Afganisztánban vetik be először az amerikai hadsereg új csodafegyverét

Az XM-25 lézerirányítású, 25 mm-es kaliberű gránátokat lő ki, amelyek robbanóereje azonban nagyobb, mint a ma használt 40 mm-eseké. A lövész 3 méteres felbontással állíthatja be, hol robbanjon a gránát.

Az XM-25 első prototípusait 2005 áprilisában kapta meg a hadsereg a gyártó Heckler & Koch fegyvergyártól, és ha a nyári első éles bevetések jól sikerülnek, 2011-ben kezdődhet meg a tömeggyártás, és az első, 12500 példányos szállítmányt 2012-ben kapja meg a hadsereg.

A mindössze 6,3 kilós fegyver nagy előnye az elsöprő tűzerő. Az XM-25-tel olyan eszköz kerül a gyalogság kezébe, aminek a romboló erejét eddig csak támogató tüzérségi, vagy légicsapásoktól, vagy a tipikusan Apache helikopterekről indított Hellfire rakétáktól kapták meg.

Hagyományos gyalogsági fegyverekkel eddig fejlövés vagy a mellkason aránylag kicsi területen tiszta találat kellett az ellenség azonnali és biztos megöléséhez. Az XM-25-nek viszont elég csak nagyjából a célpont közelébe juttatni a lövedéket, a robbanás ereje elintézi az eddig biztonságosnak hitt fedezékeket, a repeszek pedig elvégzik a piszkos munkát pontatlan lövés esetén is.

A gránátvető ráadásul rendelkezik azzal az előnnyel is, hogy egyszerűen be lehet vele dobni ballisztikus pályán az ellenfél mögé a gránátot - viszont nem kell dobótávolságba jutni ehhez a célponthoz, 700 méterre elvisz a fegyver (a pontos célzáshoz legfeljebb 500 métert ajánlanak).

Ha nehézfegyverzetre van szükség, 65 percbe telik, mire egy járőr a bázisról egy Apache helikopter támogatását megkapja. Az XM-25-tel öt másodperc a célpont rögzítése, és további kettő, míg a gránát megteszi 400 métert, majd felrobban - mondták a fegyvert kipróbált katonák a military.com-nak. Az afganisztánban szolgáló 10th Mountain Division tagjai fogják először használni a csodafegyvert, a katonák az M4-es karabély mellé kapják majd a gránátvetőt.