CímlaponA rovat hírei |
Világhatalmi adok-kapok2004. 08. 04., 11:08 | Frissítve: 2004. augusztus 10., kedd 17:13
Két olyan olimpia következett, melyek hangulata ellenkezett minden olimpiai eszmével. Az 1980-as moszkvai játékokat az Egyesült Államok és szövetségesei, míg a négy évvel későbbi, Los Angeles-i olimpiát a Szovjetunió és elvbarátai bojkottálták.
Az egész "civakodás" azzal kezdődött, hogy a szovjet hadsereg 1979 karácsonyán bevonult Afganisztánba. Jimmy Carter amerikai elnök elítélte az agressziót, s felszólította a "haladó világot", ne vegyenek rész a moszkvai játékokon. Szavai megértő fülekre találtak: 39 ország képviselői maradtak távol, s 33 ország nem is válaszolt a hívó szóra. Mindössze 81 ország sportolói vonultak fel a megnyitóünnepségen, szegény Misa maci nagyon el volt keseredve.
Úszásban már nem tűnt fel annyira a nyugatiak hiánya, s születtek kiváló eredmények. A szovjet Vlagyimir Szalnyikov például elsőként úszott 1500 gyorson 15 percen belül, s ezen kívül bajnok lett 400-gyorson és a 4x200-as váltó tagjaként is. Hatalmas csatát vívott egymással a kétszáz hát döntőjében Wladár Sándor és Verrasztó Zoltán. Utóbbi volt az esélyes, mégis a mindössze tizenhét éves Wladár nyert, Verrasztónak maradt az ezüst. Csík Ferenc 1936-os sikere óta kellett várni az újabb magyar férfi úszóaranyra. Óriási meglepetést okozott a BKV Előre súlyemelője, Baczakó Péter, aki a bolgár Alekszandrevet legyőzve, 377.5 kilós összetett eredménnyel nyerte a hazai súlyemelés második aranyát. Ugyancsak szinte a semmiből lett bajnok a kisöbü sportpuskások közt Varga Károly. Vitathatatlan volt viszont Magyar Zoltán fölénye lólengésben. A montreali győztes Moszkvában sem akadt legyőzőre. A nőknél tovább fiatalodott a mezőny, 140 centis, harminc kilós lányok repkedtek a levegőben. Nyolc év után ismét kitettek magukért a birkózók. Növényi Norbert a kilencven, míg Kocsis Ferenc a hetvennégy kilósok közt állhatott a dobogó tetejére. Ökölvívásban nekünk nem jutott arany, a kubai Teofilio Stevenson azonban beállította Papp László csúcsát: triplázni tudott.
Az igazságosság jegyében a szovjetek után az USA kapott lehetőséget a rendezésre. A Los Angeles-i játékok Hollywood jegyében zajlottak, de ennek nem lehettek tanúi a Béketábor tagjai, mivel Moszkva tanácsára távollétükkel tüntettek. A szocialisták közül csak az "el nem kötelezett" (ugye van, aki még ismeri_) Jugoszlávia, és Nicolae Ceaucescu Romániája utazott az Újvilágba. Az atlétikai versenyek királyának egy fiatal amerikai bizonyult: Kaliforniából indult a világhírnév felé Carl Lewis, aki négyszer is a dobogó tetejére állhatott. Győzött százon, kétszázon, távolugrásban és a 4x100-as váltó tagjaként. Ismét vereséget szenvedett 800 méteren Sebastian Coe, de 1500-on megint győzött. Tízpróbában Dailey Thomson nyert, aki hosszú évekre kibérelte magának a dobogó tetejét. A nőknél középtávon taroltak a románok (Maricita Puica és Doina Melinte), míg a hosszútávok egy mezítlábas brit (eredetileg dél-afrikai), Zola Budd nevétől voltak hangosak.
Hatalmas amerikai fölény jellemezte az úszóversenyeket, az európaiak becsületét a nyugatnémet Michael Gross, alias Albatrosz mentette meg, miután világcsúcsot repesztett 100 pillangón és 200 gyorson. Négy aranyat nyert tornában a román Szőke Kati, és a Romániából az USÁ-ba vándorolt Károlyi Béla számára sem múlt el bajnoki cím nélkül az olimpia: Mary Lou Retton személyében az egyéni összetett bajnokát mondhatta tanítványának. A csapatsportokban a jugoszlávok taroltak: női és férfi kézilabdában, valamint vízilabdában is nyertek. Az amerikaiak begyűjtötték a kosár aranyakat, a férfiaknál egy bizonyos Michael Jordan is a csapat tagja volt.
N;
hirdetés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
