CímlaponA rovat hírei |
Cselgáncs2004. augusztus 11., szerda 17:32
A cselgáncsban férfi és női versenyeket egyaránt rendeznek, hét-hét súlycsoportban, összesen 386 versenyzővel. A férfiak a következő súlycsoportokban küzdenek: 60 kg, 66 kg, 73 kg, 81 kg, 90 kg, 100 kg, +100 kg; a nők súlycsoportjai: 48 kg, 52 kg, 57 kg, 63 kg, 70 kg, 78 kg, +78 kg.
Küzdelem az ipponig A dzsúdósok küzdelmei a nőknél és a férfiaknál egyaránt öt perc tiszta mérkőzésidőig, vagy az egyik fél tíz pontot érő akciójáig, az ipponig tartanak. Az ippon lehet: az ellenfél sikeres hátára dobása megfelelő erővel, gyorsasággal; az ellenfél megemelése annak vállmagasságába; az ellenfél földre szorítása legalább 25 másodpercre; az ellenfél kimondja a miatta (feladom) szót vagy kétszer a szőnyegre csap. Waza-ari, jukó, koka Az ippon mellett vannak más, nem automatikus győzelmet érő akciók is. A hét pontot érő waza-ari jelentheti a majdnem teljes értékű - az ippontól gyorsaságban és erőben valamelyest elmaradó - dobást, a 20-25 másodperc közötti leszorítást (osaekomi) is. Az ötpontos jukót akkor ítélik meg, ha az ipponhoz szükséges három elemből egy nem teljes értékű, illetve ha a versenyző ellenfelét 15-20 másodpercig szorítja a földre. A hárompontos koka a technikailag sikertelen dobásért jár, amely után az ellenfél a hasára, fenekére vagy oldalára esik; kokát ítélnek a 10-14 másodperces leszorításáért is. A cselgáncsban fontosak a büntetések is, amelyek az ellenfélnek hozhatnak pontot. Gyakori a shido, amely a kisebb vétségekért - például a fogás kikerülése, alibi akció, az ellenfél kabátujjának 5 másodpercnél hosszabb fogása - jár. Két shido egy jukót ér, a harmadiknál már waza-arit, a negyedik után pedig automatikusan a hansoku-make következik. Utóbbit a súlyos szabálytalanságok után automatikusan is megítélhetik, és ipponnal ér fel. A győztes kihirdetése Ha az ippon, a tiszta győzelem nem sikerül egyik félnek sem, akkor győztest hirdethetnek: két waza-ari végrehajtása után (Waza-ari-awasate-ippon); összetett győzelemmel (sogo-gachi), ami egy waza-ari mellett az ellenfél három shido büntetése után következik be; bármilyen okból történő feladás (kiken-gachi) miatt; hansoku-makéval; sérülés miatt; ha az idő letelt, pontozással (az akciók, illetve a büntetések pontösszegéből). Ebben az esetben a következő számítás lép életbe: egy waza-ari többet ér bármennyi jukónál; egy jukó többet ér bármennyi kokánál. Debütál az aranypont-szabály Arra az esetre, ha egyik versenyző sem ér el akciót, nem szabálytalankodott egyikük sem, vagy semmilyen különbség sincs az eredményjelző tábla két oldalán, akkor az athéni olimpiai cselgáncsversenyeken először alkalmazzák a "golden score", aranypont-szabályt. Ez váltja fel az eddigi bírói döntést, amely a döntetlen esetén határozott a meccs sorsáról, és amellyel 1992-ben emlékezetes körülmények között "fosztották meg" az aranytól Hajtós Bertalant. Az aranypont újabb, ötperces meccset jelent, amely az első értékelhető akcióig vagy akciót érő büntetésig tart. Ha ebben az esetben sincs győztes, csak akkor következik a vezetőbírók és az oldalbírók többségi döntéssel meghozott határozata. Egyenes kieséses rendszerben Az athéni dzsúdótornán a súlycsoportonkénti harminckét versenyzőt négy csoportra osztják - ahol párokra osztva egyenes kieséses rendszerben küzdenek - a győztesek lesznek az elődöntő részvevői. Kiemelés van, a legutóbbi világbajnokság érmeseit éri ez a kedvezmény, ők nem kerülhetnek egy csoportba. Azok a cselgáncsozók, akik a döntőben érdekelt versenyzőktől kapnak ki, nem esnek ki, hanem a vigaszágon újra mérkőzhetnek a többi legyőzöttel. A vigaszág győztesei a bronzéremért harcolhatnak azokkal a sportolókkal, akik a döntőbe jutásért maradtak alul, de külön a harmadik helyért már rendeznek mérkőzést, hanem két bronzot osztanak ki. A bronzmeccsek vesztesei az ötödik helyre nyernek besorolást.
N;
hirdetés
|
