Töredékére zuhanhat júliustól a külföldi mobilnetezés díja

Most még annyira sem lennék az árdrágító mobilszolgáltatók helyében, mint amúgy.

Amikor feltettem a kérdést John Dallinak, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosának, hogy mit szól ahhoz, hogy ha egy magyar mobilinternet-felhasználó elutazik Prágába, akkor az Index címlapjának letöltéséért 23 euró 50 centet, egy tipikus, 5 perc hosszú zenefájlért 66 euró 70 centet, a BBC News at ten című, körülbelül 25 perces híradójának iplayeren keresztüli megnézéséért pedig 2407 eurót fizethet, a teremben egy pillanatra megfagyott a térerő. (Az elképesztő, de teljesen valós összegeket Barczi Imre mikroblogger, a magyar kommunista titkosszolgálati adattekercsek egyik megfejtője, a blog.hu alapítója számolta ki a Pannon vonatkozó roamingdíj-táblázata és egy letöltéskalkulátor program segítségével.)

Dalli biztos, aki máltai, és úgy néz ki, mint egy különösen megbízható, galambősz nagypapa, az olyan ember döbbenetével hallgatott, aki soha életében nem fizetett még internetezésért. Látszott, hogy tényleg felháborodott, a két segédje, akik balról jobbról támogatták az újságírókkal és az angol nyelvvel folytatott küzdelmében, hevesen bólogattak és úgy mosolyogtak rám, mint akik amúgy is szerették volna felhozni a témát.

Íme a biztos, ő a mikrofonos:

Már a BBC sem a régi

Ezután igazán bizarr dolog történt, a közszolgálatiság hattyúdalba ojtott quo vadisa: odajött hozzám a BBC hírrádiójának riportere, és interjút kért a BBC-nek, mondván milyen keményet kérdeztem. Az újságírás nagyobb szégyenére el is készült az interjú, és le fog menni a BBC-n.

Durván huszadára csökkenhet a tarifa

Dalli sajtótikára később elküldte nekem az Európai Parlament aránylag friss, március 10-i döntését, ami az adattovábbítás roamingdíját 1 megabájtonként 0,5 euróban maximálná júliustól. (A Pannon emlegetett tarifája megabájtonként úgy 9,3 eurót jelent, vagyis ha Európa tökös fogyasztóvédőként letöri a roamingbika szarvait, július elsejétől már akár 130 euróért is megnézhetjük a BBC-híradót mobilneten, az Index-címlap meg rongyos 1,25 euróért átfutható. Ami még mindig marha drága, de annyit legalább elérhet az EU, hogy egy nyaralás alatt elkövetett párszori indexezés plusz egy félrészeg Youtube-os klipnézegetés ne kerülhessen százezrekbe, mint jelenleg. Ugyanezt a mobilnet-szolgáltatást Magyarország területén amúgy havonta nagyjából húsz euróért vehetjük meg ugyanettől a szolgáltatótól egy hónapra, elvileg korlátlan csomagban.

A jelenlegi adatroaming-díjak mindenki kedvét elvették még a levelezéstől is. Egy email mérete persze sok mindentől függ, de ha átlagosan 7 kilobájttal számolunk, nem lövünk nagyon mellé. A jelenlegi tarifákkal számolva egyetlen levél letöltése körülbelül 17 és fél forintba kerül, a döntésnek hála azonban ez 1 forintra csökkenhet.

Egy bekezdés csak erős idegzetűeknek!

Az esemény, ahol mindez történt, az Európai Fogyasztói Csúcs volt Brüsszelben, amit az Európai Bizottság új fogyasztóvédelmi biztosa, az emlegetett Dalli hívott össze.

Itt a helyszín, brüsszeli utcarészlettel:

Ez meg itt Brüsszel szórakozatóbb arca:

Hogy milyen egy fogyasztói csúcs? Olyan, hogy a sajtóbeszélgetés közben az embert megböki a szomszédja, és továbbad neki egy fotót egy irtózatos méretű ekcémás női valagról, majd egy másikat egy férfikufferről. Szörnyű élmény ez, még akkor is, ha azt illusztrálják a képek, hogy mit művel a fehér ember fenekével a dimetil-fumarát vagy DMF nevű anyag, amit egyes kínai bútorgyártók a páralekötő zacskóba töltenek a szilikongolyócskák helyett.

A DMF ugyanis extrém érzékenyítő hatású, és már a kipárolgása is ilyet csinál a fenékbőrrel.

Ami rosszabb a vérfertőzésnél is

A Csúcson a fogyasztói ügyek új irányítója igyekezett bemutatkozni a kontinens újságíróinak. Leültünk sajtóreggelizni, Dalli beszélt egy kicsit a fogyasztók jogainak védelméről, a banki rejtett költségek megszüntetéséről és hasonló alaptémákról, aztán elkezdődött a kérdés-válasz rész, és Európa fogyasztóvédő szakújságírói perceken belül egy emberként – kivéve engem, aki Tékozló Homárként vettem részt a mókában – támadtak rá a biztosra. „Úristen, mivel váltotta ki ezt az osztatlan utálatot szegény Dalli?” – kérdeztem a mellettem heveskedő szlovén kolléganőtől, a társaság egyik nyilvánvaló hangadójától. „Ez a fickó” – sziszegte elfúló dadogással  - „ez a fickó, ez, ez, ez egy --- SZABADPIACPÁRTI!”

A rettenetes vád ott maradt a levegőben, mintha a „náci kannibál” minősítés hangzott volna el. Aztán rájöttem, hogy a dühöt mégsem annyira ez váltotta ki, hanem az, hogy a friss biztos, elődjével, a bolgár Kunevával ellentétben, megengedő a genetikailag módosított élelmiszerekkel, az európai fogyasztóvédelmi újságírók viszont rajtam kívül mind véres Birkenstock-szandált lengető LMP-sek a lelküknek nem is annyira a mélyén.

A terem túloldalán látható az elempégyanús figurák egy csoportja:

Azt is kinyomoztam, hogy az újságírók közé magát szabadúszónak álcázva bekerült egy ismert görög zöld aktivista, aki egy adott ponton a „neno” és a „klón” szavakkal támadt a biztosra, aki a „We are not a banana republic” mondattal vágott vissza a mediterrán kupa keretében.

2 napos út 2 óra kedvéért

Az EU-bürokrácia páratlan szervezőkészségét bizonyította, hogy a legtöbb résztvevőnek 2 éjszakásra szervezett sajtóeseményen (meghökkentő luxusszállóban lakott a médiakontingens), a nyitó sajtóreggeli után közölték a meghívottakkal, hogy innentől a Csúcs bármelyik szekciójára beülhetnek, de megírni innentől semmit sem szabad ezekről. Halványan euroszkeptikus kacajjal el is indultam a Brüsszelben található számtalan Hoegaarden-sörforrás irányába.

De annyi legalább történt, hogy Dalli biztos nagypapás tekintettel rám nézett, és lenyilatkozta, hogy ő sosem fizetne 2400 eurót egy híradóért, ráadásul erősködött, hogy Neelie Kroes holland EB-biztossal együtt rajta lesznek a témán. Kroos asszony titulusa, nyersfordításban, az Unió nagyobb dicsőségére egyébként a Digitális Napirend Biztosa.

Jó sörözést minden mobilnetező olvasónknak!