Olimpia 2004

Ókori hangulatban - Róma, 1960

2004. 08. 04., 10:59 | Frissítve: 2004. augusztus 10., kedd 16:17

A melbourne-i játékokkal fejlettségüket akarták bemutatni az ausztrálok, az olaszok viszont az ókori játékok hangulatát próbálták felidézni. Nem volt nehéz, hiszen a Örök Városban lépten-nyomon kétezer éves épületekbe, utakba, szobrokba botlottak a vendégek.

A százezer férőhelyes Olimpiai Stadion is jól illeszkedett a városképbe, és ehhez kapcsolódott a latinos hangulat, mely a taljánok jellemzője. A remek hangulatot fokozta, hogy a németek közös csapattal érkeztek - igaz a zászló címerén adódtak viták, végül az öt karikában egyeztek meg a felek. Nem jártak rosszul a közösködéssel, hisz rendkívül erős csapatuk lett - az NDK-s orvosi teamek már megkezdték a sportolók laboratóriumi felkészítését.

Ennek megfelelően rengeteg meglepetést okoztak. Német futó - Armin Hary - győzött például a 100 méteres síkfutásban, s 4x100-as váltójuk is a dobogó tetejére állhatott. Az atlétáknál maradva, folytatódott az amerikai diszkoszvető, Al Oerter diadalmenete, s 1500-on fantasztikus világcsúccsal győzött az ausztrál Herb Elliott. Ugyanebben a számban a magyar csodafutó, Rózsavölgyi István bronzérmes lett. Nem kellett szégyenkeznie dobóatlétáinknak sem: a gerelyhajító Kulcsár Gergely harmadik, míg a kalapácsvető Zsivótzky Gyula második helyen zárt.

Magyar érmesek:
Aranyérem (6): vívás - Kárpáti Rudolf, kard egyéni, karcsapat: Delneky Gábor, Gerevich Aladár, Horváth Zoltán, Kárpáti Rudolf, Kovács Pál, Mendelényi Tamás, öttusa - Németh Ferenc, egyéni, csapat: Balczó András, Nagy Imre, Németh Ferenc, kajak-kenu - Parti János, kenu ezer, ökölvívás - Török Gyula, légsúly
Ezüstérem (8): vívás - Horváth Zoltán, kard egyéni, női tőrcsapat: Juhász Katalin, Kovácsné Nyári Magda, Sákovicsné Dömölky Lídia, Székelyné Marvalics Györgyi, Rejtő Ildikó, öttusa - Nagy Imre, egyéni, birkózás - Polyák Imre, pehelysúly, kajak-kenu - Szöllösi Imre, kajak ezer, Mészáros György-Szente András, páros ezer, 4x500-as váltó: Szöllösi Imre, Kemecsey Imre, Szente András, Mészáros György, atlétika - Zsivótzky Gyula, kalapácsvetés
Bronzérem (6): atlétika - Kulcsár Gergely, gerelyhajítás, Rózsavölgyi István, 1500 méter, súlyemelés - Veres Győző, váltósúly, kajak-kenu - kenu kettes: Farkas Imre, Törő András, kajak kettes: Friedné Bánfalvi Klára, Egresi Klára, labdarúgó csapat - Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Dudás Zoltán, Dunai I. János, Faragó Lajos, Göröcs János, Kovács Ferenc, Novák Dezső, Orosz Pál, Pál Tibor, Rákosi Gyula, Sátori Imre, Solymosi Ernő, Török Gábor, Várhidi Pál, Vilezsál Oszkár, vízilabda-csapat: Bodnár András, Boros Ottó, Dömötör Zoltán, Felkai László, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Jeney László, Kanizsa Tivadar, Kárpáti György, Katona András, Konrád János, Markovits Kálmán, Mayer Mihály, Rusorán Péter

Az úszás ezúttal az amerikaiaké volt, bár néhány számban ismételni tudtak az ötvenhatos győzők: az ausztrál Dawn Fraser a női 100 gyorsot, honfitársa, Murray Rose pedig a férfi 400-at húzta be. Női műugrásban a német Ingrid Krämer tréfálta meg az esélyeseket megnyerve mind a torony-, mind a műugrás aranyát. A tornaszámokban Larissza Latinyina mellől hiányzott a nagy vetélytárs Keleti Ágnes, az orosz bajnoknő így újabb két arannyal (egyéni összetett, talaj) nyomatékosította a fiatalokban, ő a sportág legnagyobbika. A férfiaknál a melbourne-i nagy vesztes, a japán Ono Takasi nevétől volt hangos a verseny, hiszen végre a csúcsra ért.

A vívásban ismét két magyar aranynak örülhettünk, de egyben le is zárult egy nagy korszak. Kardcsapatunk, mely időtlen-idők óta kibérelte magának a dobogó legfelső fokát ismét diadalmaskodott, de ezzel le is zárult a nagy generáció pályafutása. Gerevich Aladár, aki mellett vívónemzedékek nevelődtek fel és öregedtek ki, s aki első aranyát még 1932-ben, Los Angelesben nyerte 22 évesen, ötven esztendősen ismét a csúcsra ért, megszerezve ezzel hetedik aranyérmét. Ha hozzávesszük, hogy ehhez még egy ezüst- és két bronzérmet is gyűjtött, ráadásul sorozatban hat olimpián szerzett aranyérmet_ Egyéniben ezúttal pályatársa, Kárpáti Rudolf örülhetett, a nagy csapat tehát dicsőséggel vonult le a pástokról.

Ökölvívásban Papp László ekkor már profiként, Európa-csúcsáról figyelte amatőr társait, aki közül Török Gyula, alias Béka írta tovább a világháború utáni magyar sikersztorit. Hasonlóan Helsinkihez és Melbourne-höz, harmadszor is csak az ezüst jutott viszont Polyák Imrének a kötöttfogású birkózók között. Nem úgy a kajak-kenusoknak. A Fábián-Urányi duó megkezdett egy utat, melyről azóta ritkán tértek le a mieink: Rómában Parti János ünnepelhetett, miután elsőként evezett át kenujával az ezres döntő célvonalán. A kardozókhoz hasonlóan taroltak öttusázóink is: Németh Ferenc ijedtében a dobogó tetejére futott, s nem sokkal maradt el tőle Nagy Imre sem, aki a második helyen végzett. Így szinte természetes volt, hogy Balczó Andrással kiegészülve a csapat is aranyéremmel térhetett haza.

Érmek
1. Szovjetunió 43 29 31 103
2. Egyesült Államok 34 21 16 71
3. Olaszország 13 10 13 36
4. Németország 12 19 11 42
5. Németország 8 8 6 22
6. Törökország 7 2 - 9
7. Magyarország 6 8 7 21
8. Japán 4 7 7 18
9. Lengyelország 4 6 11 21
10. Csehszlovákia 3 2 3 8

Óriási szovjet fölényt hoztak a súlyemelőversenyek, birkózásban viszont a törökök taroltak, hétszer is a tiszteletükre vonták fel a félholdas lobogót. Labdarúgásban ezúttal a szintén legjobbjaival felálló Jugoszlávia győzött, Magyarország bronzérmes lett. A nyugatiak másod-harmadosztályú amatőrjei mellett jól mutattak a keleti blokk nagyválogatott játékosai.

Mivel az olimpiai bajnoki cím már túlment a személyes dicsőségen, megjelentek negatív velejárói is: a doppingok. A római olimpián ebből tragédia is történt: a dán Knud Jensen, a tandemversenyekben rosszul lett, majd röviddel a kórházba szállítás után meghalt. Túl volt kokszolva_

N;
hirdetés