Tavaly novemberben az Országgyűlés megszavazta, hogy 2011. január 1-jétől a hangoskönyvek és a letölthető ebookok a jelenlegi 25 százalékos adókulcsból a hagyományos könyvekhez hasonlóan a kedvezményes 5 százalékos kulcsba kerülnek.
A törvénymódosítástól mindenki azt várta, hogy januártól megéri majd az internetről vásárolni, és beruházni a több tízezer forintos e-könyv-olvasókba. Ez azonban mégsem terjedhetett el Magyarországon, mert a törvénymódosítás szövege szerint csak az számít könyvnek, amit fizikai adathordozón, például cédén vagy memóriakártyán árulnak.
A jogszabály a kedvezményes, 5 százalékos adóval terhelendő könyvtípusok felsorolása után már úgy folytatódik, "Abban az esetben, ha a könyv adattartalmát elektronikus úton teszik elérhetővé, például ha azt a vásárló az internetről tölti le, akkor az adóalany nem a könyv fizikai adathordozón reprodukált formáját, mint terméket értékesíti, hanem elektronikus úton nyújt szolgáltatást. Éppen ezért e második esetben az áfa mértéke 25 százalék."
Így a könyvek hagyományos és elektronikus változatai között legtöbbször kevesebb, mint ezer forint a különbség. Ilyen árakkal számolva a potenciális vásárlók is inkább a fájlcserélő oldalakat választják, ráadásul az elektronikus szolgáltatásokat nem is lehet eltulajdonítani, így amit tesznek, nem nevezhető lopásnak - vélekednek azok az e-könyv-olvasó-tulajdonosok, akik szerint addig nem is lesz igazi fellendülés, amíg több százezer forintnyi könyvvásárlással térül csak meg az eszköz ára.
Az EU forgalmi adóról szóló zöld könyvében is elismerik, hogy a tagállamokon belül vannak még anomáliák, de ajánlásuk szerint csak azt a lehetőségeket tartják elfogadhatónak, ahol a kultúra hagyományos és elektronikus közvetítő eszközei is egyenrangúnak számítanak, azaz, ha a könyvek kedvezményes adózás alá esnek, hasonló kedvezmények illetik meg az elektronikus változatokat is.