CímlaponA rovat hírei |
Atlétika2004. augusztus 05., csütörtök 17:16
Az atlétika már az ókori olimpiákon is szerepelt, igaz akkor még olyan számok szerepeltek benne, mint a stadionfutás, diaulos, gerelyhajítás, ötpróba. Az első név szerint ismert olimpiai bajnok i.e. 776-ban a stadionfutás bajnoka Koroibosz volt.
Az ókori olimpiák betiltása után az atlétika egyes elemei (dobás, futás) csak harci játékokon tűntek fel. A "haldokló" atlétikát aztán a XVIII-XIX. században Angliában és Amerikában támasztották fel. 1895-ben New York és London csapatai között viadalt is rendeztek, így érthető volt, hogy az I. újkori játékokon azonnal helyet kapott az atlétika, mi több, tizennégy számával mindjárt a legnagyobb sportág lett - de csak férfiaknak. Ekkor még csak a 100m, 400m, 800m, 1500m síkfutás, maratoni futás (40 km), 110m gátfutás, magasugrás, távolugrás, hármasugrás, rúdugrás, súlylökés és a diszkoszvetés tartozott az atlétikába, igaz a tizenkét szám mellett ekkor még ide tartozott az egykarú és a kétkarú súlyemelés is. A nők először az 1928-as olimpián mérhették össze tudásukat a sportágban. Ekkor már létezett az 1912-ben alakult Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) és 1934-től rendeznek a sportágban Európa-bajnokságot. Ezek után meglepő, hogy az első világbajnokságra 1983-ig kellett várni. Az atlétika mindig az olimpia központi műsora, számtalan atléta lett az ötkarikás játékok legnagyobb sztárja, elég csak Jesse Owens, Emil Zatopek, Al Oerter vagy Carl Lewis nevét említeni. A magyar atléták eddig "csak" ugró és dobószámokban állhattak a dobogó legfelső fokára. A magyar atlétika olimpiai bajnokai:
Bauer Rudolf diszkoszvetés, 1900
N;
hirdetés
|
