Olimpia 2004

Fél év az ötkarika jegyében - London 1908

2004. 08. 04., 10:54 | Frissítve: 2004. augusztus 10., kedd 15:51

Lehetőségeihez képest London nagyságrendekkel jobb házigazdának bizonyult, mint az előző helyszínek. Nem egy világkiállítás részeként, hanem önálló programként zajlottak a versenyek, melyek közül néhányat Coubertin kezdettől ellenzett. De a bárónak már nem volt akkora tekintélye, mint korábban, így a brit főváros pozitív példaként maradt meg a visszaemlékezésekben.

Ahhoz képest, hogy csak két évük volt a felkészülésre, a szervezők kitűnőre vizsgáztak. Történt ugyanis, hogy Coubertin mindenáron Rómának akarta adni az 1908-as rendezés jogát, de a derék taljánok 1906-ban jelezték, képtelenek előteremteni a költségeket. Ekkor került a képbe a Temze parti metropolisz. Mivel az előző két alkalommal (Párizs és St. Louis) az aktuális világkiállítás keretein belül elvesztek az események, ezért a britek elvetették ezt a lehetőséget. Sőt, egy kiállítást szerbeztek, de csak azért, hogy megteremtsék az anyagi alapokat. Az eddigiekkel ellentétben ugyanis komoly befektetésekkel járt a készülődés. Nyitásnak építettek egy olimpiai stadiont - egymillió márkáért. A 45 ezres komplexumban zajlottak a versenyek, ugyanis minden sportág megrendezésére alkalmasnak bizonyult. Közepén gyepszőnyeg, körülötte futópálya, akörül kerékpár rekortán. Az egyik oldalon ötvenes úszómedence, kihúzható ugrótoronnyal! Az előkészületek tehát a rövid idő ellenére jól sikerültek, s emlékezetes maradt a megnyitóünnepség is, ugyanis Londonban vonultak fel először a nemzeti csapatok országuk zászlójával.

A kisebb távolság és a jobb körülmények hatására a St. Louis-inál jóval több résztvevő és ország küldte el versenyzőit, így a magyar csapat is. Bár a politikai vezetés még mindig nem engedélyezte a legjobb vívók indulását, a "második vonal" is aratott. Kardcsapatban tanítanivaló technikával iskolázták le a mezőnyt, sőt egyéniben is taroltak. A legjobb hat közé öt magyar jutott be, végül Fuchs Jenő állhatott a dobogó legmagasabb fokára, egyetlen tus különbséggel felülmúlva Zulavsky Bélát. Hogy London magyar szempontból az addigi legeredményesebb olimpiává váljék, arról Weisz Richárd gondoskodott. A nehézsúlyú birkózó magától értetődő természetességgel takarította el ellenfeleit a döntőbe vezető úton, ahol az orosz Alekszandr Petrov sem tudott ellenállni neki. (Weisz egyébként későbbi pogromok alatt "Zsidó vagyok!" táblával a nyakában sétált az utcákon - valamiért nem kötöttek bele_) Nem sikerült viszont Halmay Zoltán címvédése úszásban, sőt rajta ment el a 4x200-as gyorsváltó aranya is. Halmay hatalmas előnnyel vágott az utolsó etapnak, de 150-nél rosszul lett (begörcsölt), így lehajrázták (a célban el is süllyedt, úgy kellett kimenteni).

Olimpiai bajnok
Arany (3):
vívás:
Fuchs Jenő (kard), Kard csapat (Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Tóth Péter, Werkner Lajos)
birkózás Weisz Richárd (kf., nehézsúly)
Ezüstérmes (4):
atlétika: Somodi István (magasugrás)
úszás: Halmay Zoltán (100m gyors), 4x200m gyorsváltó (Munk József, Zachár Imre, Las-Torres Béla, Halmay Zoltán)
vívás: Zulawsky Béla (kard)
Bronzérmes (2):
atlétika: Olimpiai váltó (Simon Pál, Mezei Frigyes, Nagy József, Bodor Ödön)
evezés: Levitzky Károly (egypárevezős)
Atlétikában Somodi István ezüstérmet szerzett magasugrásban, míg az első alkalommal megrendezett váltófutásban (2x200, 1x400, 1x800 m) harmadikok lettünk. A "sportok királynőjének" versengései során a legnagyobb szenzációt az amerikaiak szereplése jelentette - negatív értelemben. Elvesztették az összes sprintszámot, amire még nem volt példa. Ray Ewry viszont újabb két arannyal (helyből magas- és helyből távolugrásban) nyolcra növelte bajnoki címeinek számát, Cooke és Gilbert együtt vehette át a rúdugrás aranyait, Sheridan és Rose megismételték St. Louis-i sikerüket (diszkosz ill. súlylökés), sőt előbbi triplázott, hiszen a diszkosz új és görög változatában is a legjobbnak bizonyult.

Az atlétikai versenyek legnagyobb drámáját a maratoni futás hozta. Dorando Pietri 35 kilométernél faképnél hagyta vetélytársait és jó négyszáz méteres előnnyel érkezett a stadionba. Itt azonban először rossz felé indult, majd néhány lépés után összeesett. Felállt, de néhány lépés után ismét összerogyott. Így ment ez pár percig, amikor beért a stadionba John Hayes is. Pietri megindult, Hayes hajrázni kezdett, a közönség sikítozott. Pietri négy méterrel a cél előtt elájult, a nézők beugráltak a pályára és bevonszolták a célba. A versenybíróság idegen segítség igénybevétele miatt diszkvalifikálta_

Érmek
1. Nagy-Britannia 56 49 35 140
2. Egyesült Államok 23 12 12 47
3. Svédország 8 6 10 24
4. Franciaország 5 5 8 18
5. Németország 3 5 3 11
6. Magyarország 3 4 2 9
7. Kanada 3 3 7 13
8. Norvégia 2 2 3 7
9. Olaszország 2 2 - 4
10. Belgium 1 4 2 7

A rögbi-aranymérkőzés után gyászba borultak a brit szigetek, ugyanis az ausztrál és új-zélandi vegyesválogatott Australasia néven 32:3 arányban kiütötte a hazai kedvenceket. Rakettben aztán vigasztalódtak, akárcsak vitorlázásban, evezésben és motorcsónakban. A szervezők egyébként az őszi időpontokra néhány téli sportágat is becsempésztek a programba, így műkorcsolyában és jégkorongban is bajnokot avattak.

N;
hirdetés