A 3D már a spájzban van

Az összes gyártó már a 3D hatalomátvételére készül, az első kereskedelmi forgalomban kapható 3D tévéket már tavaly bemutatták, de igazán csak az idén állt rá a piac erre a technológiára. Olyannyira, hogy a világ legnagyobb elektronikai kiállításán, a berlini IFA-n már nem is rúghatott labdába az, akinek nem volt legalább egy sorozata a 3D-s lcd- vagy plazmatévékből. De ilyen gyártó nem is volt, elárasztották a kiállítást a 3D termékek.

Az idén még nagyon gyerekcipőben járó piac tizenhétmilliárd dollárossá fejlődhet 2018-ra – az előrejelzések szerint ekkorra a mostani kétszázezer eladott termék évi hatvannégymillióra nő majd. Egy másik előrejelzés 2015-re mond ötvenmillió eladott egységet évente, a két szám persze nem zárja ki egymást. Annyira kialakulatlan még a piac, hogy szinte az összes előrejelzés más számokkal jön, az LG szerint például már 2014-ben évi nyolcvanhárommillió tévé lesz a piaci igény.

Az igazi áttöréshez egyébként még várni kell egészen 2013-ig. A következő két évben még csak megveti lábát a technológia, ilyenkor csak az early adopterek, vagyis azok fogják megvenni a 3D tévét, akik mindig a legújabb technológiákat, termékeket vásárolják meg. 2013 után azonban már el fog terjedni a világon a 3D tévé, nagyjából hasonló ütemben, mint az lcd-tévéknél láttuk néhány éve.

Ráadásul gyorsabb a növekedés, mint amilyenre számítanak. Alig egy év alatt az összes nagy televíziógyártónak már van teljes sorozata 3D tévémodellekből. Ennek oka, hogy a tévépiac stagnál, de legalábbis a válság miatt nem nőtt olyan ütemben, amire számítottak. A gyártók többsége most fejest ugrik a 3D-be mint a jövő technológiájába – sokat kockáztatva a jelenben, de kénytelenek, nehogy lemaradjanak a következő nagy boomról a jövőben.

A még kialakulóban lévő piacból a Samsungnak sikerült a legnagyobb szeletet kihasítania, egyes adatok szerint a piacnak például jóval több mint kétharmada a cégé. Az eladott tévék 85 százaléka Samsung volt augusztusban, ez csak hajszálnyival kisebb, mint március-július közötti időszakban, amikor a piac 88,3 százalékát tudhatták magukénak. A többi gyártónak persze ez nem tetszik, a Panasonic európai vezérigazgatója például azt nyilatkozta, hogy még az idén maguknak szeretnék a piac ötven százalékát. És akkor még nem is beszéltünk az LG-ről, akik huszonöt százalékos részesedést céloztak be év végére, valamint a Sonyról, JVC-ről. Philipsről és a Toshibáról, akik szintén kihasítanák a maguk szeletét a piacból.

Van még hova fejlődni

Mielőtt továbblépnénk, ismerkedjünk meg nagy vonalakban a technológiával. A 3D tévéket egyelőre csak szemüveggel lehet nézni, nincs még olyan technológia, melynél szemüveg nélkül is élvezhető képet kapnánk. Kwon Hee-won, az LG lcd-részlegének vezetője, a vállalat ügyvezető alelnöke szerint 2015-re lesz ilyen technológia. Ez azért fontos szempont, mert egy nemrég elkészült Nielsen-felmérés szerint a megkérdezettek ötvenhét százaléka a szemüveg miatt nem venne 3D tévét. És ilyenkor hiába jönnek a gyártók egyre kisebb és könnyebb szemüvegekkel. a nézőket taszítja, hogy viselniük kell valamit.

Persze már most is kísérleteznek szemüveg nélkül nézhető 3D tévékkel, többet be is mutattak a berlini IFA-n. Ezek azonban csak bizonyos szögből élvezhetőek, ráadásul nem éles a kép, nem élvezhetőek a filmek. A Toshiba nemrégiben mutatott be egy olyan szemüveg nélkül nézhető 3D tévét, melynek állítólag már teljesen élvezhető képe.

A tévék nagy része tehát szemüveggel nézhető, méghozzá úgynevezett aktív szemüveggel. A tévé 3D módban előbb a bal, majd a jobb szem számára optimalizált képet közvetít, gyorsan váltogatva azokat, akár másodpercenként százhúsz képet képes közvetíteni. A szemüveg szinkronban letakarja a jobb vagy bal szemet: amikor a bal szem képe jelenik meg, a jobb oldali lencse lezárul és fordítva. Az emberi agy nem érzékeli a képek közötti gyors váltakozást, és három dimenzióban látja a közvetített képet.

Itt jön be a képbe a 3D technológia legnagyobb hátránya, az úgynevezett áthallás, vagyis amikor szellemkép jelenik meg. Áthallás mindkét oldalon keletkezhet, a tévékészüléken akkor, ha a képek váltogatása nem elég gyorsan megy végbe a panelen, a kijelző nem tudja olyan gyorsan követni a változásokat. Az lcd-tévé folyadékkristályai lassabban váltanak át megvilágított állapotból sötétbe, vagy a palzmatévék foszforainak túl hosszú az utóragyogási ideje – mindkét esetben korábbi információk maradnak a képernyőn, így alakul ki a szellemkép. A másik hibaforrás maga a szemüveg, a rossz szinkronizáció miatt rosszkor zárja le az adott oldal lencséjét.

Egy másik probléma a 3D tévéknél, hogy nagyon sok modellnél csak egyenesen ülve lehet nézni. Ahogy elfordul a szemüveg – például azért mert lefekszünk a kanapéra – elsötétül a kép. A plazma itt előrébb jár az lcd-nél, nincsenek ilyen gondok, bármilyen helyzetben lehet a szemüveg. Látható tehát, hogy nagyon sok mindent kell még fejleszteni ahhoz, hogy valóban tökéletes minőséget kapjunk.

Kell a tartalom

Ahhoz azonban, hogy valóban elterjedjen a technológia, nézhető tartalomra is szükség van. Az pedig még nincsen, akinek 3D tévéje van, ritkán tudja igazán kihasználni a lehetőségeket.

Egyelőre alig van 3D tartalom, és ez nemcsak Magyarországra igaz, hanem az egész világra. A 3D tévé-tulajdonosok egyelőre csak három-négy film közül válogathatnak itthon, a műholdvevővel rendelkezők találhatnak egy-egy 3D csatornát. A másik lehetőség, hogy átkonvertálják a hagyományos tévéadást – ennek hátránya, hogy a minősége messze elmarad a valódi 3D-től. Ugyanakkor itt is várható változás, 2011-ben már nagyon sok 3D filmet adnak ki.

Megjelennek majd a 3D tévéadások is – a rendszer már most képes arra, hogy a megnövekedett adatmennyiséget elbírja –, legalábbis Amerikában, Nyugat-Európában és néhány ázsiai országban, itthon még nincsenek erről szóló hírek. Először a sportcsatornák alakítják át műsoraikat, az első 3D sporteseményt a Sky TV adta le idén év elején, de a hírek szerint a legnagyobb sportcsatornák arra készülnek, hogy megkezdik a rendszeres 3D műsorsugárzást.

A játékipar vezeti a forradalmat

A másik nagy szelet a játékpiac, a legutóbbi nemzetközi játékkiállításon Tokióban a legnagyobbak, a Nintendo, Sony és Microsoft versengett egymással. A Sony vezérigazgatója egyenesen úgy fogalmazott, hogy a 3D forradalmat a játékpiac vezeti majd. A nemrég bemutatott Sony Playstation Move már 3D-ben is meg tudja jeleníteni a játékokat erre alkalmas tévén.

Itt kell megemlíteni Microsoft Kinectet, 3D-s kamerával, mozgásérzékelővel és hangvezérlést biztosító extrákkal szerelkezhetnek fel az Xbox 360 tulajdonosai.

Saját tartalmat gyárthatunk

Megjelentek az első fényképezőgépek és videókamerák is. A Panasonic dobta piacra az első kiskereskedelmi forgalomban is kapható 3D videókamerát. A kamera tartozéka a 3D-s konverziós előtét. Ez a két különálló lencserendszert tartalmazó ikerobjektíves megoldással párhuzamosan veszi fel a jobb és bal szem által látott képet. Egyenként 1080x960 pixeles képet vesz fel, ezeket side-by-side módszerrel helyezi egymás mellé, így alakítja ki a 3D-s képet.

Megjelentek az első 3D fényképezőgépek is. A Panasonic fejlesztett le egy 3D objektívet, amit a legújabb fényképezőgépükhöz lehet csatlakoztatni. A Fijufilm pedig piacra dobott egy 3D fényképezőgépet, mely 3D-ben képes fényképezni és 3D-s Full HD 1080p minőségben filmezni. A Fuji készülék két lencséje is két képet vesz fel egyszerre, mindegyik egy-egy szem látásához igazodva. De ez még csak a kezdet, a jövő év elején már sokkal több 3D-s fényképezőgép és kamera lesz a piacon.

A jövő tehát a 3D, és ha egyelőre csak kevesen is tudják megvenni a 3D tévéket, az ára néhány éven belül elfogadható szintre csökken, és ugyanúgy elárasztja a piacot mint az lcd.