GPS-csipet kapnak a svéd óvodások
A kisgyermekek elektronikus nyomkövetése ugyanazokat az aggodalmakat keltette fel Svédországban is, mint az USA-ban. A kifogásokat emelő szülők a nevelés elgépiesedésétől félnek, attól, hogy az intézmények létszám-takarékosságra használják a lehetőséget. Elvégre egy monitoron egyetlen ember is el tudja látni több pedagógus felügyeleti munkáját (legalábbis részben). A magánélet védelmét megtörő nyomkövetés alkalmazása veszélyes lehet etikailag is a kicsiknél, hiszen így olyan környezetben nőnek fel, ahol a megfigyelés, a technológiai kontroll természetes.
Azok a pedagógusok, akik már korábban bevezették intézményükben a technológiát, egyáltalán nem aggódnak, sőt üdvözlik a megoldást: az AP hírügynökségnek nyilatkozó óvónő azt mondta, hogy ha a gyerekeket elviszik kirándulni, nagyon hasznos a nyomkövetés, ha például elkóborol egy gyerek az erdőben, és eddig csak pozitív tapasztalatokról tud beszámolni.
Nem meglepő, hogy az adatvédelemre, a magánélet biztosítására kényes svédeknél több olyan cikk is megjelent a jelenséget kommentálva, melyek azt mondják, inkább az óvodák személyzetének bővítésére kellene az eszközökre szánt pénzt felhasználni. Hiába nagy segítség bizonyos szituációkban a csip, ha hosszabb távon, a megfigyeltek társadalmának kialakításával beláthatatlan károkat okoz.
Az alkalmazott eszközöket gyártó cég vezetője természetesen másképp látja a helyzetet. Johan Stromhage azt hangsúlyozta, hogy az eszközök nem helyettesítik a nevelőket, csak új, hatékony lehetőséget biztosítanak számukra. Az adatvédelem miatt sem kell aggódni, mivel a rendszer nem tárolja a személyes adatokat. A cég egyébként már a tesztidőszak alatt is több tucat megrendelést kapott magánóvodáktól.