Tizenöt helyett öt megabit is jó lesz?

Három év múlva az unióban mindenhol elérhetővé kell tenni az internetet, és 2020-ra mindenkinek legalább harminc megabites hozzáférést kell adni. Ezt találta ki az Európai Bizottság, hogy fellendítse az EU informatikai és távközlési piacát, de már most megjósolható, hogy nem fog könnyen összejönni. Legutóbb például még az volt a terv, hogy Európa 2010-re eléri a teljes lefedettséget, amit most tíz évvel kitoltak, és bőven akadnak, akik szívesen megtorpedóznák az egészet.

Mindent nem adunk!

Detlef Eckert, az információs társadalomért felelős bizottsági képviselő szeptember 23-án Budapesten is ismertette az uniós terveket, amikkel a hazai szolgáltatók például csak részben értettek egyet. A Magyar Telekom képviselője már nem is teljes lefedésről, hanem relatív célokról beszélt. Szerinte valami olyasmit kéne meghatározni, hogy az adott ország öt százalékponttal növelje a lefedettséget, amit nehéz másképp értelmezni, mint hogy a Magyar Telekom nem gondolkozik száz százalékban.

Ezzel el is érkeztünk a lényeghez: a távközlési szolgáltatók többsége most sem ad az ügyfeleinek százszázalékos terméket. Szeptember elején megkértem az olvasókat, hogy mérjék meg az internetelérésüket, több száz mérés és panaszlevél érkezett, ezúton is köszönjük. Az eredmények alapján a rendkívüli aktivitás két dolognak köszönhető. Egyrészt van néhány elégedett ügyfél, aki megkapja az ígért sávszélességet vagy még annál is többet, a legtöbben viszont az elmaradt megabiteket hiányolják.

A mérések feldolgozása előtt bizakodó voltam. Még az isten háta mögötti Bakonyoszlopon is sikerült internetre és IPTV-re előfizetni, az otthoni elérésem az ígért legnagyobb sávszélességet is gyakran eléri, és ismerek olyan környéket, ahol a lakásokban egyaránt ott van a 120 megabites UPC Fiberpower, a Telekom 80 megabites optikai hálózata és a Digi 80 megabites csomagja is.

A grafikon azonban önmagáért beszél. Az kisebb sebességeknél még viszonylag jó a helyzet, mert az ígéret és a teljesítés között nincs nagy eltérés, de ahogy nő az ígért megabitek száma, úgy szaporodnak a rések is. A legfelső tartományban látványosan hiányoznak a hosszú oszlopok. A szolgáltatók az ígéret 59,62 százalékát teljesítik, a díjcsomagok átlaga 23 megabit, a teljesítés átlaga 13,77 mega.

Sokan írták, hogy a speedtest.net nagy sebességtartományban nem mér pontosan, de ennél is többen jelezték, hogy rendszeresen mérik a sebességet, és más online mérőeszközökkel is hasonló eredményt kapnak. Többen állítják, hogy az ígért maximális 30, 80 vagy 120 megát még életükben nem látták. Ilyenekért osztott már ki milliós bírságot a Gazdasági Versenyhivatal.

Van a grafikonban néhány oszlop, ami túlnyúlik az ígért sebességen - általában kábelnetes szolgáltatók (Digi, UPC, T-Kábel stb.) ügyfelei küldtek ilyen adatot. Nehezen ellenőrizhető, hogy ennek oka a speedtest állítólagos hibája, felhasználói tévedés (rosszul tudja, hogy milyen díjcsomagban van) vagy egyik sem, csak a szolgáltató éppen növelni akarja a sebességet, és már ennek a hatását észlelték a júzerek. Egyébként a kábeleseknél sem mindenki járt jól, ott is akadt olyan ügyfél, aki keveset mért.

Csoda, hogy egyáltalán működik

Egy olvasó hazugsággal vádolt meg, mert azt írtam, hogy a szolgáltatók tíz megabitekkel versenyeznek egymással. Bizonyos szempontból igaza van, mert kiderült, hogy még Budapesten is előfordul, hogy legfeljebb egy-két megabitet kaphat az előfizető.

Nemcsak a város szélén, hanem Zugló közepén és a gazdag XII. kerületben is azzal hárítanak el vevőket, hogy messze vannak a központtól. Az egyik utcában van huszonöt megabit, de a szomszédosban már legfeljebb három mega jut az előfizetőnek.

Persze az még a jobbik eset, amikor előre közlik a kapacitáshiányt. Szegeden csak a net bekötését elvégző szerelő mondta meg egy ügyfélnek, hogy a környéken igazából túl sok tizenöt megabites előfizetést kötöttek be, és ennyit nem tudnak kiszolgálni.

Előfordul, hogy a sebességet növelni kívánó ügyfél az eredetinél lassabb csomagba kerül, mert a szolgáltató csak azt garantálja. Így került valaki nyolc megabitről ideiglenesen tizenöt megás csomagba, majd végül le ötre. Ezek szerint a szolgáltató már az eredeti nyolcmegás csomagot sem tudta már biztosítani.

Söprögetés

Néhány javaslatot is kaptunk, hogyan kellene javítani a helyzeten. Valaki arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy csak a garantált sebességet hirdethessék vagy azt az átlagot, amit a felhasználó az idő nyolcvan százalékában biztosan megkap. Ez teljesen logikus, a processzorokra sem azt írják rá, hogy drága hűtéssel és túlhajtással milyen sebességet lehet kihozni belőlük, hanem a csip átlagos teljesítményét jelzik.

El kell végre felejteni az ígérgetést. Ha nem megy, akkor adják át a távközlési ipart a Szerencsejáték Zrt. kezelésébe, és majd fogadásokat kötünk, hogy a héten ki éri el a jackpotot jelentő maximális sebességet, írta az egyik olvasó.

A letöltést azonban nemcsak a hálózat befolyásolja, hanem olyan tényezők is, amelyekért a felhasználó felel. A számítógépen irtani kell a vírusokat, a wifi router használata növeli a válaszidőt, lassíthatja a letöltést. Olyan eszközöket kell használni, amelyek biztosan képesek elérni a kívánt sebességet. A 80 és 120 megabites csomagok tesztelésekor kiderült, hogy gyengébb minőségű hálózati eszközökön lelassul a kapcsolat, a gyors díjcsomagokat gigabites eszközökkel és gyors processzorral érdemes használni.

Egyik olvasónk furcsa jelenségről számolt be: hat megabitről váratlanul egyre esett vissza a letöltési sebessége. Kiderült, hogy elromlott az évek óta működő, jó minőségű Linksys routere. Minden létező tesztet lefuttatott, szoftver frissített, de nem találta meg a hiba okát. Amikor vett egy új routert, egy csapásra visszaállt a sebesség hat megabitre.

Stratégia

Visszatérve az uniós célokra, Detlef Eckert budapesti előadása után Tóth László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője megígérte, hogy növelni fogják Magyarországon a széles sávú lefedettséget. A kormányzati informatikai és hírközlési stratégia októberben jelenik meg, és ennek fontos része a nemzeti hálózat, amely elsősorban a kormányzati és közintézményi hálózatokat egységesíti, de lehetőséget ad arra is, hogy a lefedetlen települések ezen kapjanak széles sávú elérést.

Egyelőre nem tudjuk, hogy csak a lefedetlen területekkel foglalkoznak-e, vagy a lefedett területeken is javítanák a széles sáv minőségét, hogy ne csak szolgáltatói ígéretekben érjük el az EU által megálmodott harmincmegás sebességet, hanem a valóságban is.