A fáklyát világszerte körbehordozó váltófutás Adolf Hitler ötlete volt, aki minden igyekezetével azon volt, hogy az 1936-os berlini játékokat a Harmadik Birodalom ünneplésévé torzítsa. Az ötkarika a náci pompa szerves részévé vált, az olimpiai láng Európa megfélemlítését célozta volna.
|
Tekintse meg képeinket! Fotó: Barakonyi Szabolcs / Athén |
Bizonyos értelemben sötét múltja van a modern olimpiai játékok jól ismert jelképeinek - emlékeztet az Associated Press hírügynökség a javában zajló athéni viadalok apropóján. A fáklyát világszerte körbehordozó váltófutás Adolf Hitler ötlete volt, aki minden igyekezetével azon volt, hogy az 1936-os berlini játékokat a Harmadik Birodalom ünneplésévé torzítsa. Ugyancsak a hitleri propaganda kezdte népszerűsíteni az öt egymásba fonódó, jelenleg a földrészeket jelképező karikát, mint az olimpia bárhol könnyen felismerhető és megjegyezhető jelképét.
Tony Perrottet új könyve, a "Lemeztelenített olimpia", ezekről a kevésbé ismert hátterű történelmi mozzanatokról szól. "Némileg ironikus, hogy az olimpiai láng jelenleg a nemzetközi testvériséget jelképezi és központi része a fényűző megnyitó ceremóniáknak" - mondja a történész szerző, aki emlékeztet arra, hogy ez nem évezredes hagyomány, az ókori görögök ünnepi szavakkal és az utcákon körbefutó kikiáltókkal, nem pedig szimbolikusan körbehordozott lánggal nyitották meg az olimpiai játékokat. Ez utóbbi 1936-ban szerepelt először a látványosságok sorában, ekkor tizenkét napos fáklyás futás előzte meg az olimpiai megnyitót.
|
Berlini utcakép - 1936 |
A Leni Riefenstahl "Olimpia" című filmjében is megörökített mozzanattal Hitler megpróbálta mitikus szintre emelni a német szervezésű játékokat, megfélemlítve ezzel a háború küszöbén álló Európát. A náci vezér szemében ugyanis a láng a német nemzet tökéletességét és nagyságát szimbolizálta - írja Perrottet. Az más más kérdés, hogy mekkora sikerrel: például Jesse Owens afroamerikai atléta négy aranyérmet is megcsípett az árja futóbajnokok orra elől - teszi hozzá a szerző.
Az olimpiai ötkarika először az 1920-as antwerpeni játékokon debütált. A belgiumban megrendezett játékok után a náci propaganda lecsapott a jól megjegyezthető jelképre. Az 1913-ban Pierre de Coubertin báró által megtervezett jelkép eredetileg az első öt újkori olimpiát szimbolizálta volna, amibe végül az első világháború szólt bele. Hitler jóvoltából az öt karika a náci pompa szerves részévé vált a berlini játékokon, Riefenstahl pedig az "Olimpia" forgatásakor Delfiben bevésette egy oltárkőbe azt a látszatot keltve, mintha egy kétezer éves mítosz része lenne a geometriai rajzolat.