Kristóf, Jakab
20 °C
31 °C

Gazdát cserél a kapitális bongó

2010.02.01. 15:14
A honlapján közzétett információk alapján unalmas civil szervezetnek tűnik a Puskás Tivadar Közalapítvány, „melynek célja a külföldi csúcstechnológiák hazai elterjesztése és a világszínvonalú magyar technológiák nemzetközi piacra vitele”. Pedig izgalmas cégről van szó, amely lehallgatórendszert fejlesztett nemzetbiztonsági célokra, milliárdokat kapott a kormányzati gerinchálózat védelmére, és Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot működtet. Ráadásul egy volt III/I-es hírszerző találta ki az egészet, akitől most a MeH szakállamtitkára veheti át a boltot, a Fidesz szerint "szocialista ejtőernyősként".

Az Omninvest-ügy kapcsán olvasóink hívták fel a figyelmünket arra, hogy nem csak az oltóanyaggyártó cégnek vannak egyszerre erős titkosszolgálati kapcsolatai és sok milliárd forintos állami megrendelései Magyarországon. A Puskás Tivadar Közalapítvány (PTA) azonban nem magáncég, hiszen a kormány alapította és látja el feladatokkal, ráadásul nonprofit formában működik. A milliárdos megrendelések és a titkosszolgálati háttér viszont stimmelnek, a közalapítvány és az általa alapított cég több projektjét is államtitoknak nyilvánították.

Dr. Kőhalmi Zsolt
Dr. Kőhalmi Zsolt

Ráadásul egykori III/I-es hírszerző, Dr. Kőhalmi Zsolt vezeti a titokzatos, jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és E-közigazgatásért Felelős Szakállamtitkársága (MeH IÁT), vagyis Baja Ferenc államtitkár és Bódi Gábor szakállamtitkár által felügyelt szervezetet, amely lehallgatórendszert fejlesztett nemzetbiztonsági célokra, milliárdokat kapott a kormányzati gerinchálózat védelmére, és januártól Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot üzemeltet. A PTA kuratóriumában mérnökök, közgazdászok és jogászok ülnek, köztük Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem rektora, volt ÁPV-elnök, Rákossy Balázs, a Fidesz volt EP-képviselőjelöltje, és O'sváth György, Antall József egykori bizalmasa.

Kőhalmi Zsolt, a PTA kuratóriumának elnöke megkeresésünkre nem titkolta szolgálati múltját, de hangsúlyozta hogy hírszerző volt, külföldön dolgozott, nem itthon. „Támadó játékos voltam” – mondja, nem az állambiztonságra felügyelt vagy a szomszédról jelentett a rendszerváltást megelőzően. A műegyetemen végzett híradástechnika szakon, és néhány évig a világhírű Simonyi professzor (az űrturista Charles Simonyi apja) tanársegédje volt, mielőtt a szolgálatokhoz került. Ott hivatalosan „technológiai transzferrel” foglalkozott, amin valójában a Cocom-lista kijátszását, az exporttilalom alatt álló fejlett technológiák megszerzését kell érteni kalandos körülmények között, nyugatról.

A rendszerváltás az Információs Hivatal vezető tisztségében érte, a változások után a fejlett technológiák exportjának ellenőrzésével foglalkozott – vagyis éppen az ellenkezőjével annak, mint amit addig csinált, neki kellett megakadályoznia, hogy illetéktelen országok szert tegyenek a fejlett technológiákra. „Rablóból lesz a legjobb pandúr” - magyarázza, ezt mondta az amerikaiaknak is, akik nem nyelték le könnyen, hogy az új harcostársra nem is olyan régen még vadásztak.

Kőhalmi ötlete volt a Puskás Tivadar Alapítvány, amit a kormány alapított 1993-ban, a határozatot még Antall József szignálta. Kezdetben szerteágazó projektekkel próbálkoztak főként a távközlés és az informatika terén, egyebek mellett a határon túl élő magyarok szakmai támogatásával. Az ezredfordulót követően aztán az informatikai biztonság lett a fő prioritás, ma már a PTA látja el a Nemzeti Hírközlési Hatóság országos hírközlési és informatikai főügyeletét, és működteti a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központot.

Milliárdok információs társadalomra

A PTA által 2003-ban alapított NT Nonprofit Közhasznú Kft. állami milliárdokat osztott szét az információs társadalom létrehozására. Tevékenységét különböző minisztériumokkal – IHM, GKM, MeH – egyedi projektek megvalósítására kötött keretszerződések alapján végzi. A PTA-tól kapott tájékoztatás szerint ez a társaság több mint 60 állami projekt indításában vagy megvalósításában vett részt, ezek között szerepelt a magyar vállalatok külföldi piacra jutását segítő HTEC-Magyar technológiai Központ program; a hazai audio-vizuális archiválás alapját képző Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), illetve a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programok; és az e-Magyarország program is. Csak az eMagyarország programra 2,1 milliárd forintot költöttek, ebből 1,5 milliárdot pályázati úton osztottak szét a civil szférában.

neti1

A Mandiner (ex-Reakció) blog nemrégiben terjedelmes levezetéssel arra jutott, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a PTA-n keresztül támogatta a senzheni China High Tech Fair nevű kiállításhoz kapcsolódó budapesti rendezvényt, amiből a Mandiner szerint egy Gyurcsány Ferenchez, és tanácsadójához, Dessewffy Tiborhoz köthető magáncég is profitálhatott. Megkeresésünkre Kőhalmi Zsolt visszautasította, hogy az NT Nonprofit Kft. politikai kifizetőhelyként is működne, saját politikához való viszonyáról pedig azt mondta, hogy független szakemberként dolgozik, ezért tudta a szervezetet 5 parlamenti cikluson át fejleszteni. Ideológiai és társadalmi értékek szempontjából 33-33-33 százalékban érzi magát baloldalinak, liberálisnak, illetve jobboldali konzervatívnak.

Háború a cyberbűnözés ellen

A kormány tavaly októberben kormányrendeletben rendelte el egy Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ felállítását, amelynek üzemeltetését 2010. január elsejétől a PTA-ra bízta. A közalapítvány még az azóta megszűnt Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) támogatásával hozta létre a CERT-Hungary Központot a kritikus információs infrastruktúrák védelmére, az elektronikus kormányzati rendszerek elleni támadások, fenyegetések elhárítására. A központ a nemzetközi CERT (Computer Emergency Response Team) hálózat szerves része, ilyenek a legtöbb országban működnek, a cybertámadások elhárítása a feladatuk.

neti451

A CERT-Hungary megszakítás nélkül monitorozza az internetes támadásokat és incidenseket, ezeket az információkat azonnal megosztja az illetékesekkel, illetve rövid időn belül reagál is rájuk. Kőhalmi Zsolt szerint a magánszféra szereplői, bankok és energetikai cégek is igénybe veszik a szolgálataikat, mert „ha az Interpolra bízzák magukat, akkor 4 hét múlva készül el az akta, és csak halvány remény van arra, hogy megtalálják a tetteseket. Mi viszont két, de legfeljebb 20 órán belül reagálunk, és partnereink segítségével akár Ausztráliában vagy az USA-ban is leállítjuk a támadók szervereit”.

Specialistái az adathalász támadásoknak, incidenskezelő munkacsoportot működtetnek, sőt „hadgyakorlatokon” szimulálják a cybertámadásokat és a kritikus infrastruktúrák szükséghelyzeteit, hogy éles helyzetben tudják, mit kell csinálni.

A kormányzati gerinchálózat védelme

A Miniszterelnöki Hivatal 2007-ben közhasznúsági szerződés keretében 5 milliárd forintot biztosított a PTA-nak az úgynevezett Pajzs projektre. A minden részletében államtitokká nyilvánított fejlesztés a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KESZR) informatikai biztonságának növelésére irányult, a PTA az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának határozata alapján, 143-as, vagyis titkos kormányhatározattal kapta ezt a megbízást. A fejlesztést megvalósító és a rendszert üzemeltető, az NBH által átvilágított beszállító nevét is titkolják, mert nyilvánossága „súlyos biztonsági kockázatot jelentene” a KESZR működésére nézve.

Az Index még 2003-ban hírt adott arról, hogy az IHM egy olyan 5,2 milliárdos, titkosított javaslattal állt elő, amely a terrorizmus veszélyére hivatkozva egyetlen helyre, egy adatvagyon-tárolási központba kívánta begyűjteni az állam kezében lévő adatokat. Akkor azonban a Fidesz megfúrta a tervet, mondván hogy az adattárolás ilyen módja indokolatlan és adatvédelmi szempontból aggályos. Államtitok, hogy az akkori elképzelést, vagy valami mást takar a PTA két éve megvalósult Pajzsa.

Líbiával nem üzletelhet

Mégsem a Pajzs projekt a PTA legtitkosabb vállalkozása. Az alapítványak van egy másik cége is, a NETI Informatikai Tanácsadó Kft. (leánykori nevén Hold Alfa Kft.), amely a cégnyilvántartás tanúsága szerint milliárdos nagyságrendű éves bevételt termel. Honlapja szerint a NETI egyetlen terméke a bűnüldözési célú BONGO integrált monitoring rendszer, „mely a nemzetbiztonsági és bűnüldözési szervek tevékenységét a távközlési és informatikai kommunikáció, adatforgalom megfigyelése útján támogatja”. Moduláris és hatékonyan skálázható megoldás, amely „alkalmas a mai kor távközlési és informatikai rendszereiben keletkező nagy mennyiségű adat hatékony kezelésére”.

Internet-lehallgatás 2002 óta

Az Index már 2002-ben beszámolt arról, hogy lehallgathatóvá vált az internet, mert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feltehetően erre a célra szolgáló berendezéseket telepített a magyarországi internetszolgáltatók hálózataira. "Öltönyös urak érkeztek, és kértek egy transzparens portot a BIX, illetve a nemzetközi vonal felé. Ezekre olyan számítógépeket csatlakoztattak, amikhez mi hozzá sem nyúlhatunk" – nyilatkozta akkor egy budapesti internetszolgáltató rendszergazdája.

A BONGO rendszerről semmi mást nem találtunk a neten, egy sort sem írt még róla a magyar sajtó. A Vadászlap viszont 2006. szeptemberében interjút készített Kőhalmi Zsolttal, aki a Safari Club International igazgatótanácsának is tagja. Itt hangzott el, hogy Kamerunban végre meglőtte álmai trófeáját, a kapitális bongót.

Úgy tudjuk, hogy a NETI Kft. BONGO rendszerének a magyar titkosszolgálatok a legnagyobb megrendelői, de érdeklődésünkre Kőhalmi azt mondta, hogy erről nem beszélhet. Azt nem cáfolta, hogy lehallgatórendszerről van szó, de államtitok, hogy mióta fejlesztik, ki finanszírozza, mennyi állami pénz van benne, és hogy mire képes. „Patikamérlegen lett lemérve, mennyit lehet nyilvánosan elmondani róla, és az szerepel a honlapunkon is” – mondja a kuratóriumi elnök. Az átláthatóság hiányára vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta, hogy számára mindig is „szemantikai problémát okozott" a titkosszolgálat nyilvánossága.

A dolog érdekessége, hogy a BONGO-nak nem csak állami megrendelői vannak: magáncégek, sőt külföldiek is megvásárolhatják, de mint megtudtuk, a titokvédelem itt is nagyon fontos. „Ezt minden országban csak az arra felhatalmazott kevés szervezet működtetheti. Semmiféle funkcionalitásáról nem beszélhetek, különben nem lennének megrendelőink. Ez a dolog az elejétől a végéig titkos, és ez így van rendben” – magyarázza Kőhalmi. Olyan nemzetközi expókon is megjelennek vele, „ahová kizárólag a szolgálatoktól engednek be érdeklődőket”. Magáncégeknek legfeljebb a technológia egyes elemeit kombináló biztonsági megoldásokat adhatnak el.

A BONGO rendszer tehát stratégiai jelentőségű technológiai termék, amely nem kerülhet illetéktelen kezekbe. Itt megint hasznára van a „technológiai transzferben”, majd az exportellenőrzésben szerzett évtizedes tapasztalata a kuratóriumi elnöknek, mert nagyon pontosan kell tudni, hogy kinek adhatja el, és kinek nem a terméket. „Líbiának nem fogjuk eladni, ez egy különösen érzékeny technológia” – mondja. Szerinte Magyarországon jól van szabályozva az ilyen lehallgatórendszerek törvényes alkalmazása, és bár nem árulhatja el hogy mit és mikor vezettek be, érzékelhetőek „ugrásszerű változások” a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban.

Ejtőernyős utódlás

Kőhalmi Zsolt a 66. évében jár, visszavonulásra készül. Utódlása politikai kérdéssé vált, miután a közalapítvány tavaly novemberi, Baja Ferenc és Bódi Gábor részvételével megtartott kuratóriumi ülése ügyvezető igazgatói pályázat kiírásáról döntött úgy, hogy a megbízás időtartamát korábban az alapító okirat módosításával 3 évről 5 évre emelték. A posztra ketten pályáztak, közülük az egyik éppen Bódi Gábor, akinek szakállamtitkárként a felügyelete alá tartozik a PTA.

A Fidesz nyilvánosan támadta a pályázatot, szerintük Bódi személyében egy „szocialista ejtőernyős” kerülhet a PTA élére – noha forrásaink szerint Bódi a Fidesszel is szoros kapcsolatokat ápol. Kőhalmi szerint mégis ő lett a nyertes pályázó, mert amíg „a másik jelölt formailag és tartalmilag is érvénytelen pályázatot adott be, Bódi pályázata szakmailag megkérdőjelezhetetlen”. Az új vezető munkaszerződését azonban határozatlan idejűre módosították 2 hónapos felmondási idővel, hogy kivédjék a bebetonozás vádját.

A cikket itt lehet kommentálni