Konrád, Tivadar
7 °C
17 °C

Feltörhetetlen titkosítással hódítja meg Magyarországot az ekönyv

2010. 07. 03. 10:03
A klasszikus maffiafilmekben mindig az a jelenet a legizgalmasabb, amikor a keresztapák összegyűlnek, és megvitatják egymás között a problémáikat, felosztják a piacokat, és megbeszélik, hogyan tudnak egymás mellett aránylag békében élve elkövetni mindenfélét bűnszövetkezetben, különösen nagy vagyoni kárt okozva, és előre megfontolt szándékkal.

Valami hasonló titkos kupaktanácsot vizionáltam előzetesen az első magyar Ekönyv-nap köré is - na nem mintha a magyar könyvkiadók és az olasz maffiacsaládok között bármilyen hasonlóság lenne, de hát mégiscsak azért gyűlt össze itt az összes jelentősebb hazai kiadó képviselője, hogy kitalálják, mit kezdenek az Amerikában éppen vadul dühöngő ekönyvőrülettel, és hogyan lehetne annak mintájára meghódítani a magyar olvasókat magyar elektronikus könyvekkel.

Jön, lát, győzni fog?

Az ekönyvhullám feltartóztathatatlanul közeledik Magyarország felé, bár ezt még nemigen érezzük, hiszen elvétve lehet csak ekönyvolvasókat, és hozzájuk való könyveket kapni. Egyelőre az sem segít sokat a hazai terjedés ügyén, hogy az ekönyvekre 25 százalék az áfa, míg a papírra csak 5.

Amerikában viszont a teljes könyvpiacból már 12 százalékot hasítanak ki az ekönyvek, ami optimista becslések szerint idén karácsonyra akár 20-ra is emelkedhet, ez pedig a teljes piac 20-25 milliárd dolláros évi forgalmával összeszorozva elég szép summát jelent. És egyre szebbet fog: tavaly az ekönyvek forgalma 176 százalékos növekedést produkált odakinn, miközben a teljes könyvpiac 2007 óta évi 1-2 százalékkal csökken. Olyan meg ritkán szokott előfordulni, hogy az ilyen trendek 2-3 év késéssel ne gyűrűzzenek be hozzánk is.

Ehhez persze meg kell ágyazni a piacnak: az Amazon például évekig súlyos veszteséggel, a szóbeszéd szerint minden egyes eladáson 4 dollárt bukva árulta az elektronikus könyveket, hogy ezzel bővítse a piacot a saját hardvere, a Kindle számára. Szó se róla, bejött nekik a dolog: egy időben 90 százalék körül volt a részesedésük a piacon (mára ez azért jelentősen csökkent a Nook és az iPad megjelenésével, de most is stabil piacvezető a cég).

Ennek tükrében kicsit fura volt, hogy az első dolog, amiben az összes könyves egyetértett a konferencián, az volt, hogy az árképzést nem szabad a terjesztők és a boltok kezébe adni; az a jó, ha az árat a könyv kiadója határozza meg, úgy aztán nem lesznek piacot felbolygató filléres akciók. Állítólag ettől marad érték a könyv, az meg fontosabb, mint hogy az olvasó jól járjon.

child-wirth-ebook

Texter laboratóriuma

A konferencián, amit egyébként az eKönyv Magyarország szövetség rendezett, bemutatkozott a Txtr (ejtsd: Texter) ekönyvolvasó, ami a tervek szerint majd felépíti a magyar piacot (az iPad-iPhone, meg az androidos táblagépek mellett). A kütyü első ránézésre kicsit fapadosnak tűnik (bár hamarosan lesz belőle színes-érintőképernyős 2.0 is), de a lényeg, hogy a háttérvilágítás nélküli technológia miatt nem süti ki az ember szemét, és van benne netkapcsolat is - sőt, utóbbihoz nem is kell majd adatforgalmi díjat fizetni.

Szintén bemutatkozott a magyar ekönyvterjesztés szoftveres hátterének szánt rendszer, ami az Adobe Content Server 4-ből és a Digital Editions nevű webes alkalmazásból áll, és ránézésre, meg működési elvre is egy az egyben olyan, mint az Apple iTunes, csak zene meg filmek helyett könyvek vannak benne. És egy kicsit trükkösebb a másolásvédelme: a felhasználónevünkhöz beregisztrálhatunk hat hardvert, amiken meg lehet nyitni a letöltött könyveket, máson viszont egyáltalán nem. Aztán ezt lehet cifrázni, van például lehetőség a kölcsönzésre, azaz meghatározott időre átküldöm a letöltött könyvet a haver gépére; ezalatt viszont én nem tudom megnyitni a sajátomon.

textr
Így néz ki a Txtr

Feltörhetetlen

A Digital Editions másolásvédelme elvileg feltörhetetlen - gyakorlatilag persze olyan nem létezik, hogy feltörhetetlen, legfeljebb olyan, aminek a feltörése abszurd mennyiségű időt és macerát igényel. Az Adobe-nak pont ez a célja, senkinek nem adják ki a titkosítás kódját, az a saját szervereiken fut, és vés bele minden letöltött könyvbe egyedi azonosítót, ami arról gondoskodik, hogy csak a regisztrált olvasókon lehessen megnyitni a fájlt.

Hasonló trükkel élt egyébként néhány éve az orosz fejlesztésű Starforce védelem, amit speciálisan pécés játékokhoz írtak, és példátlan módon felidegesítette a kalózokat. A Splinter Cell Chaos Theory című játékról a másolásvédelem eltávolítása például a megjelenés utáni 424. napon sikerült csak a crackereknek, akik addig ahhoz voltak hozzászokva, hogy nagyjából ugyanennyi perc szükséges a töréshez.

A hardveres és szoftveres háttér tehát megvan az ekönyv dicsőséges magyarországi hadjáratához (persze azért vannak gondok, a Digital Editionsből például nincs magyar nyelvű verzió), csak tartalomra lenne szükség. Ahhoz meg elhatározásra, és úgy tűnik, éppen ez hiányzik a magyar könyvkiadók többségéből, vagy legalábbis egy nem elhanyagolható részéből.

boot
A magyar nyelvű ekönyvek választéka még elég szegényes

Kicsit sárga, kicsit savanyú

Úgy ültek ott az ügyvezetők, és különféle igazgatók, mintha valami MLM-lánc beszervező partiján lennének, és minden percben azt keresték, hol van ebben az egészben az átverés. Hogy mi lesz így az antikváriumokkal. Hogy hogy lehet majd így legyártott darabszámra szerződni a könyvek szerzőivel. Hogy mi lesz, ha egy könyvnek lejár a szerzői joga. Hogy hogyan marad meg a könyvek értéke, ha eltűnik a papír. Mintha nem nagyon értenék az egész internetes bizniszt, és kicsit talán félnének is a változástól - holott húsz éve azt tanuljuk, hogy mindig az nyer, aki először ugrik rá a változásokra, és másolja le azt, ami Amerikában bevált.

Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy ha nálunk is az fog történni, ami tőlünk nyugatra éppen most történik, a bátrabbak, mint a rendezvényt összehozó Bookline és Líra, nagyot fognak kaszálni; ha nem idén karácsonykor, hát jövőre, vagy azután, amikor az ekönyv egyszer csak nálunk is lenyomja a papírt. Vagy jön a Google, és szőröstül-bőröstül felfalja az egész piacot.

Az ekönyvszövetség egyébként meglepő realitásérzéket mutat, amikor nem próbálja a zene- és filmiparhoz hasonlóan vérbe fojtani a warezolást, illetve a kalózokat kikiáltani minden problémájuk, és úgy általában minden földi gonoszság forrásának. A terv ehelyett az, hogy technikailag megpróbálják minél inkább megnehezíteni a dolgukat, egyébként meg békésen éldegélni a kalózok mellett, illetve olyan alternatívát nyújtani árban és szolgáltatásban, ami meggyőzi a vásárlókat. Tervnek szép, az iTunesnak egyszer már bejött, és különben is, az ellen nem lehet semmit tenni, aki oldalanként lefénymásol vagy beszkennel egy könyvet - vagy ennek e-megfelelőjeként minden oldalpárat egyesével lescreenshotol. Már ha lesz mit lescreenshotolnia.

Aki a hasát szereti, Máltán boldog lesz

Ahol aranyló erődvárosok és nyúlpörkölt várja.

Szegeden nyaralok az idén!

Szegedi élménybeszámolóddal most egy családi nyaralást nyerhetsz!