqre elnevezésű védekezési stílust eredetileg a Dallas edzője, Don Nelson találta ki. A lényege pedig az, hogy döntő momentumokban azzal a játékossal szemben kell szabálytalanságot elérni, aki a legpocsékabban dobja a büntetőket. Eredetileg a dallasiak a chicagói Dennis Rodmant próbálták így megállítani. O’Nealre pedig azért ragadt ez át, mert hihetetlen rosszul dobálta a vonalról a labdát, karrierje során, alig több mint felét, vagyis 52,7 százalékát érvényesítette az egypontosoknak. Érdekesség, hogy a pályafutása során 31 419 pontig jutó Wilt Chamberlain csak 51 százalékra volt képes hasonló szituációban. Lehet persze fizikai magyarázata is O’Neal borzasztó rossz büntetőzéseinek. Akkora tenyere van, amiben gyakorlatilag elveszik a kosárlabda. Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy átlagos ember egy naranccsal próbálna betalálni a kosárba.

23,4-es pontátlaggal, 56,2%-os dobáshatékonysággal Az év újonca lett. 1994-ben - története során először - bejutatta a Magicet a playoffba, a nyári szünet alatt világbajnok lett az Egyesült Államok válogatottjával, egy évvel később 29,3-es átlagot szórt, amellyel pontkirály lett. A következő évben sérülések gátolták, 28 meccset volt kénytelen kihagyni.

1996 nyarán olimpiát nyert, majd szabadügynökként szerződött a Los Angeles Lakersbe, ahol karrierje legsikeresebb időszakát élte. Phil Jackson 1999-ben érkezett a kispadra, és 2000-től három szezonon át senki sem tudta legyőzni Lakerst. Mindhárom döntőben O’Nealt választották a legértékesebb játékosnak. 2000-ben karrierje legjobb évét produkálta, 29,7-es pontátlaggal zárt.

2004-ben a Lakers elbukta a Detroittal szemben nagydöntőt, O’Neal sok kritikát kapott, amit nehezen emésztett meg. Ráadásul Jackson is távozott, így O’Neal is menni akart. Előbb a Dallasszal akarták elcserélni Dirk Nowitzkire, de a németet nem engedte el a klubja, majd Miami jelentkezett be, amely el is vitte.

Kobe Bryant-Shaquille O’Neal affér

Bryantet 1996-ban a Charlotte Hornets draftolta az első kör 13. helyén. A játékos menedzsere már akkor érezte, hogy egy kivételes tehetségről van szó, így közölte, Bryant sosem fog játszani a Hornetsben. Jerry West, a Lakers akkori menedzsere egyből lecsapott a fiatalemberre, és a szerb Vlade Divacot ajánlotta cserébe, amibe a Charlotte azonnal bele is ment. A fiatal Bryant és az addigra sztár O’Neal kapcsolata a két dudás egy csárdában nem fér meg tipikus esete volt. Mindkét kosaras ragaszkodott ahhoz, hogy a médiahírek róla szóljanak. Szórták a pontokat, aminek szurkolók természetesen örültek – Bryant 2003-ban harmincas átlagig jutott –, de a háttér igazából arról szólt, hogy egymást múlják felül. Végül O’Neal 2004-ben eljött Los Angelesből – a Lakers a távozásakor még egyet belerúgott, egy olyan kosarasnak titulálta, akit csak a pénz érdekel, a siker kevésbé –, így Bryant maradt a Lakers egyedüli sztárja. Shaq később így üzent Kaliforniába: „Maradt Bryant, de nélkülem sosem lesztek bajnokok” A jóslat sokáig ült, a Lakers 2002 után legközelebb csak 2009-ben tudott a legjobb lenni, majd 2010-ben is nyert.

O’Neal Floridában öt évre szóló, százmillió dolláros szerződést kötött, bajnoki címet ígért a szurkolóknak, amit 2006-ban valóra is váltott. Pedig Pat Riley irányítása alatt évről-évre egyre kevesebb pontot szerzett. 1992 és 2006 között egyetlen olyan alapszakasz sem volt, amikor ne érte volna el a átlagban 20 pontot, 2007-ben már csak 17,3, egy évvel később 14,2 volt a mérlege. 14 év után először fordult elő, hogy nem került be All Star-csapatba.

2008. februárjában Shawn Marionért és Marcus Banksért cserébe a Phoenixhez szerződött, egy év múlva már tovább is állt. 2009-ben maradt le – tizenöt év után először – a playoffról. Clevelandbe igazolt, LeBron James mellé, majd együtt távoztak, James a Miamiba, O’Neal Bostonba. A center fizetése ekkor már jelentősen visszaesett, a Celtics 2,8 milliót fizetett a szolgálataiért. Csak 36 meccsen volt kezdő, a szezon végén jelentette be visszavonulását:

Állandó főszereplője volt a sportsajtónak, 11 filmben vállalt szerepet és már 5 raplemeze jelent meg.

Mókás fickó, amikor még a Lakersben játszott, az állami rivális Sacramento Kingset Queennek gúnyolta. Dalaiban sokszor figuráz ki másokat, így járt a volt csapattárs, Kobe Bryant is, akivel nem volt felhőtlen a viszonya. Bár csak viccnek szánta a Lakers jelen sztárjának nagyon nem tetszett a Kobe, nyald ki a seggem rigmus. Egyszer az All Star-csapat nyílt edzésén LeBron Jamesszel mutatott be egy breakdance-t.

Egy biztos, sosem feledkeznek el róla sem a szurkolók, sem pedig volt klubjai. A Lakers már csütörtökön közölte, visszavonultatja a mezét az önjelölt Supermannek – így nevezte őt John Blake, a klub szóvivője. Ez nagy szó, mert klub történetében eddig csak hét aranysárga-lila mezt húztak a parkett fölé, nem is akárkikét: Wilt Chamberlain, Elgin Baylor, Gail Goodrich, Earvin Magic Johnson, Kareem Abdul-Jabbar, James Worthy és Jerry West a kitüntetettek.

Szinte biztos, hogy rövidesen halhatatlanná választják az elmúlt két évtized egyik legnagyobb kosarasát.