Olimpia 2004

A forradalom árnyékában - Melbourne, 1956

2004. 08. 04., 10:42 | Frissítve: 2004. augusztus 11., szerda 11:09

Hiába készültek nagy lelkesedéssel a rendezők az ötkarikás játékokra, a nemzetközi helyzet addig fokozódott, hogy majdnem elsöpörte az olimpiát. Az oroszok magyarországi bevonulása, valamint a szuezi-válság sokkal jobban érdekelte a közvéleményt, mint a sportolók versengése.

A NOB részéről még az is felmerült, hogy - az ókorhoz hasonlóan, ahol olimpia alatt nem lehetett háborúskodás - halasszák el, esetleg meg se rendezzék a melbourne-i olimpiászt. Aztán győzött a sport, s megkezdődtek a versenyek. Első alkalommal fordult elő, hogy két ország (két kontinensen) ugyanannak a rendezvénynek lehetett házigazdája. A szigorú ausztrál törvények (a lovak behozataláról) miatt ugyanis a lovasversenyeket Stockholmban rendezték. Mivel a láng mindkét városba eljutott, így történetének leghosszabb útját tette meg.

A hazai közönséget két dolog tudta igazán lázba hozni. Az egyik, ha auszi sportoló állt rajthoz valamely számban, más alkalmakkor viszont szimpátiatüntetéseket szerveztek a magyarok mellett. Egy-egy magyar siker osztatlan elismerést, és a hazai győzelemhez hasonló üdvrivalgást váltott ki az ötödik kontinens lakóiból. Persze, ehhez az is kellett, hogy a mieink folytassák a London-Helsinki vonalon beindult éremhalmozást. Az élre mindenképpen Keleti Ágnes neve kívánkozik: a helsinki játékok tornászversenyének egyik legnagyobb alakja ezúttal valóban a legjobbnak bizonyult. Bár a szovjet Larissza Latinyina nyerte az összetettet és az ugrást, Keleti négyszer is visszavágott neki: győzött felemás korláton, gerendán, műszabadgyakorlatban, és a dobogó tetejére állhatott a kéziszer-csapat tagjaként is.

Olimpiai bajnokok
Arany(9):
torna - Keleti Ágnes (női felemáskorlát), Keleti Ágnes (női gerenda), Keleti Ágnes (női talaj), Női kéziszercsapat - (Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga), vívás - Kárpáti Rudolf (kard), Kard csapat (Gerevich Aladár, Hámori Jenő, Kárpáti Rudolf, Keresztes Attila, Kovács Pál, Magay Dániel) ökölvívás - Papp László (nagyváltósúly), k-k - K-II 10 000m (Fábián László, Urányi János), vízilabda - Bolváry Antal, Boros Ottó, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Szívós István, Zádor Ervin

Ezüstérmes (10):
atlétika - Kovács József (10 000m sík), Rozsnyói Sándor (3000m akadály), úszás - Székely Éva (női 200m mell), torna - Keleti Ágnes (női összetett), Női csapat (Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga), vívás - Párbajtőr csapat (Balthazár Lajos, Berzsenyi Barnabás, Marosi József, Nagy Ambrus, Rerrich Béla, Sákovics József) birkózás - Polyák Imre (kf., pehelysúly) k-k - Hatlaczky Ferenc (K-I 10 000m) Hernek István (C-I 1000m) Parti János (C-I 10 000m)

Bronzérmes(17):
úszás - Tumpek György (200m pillangó), torna - Tass Olga (női ugrás), vívás - Tőr csapat (Fülöp Mihály, Gyuricza József, Marosi József, Sákovics József, Somodi Lajos, Tilli Endre), birkózás - Tóth Gyula (kf., könnyűsúly), k-k - Kiss Lajos (K-I 1000m), C-II 1000m (Mohácsi Ferenc, Wieland Károly), C-II 10 000m (Farkas Imre, Hunics József)
Nem sokkal maradt el mögötte Papp László sem, akinek azonban - lévén bokszban olimpiákon csak egy aranyat nyerhet egy sportoló - három ötkarikás verseny kellett a három aranyhoz. Papp London és Helsinki után Melbourne-ben az amerikai Jose Torrest verte imponáló fölénnyel, s lett az ökölvívás történetének első triplázó bajnoka. (Azóta is csak a kubai Teofilio Stevensonnak sikerült ez a bravúr.) Szinte már unalmas leírni a kardcsapat újabb győzelmét (Gerevich Aladár negyvenhat évesen már a hatodik aranyát gyűjtötte be), amelyhez persze az egyéni diadal is dukált: ezúttal Kárpáti Rudolf állhatott a dobogó tetejére.

Megszületett a magyar kajak-kenusport első olimpiai bajnoki címe is. A Fábián László-Urányi János kenupáros a leghosszabb távon, tízezer méteren verte a mezőnyt. Tovább tartott a magyar korszak vízilabdában is. A Kárpáti György-Gyarmati Dezső fémjelezte alakulat Helsinkiben csak gólkülönbséggel, Ausztráliában viszont már meggyőző fölénnyel állt a végelszámolásnál a mezőny élén. Fantasztikus mérkőzésen győzték le a szovjeteket, mely nem nélkülözhette természetesen a politikai felhangokat sem. Amikor egy fejelés után az egyik magyar játékosnak vérzés miatt ki kellett mászni a medencéből, direkt a kispaddal ellentétes oldalon tette azt, tovább hergelve ezzel a közönséget - a mérkőzés majdnem botrányba fulladt, a közönség szinte széttépte a szovjeteket.

A hazaiaknak persze a sajátjaikra is figyelnie kellett, s végül ők adták a játékok egyik legnagyobb sztárját. Betty Cuthbert három arannyal gazdagította az ausztrál éremkollekciót, nyert a 100, a 200 méteres síkfutásban, valamint a 4x100-as váltó tagjaként. Méltó vetélytársa akadt azonban a férfiaknál: az amerikai Robert Morrow lekopírozta teljesítményét. Nem sokkal maradt el tőlük a szovjet Vlagyimir Kuc sem, aki öt- és tízezer méteren lett bajnok. Nyolc órás csatában dőlt el a magasugrás bajnoki címe, az amerikai Charles Dumas hajnali háromkor ugrotta át a győzelemhez szükséges magasságot. Akadt Papp Lacihoz hasonló triplázó az atlétáknál is: Al Oerter végzett megint a diszkoszmezőny élén.

Érmek
1. Szovjetunió 37 29 31 97
2. Egyesült Államok 32 25 18 75
3. Ausztrália 13 8 14 35
4. Magyarország 10 8 6 24
5. Olaszország 9 10 7 28
6. Svédország 8 5 6 19
7. Németország 6 13 7 26
8. Nagy-Britannia 6 7 11 24
9. Románia 5 3 5 13
10. Japán 4 10 5 19

Újabb korszak ért véget úszásban: a hazai versenyzők megszakították az amerikai férfiak és a magyar nők hegemóniáját. Nyolc aranyat, s emellett rengeteg egyéb érmet, helyezést gyűjtöttek. Közülük is kiemelkedett Murray Rose, aki a 400 és az 1500 gyors mellett a 4x200-as váltó tagjaként is aranyérmes lett. Melbourne-ben kezdődött az évszázad úszónőjének szárnyalása is (bár ezt a címet mi, magyarok inkább Egerszegi Krisztának adnánk, lévén, ő öt egyéni aranyat szerzett, míg a győztes csak hármat), Dawn Fraser hazai medencében nyerte első aranyát.

N;
hirdetés