CímlaponA rovat hírei |
Párizs 19242004. 08. 04., 11:20 | Frissítve: 2004. augusztus 10., kedd 16:23
Antwerpenről lemaradt, a második párizsi olimpiára viszont eljutott a magyar küldöttség. A világháború szele azonban még mindig meg-meglegyintette a mieinket - a rendezők és a közönség közönye és elutasítása kísérte őket a játékok ideje alatt.
Pedig a puritán - és akkor finomak voltunk - 1920-as ötkarikás játékok után a franciák igencsak kitettek magukért: 30 millió frankot áldozva a minél jobb körülményekre. Továbbra sem lehetett jelen a háborúban főbűnösnek számító, legnagyobb vesztesnek titulált (azért mi sem panaszkodhatunk) Németország, mely szervezett magának pótjátékokat, de nem túl nagy lelkesedéssel. Nem járt sokkal jobban a magyar küldöttség sem - a gallok mélyen lenéztek bennünket, a megnyitóünnepségen elutasító csend fogadta a magyarok üdvözletét.
Az olimpiai játékok legnagyobb sztárja a finn csodafutó Paavo Nurmi volt. Az életében szobrot kapott atléta hat nap alatt hétszer állt rajthoz és hétszer nyert. Ez a teljesítmény öt aranyra volt elég: 1500 méteren, 3000 méteren egyéniben és csapatban, valamint mezei futásban egyéni és csapatban bizonyult a legjobbnak. Meglepetés született a 100 méteres síkfutásban: a brit Harold Abrahams első európai futóként diadalmaskodott a legklasszikusabb futószámban. Duplázni tudott druszája, az amerikai Harold Osborne, aki tízpróbában és magasugrásban állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Nem sikerült ugyanez Robert LeGrande-nak, aki világcsúcsot ugrott távolugrásban - a dolog szépséghibája, hogy ötpróbában, mivel a távolra nem nevezett. Remek körülmények várták az úszókat, a pályákat vörösre festett parafával választották el egymástól. Megdőlt minden olimpiai csúcs, született hét világcsúcs. A legnagyobb sikert Jonny Weismüller aratta, aki elsőként kallózott egy percen belül száz gyorson. A később Tarzanként elhíresült magyar származású amerikai duplázni tudott, ugyanis a 400 gyors aranyát is bezsebelte. Sporttörténelmet írt a dán Ellen Ossier is, aki tőrben az első női vívóaranyat vehette át. Futballban Európa leborult a dél-amerikaiak előtt. Az Óvilágban szinte ismeretlennek számító Uruguay látványos játékkal, simán verve minden ellenfelét besöpörte a bajnokságot, letéve az alapjait a hat évvel későbbi világbajnoki címének. A focihoz kapcsolódik a magyar futball egyik legnagyobb tragédiája: válogatottunk a második fordulóban 3-0-ra kikapott Egyiptomtól (a híres egyiptomi csapás). És még egy érdekesség: a vízilabda-tornát Argentína nyerte.
A skandinávok ezúttal is jeleskedtek, a finnek a negyedik hely után a képzeletbeli dobogóra is felállhattak. Nagyszeru futókkal rendelkeztek, sorozatban nyerték a hosszútávfutó számokat, de nemcsak ekkor, hanem a következo játékokon is. Párizzsal nem volt szerencséje a magyar sportolóknak, hiszen az elozo olimpián is csupán egyszer termett babér a számukra, míg ha most kétszer is, akkor is némileg kudarcként értékelheto ez a teljesítmény, de gyorsan tegyük hozzá, hogy a vesztes háború után a sportélet is nehezen zökkent vissza a rendes kerékvágásba.
N;
hirdetés
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ennek ellenére néhány alkalommal még Clemanceau büszke népe is kénytelen volt elismerni, hogy sportban nem vagyunk vesztesek - hazánk 9. helyen végzett a nemzetek pontversenyében - 45 ország közül. Kardozóink megmutatták, hogy ők a legjobbak a világon, Posta Sándor megnyerte a számot. Mikor az egyik legnagyobb francia lap méltóztatott interjút kérni tőle, a magyar vívó a szállodai szoba ajtaján egy névjegykártyát nyújtott át nyilatkozatul: "Megnyertem az olimpiát.", és becsukta az ajtót. Szintén aranyérmes lett Halasy Gyula agyaggalamb-lövészetben, miután a szétlövésben hibátlanul teljesített. Bár hivatalosan nem tekinthető bajnoknak, győzött Hajós Alfréd is. A magyar sport első olimpiai bajnoka a művészeti olimpián nyert ezüstérmet Lauber Dezsővel közösen benyújtott stadiontervével - aranyérmet nem adtak ki. Szintén ezüsttel a zsebében utazhatott haza Keresztes Lajos (könnyűsúlyú kötöttfogású birkózó) és Somfay Elemér (ötpróba). A francia fővárosban indult először magyar nő az olimpián: Tary Gabriella hatodik lett tőrvívásban.
