Árpád
3 °C
12 °C

Reszkess, Macbook Air!

2011.10.15. 21:27
Több mint három évnek el kellett telnie ahhoz, hogy a Microsoft partnerei végre lemásolják a nagy ellenfél Apple szupervékony laptopját. Kipróbáltunk két riválist, a Samsung Series 9 laptopot és a Sony Vaio Z szupergépet.

A Macbook Air volt 2008 egyik legnagyobb IT-szenzációja, mert szembement a trendekkel. Arcra mindenki rájött, hogy a felhasználók könnyen hordozható gépeket akarnak, optikai meghajtó nélkül. Amíg azonban a gyártók többsége az olcsó és gyenge netbookok összetákolásával volt elfoglalva, addig az Apple kifejlesztette az erős Airt, ami a profi felhasználók igényeinek is megfelelt.

Mostanra mindenkinek leesett, hogy a netbooknak nemcsak a hardvere gyenge, de a nyereség is kevés rajta, az Apple pedig talicskával hordja haza a profitot. Nemzetközi sajtóeseményeken is nyomon lehetett követni a Macbook Air sikerét, évről évre egyre több üzletember és újságíró vékony gépén villogott a kiharapott alma alakú logó.

Az Intel idén májusban mutatta be az ultrabook platformot (ez a Macbook Airre hasonlító laptopok gyűjtőneve is egyben), és 300 millió dollárral támogatta a vékony gépek fejlesztését. Az Acer, a Lenovo, a Toshiba és az Asus is bemutatott ultrabookokat a berlini IFA kiállításon, de a Forbes szerint az év utolsó negyedévében csak ötvenezer ilyen gépet szállítanak a boltokba, mert tartanak attól, hogy a válság miatt még mindig kevés lesz a vevő.

Bezzeg a Samsung és a Sony nem volt ilyen nyuszi. A dél-koreai cég Series 9 típusú ultrabookja már kapható, japán riválisa pedig egyenesen a csúcsfelhasználókat vette célba a Vaio Z nevű szupergéppel. Az elmúlt hetekben a Macbook Air e két kihívója járt nálam teszten.

Fekete mágia

A Samsung Series 9 extravagáns megjelenésű, messziről látszik, hogy drága gép, bár a 360 ezer forintos árral a Samsung éppen a nagy rivális alá lőtt. A fekete borítás kemény dúralumíniumból készült, ilyenből vannak a repülőgépek is. Érezni, hogy a gép masszív, egy másodpercig sem tartottam attól, hogy összetörik, de a teszt kedvéért nem engedtem érvényesülni a gravitációt. A krómozott élek jól kiemelik a laptop karcsúságát, de vágják az ember ujjait, érdemes inkább a középen megragadni a laptopot.

Belül közönségesebb anyagokat használt a Samsung, a kijelzőt és a billentyűzetet körülölelő lakkfekete műanyag nem túl elegáns, és vonzza az ujjlenyomatokat. A belső peremen végigfutó gumicsík is inkább praktikus, mint szép: nem engedi be a laptop két fele közé a táskában kavargó szemetet.

Kényelmes a nagy méretű csuklótámasz, és a háttérvilágításos, szellősen elrendezett billentyűzeten éjjel-nappal gyorsan gépelhetünk. Az egérpad is hatalmas, és nem látszanak rajta gombok, pedig az alsó harmada kattintható. Az érintésérzékeny felület gyári beállítással túl gyorsan reagál az ujjmozdulatokra, rendszeresen előfordult, hogy a rejtett egérgomb megnyomása közben odébb ugrott a mutató. Érdemes tehát rögtön átállítani az érzékenységét. Az egérpadon két ujjal lehet gördíteni, és az egérbeállítások menüjében akár három- vagy négyujjas gesztusokat is bekapcsolhatunk.

A vékony gépről nehéz elhinni, hogy sok portja van, pedig nem lehet okunk a panaszra. Bal oldalon van egy gigabites ethernet, mellette egy microHDMI, amellyel a laptopot projektorra vagy tévére köthetjük. Emellett van egy usb 3.0-ás aljzat, amely készenléti módban is tudja tölteni a rádugott eszközöket. Az átellenes oldalon van a lassabb usb 2.0-ás aljzat, és mellette kell bedugni a fülhallgatót. A microSD memóriakártya nyílását okosabban is kialakíthatták volna; nem elég mély, azért ha beledugunk egy kártyát, nem lehet visszacsukni a portok fülét.

A Samsung alacsony feszültségen működő Core i5 processzort rakott a gépbe, a nálam lévő tesztpéldányban egy 1,6 gigahertzes ketyegett. Emellett van benne 4 gigabájt RAM, egy 128 gigabájtos SSD háttértár, és Windows 7 Home Premium. Kijelzője 13,3 hüvelykes, 1366x768 pixeles.

Why, oh, why?

A Sony egészen szokatlan módon juttatta el hozzánk a tesztlaptopot: a Index szerkesztőségében tartottak egy gyors, személyre szabott sajtótájékoztatót, ahol kiderült, hogy idén legfeljebb 20 (igen, húsz) darabot akarnak eladni belőle. Ilyen szűk az új számítógépet vásárlók és a nyolcszázezer forinttal rendelkezők halmazainak metszete. Ez egy brutálisan drága gép, cserébe szép, és benne van minden csúcstechnika.

Elképzelésnek jó, hogy a Vaio Z legyen a számítástechnika Ferrarija, de ez a gép egyáltalán nem hivalkodó. Messziről nézve, a szürke hátlap felirata alapján csak abban lehetünk biztosak, hogy a Sony a gyártója, de ettől még akár egy olcsó netbook is lehetne. Szolidan elegáns a Vaio Z, nem is Ferrari, inkább egy Jaguar, ha az autós hasonlatoknál maradunk.

Nagyon jó élmény a Vaio Z-t kézbe fogni, kellemes tapintású, kiváló minőségű anyagokból készült. A Sony nagyon eltalálta a billentyűk közti távolságot, a gombok ruganyosságát, dolgozni is jól lehet vele. A japán cég csak az egérpadot bénázta el, túl kicsi lett. Állandóan mellette kapirgáltam a gép burkolatát, és vártam, hogy mozduljon a kurzor.

Az 1,2 kilós test hihetetlenül könnyű, a normál feszültségű Core i7 processzor pedig elképesztően erős, a teljesítménye 2,7 gigahertzről akár 3,4 gigahertzig is felhúzható. Az apró házba belefért még 8 gigabájt RAM és 256 gigabájt SSD tárhely, és ez a három alapalkatrész már önmagában jó magyarázat a magas árra. Kijelzője 13,1 hüvelykes, és a nálunk járt változat 1600x900 pixel felbontású, de rendelhető a gép full HD kijelzővel is.

A drága extrák listája azonban még hosszan folytatódik. Van mobilnetes adapter, gyors wifi és bluetooth, sztereó hangszórók, 1,3 megapixeles webkamera, ujjlenyomat-leolvasó, valamint VGA és HDMI kimenet, tehát  közvetlenül ráköthetünk a gépre két extra kijelzőt. A Vaio Z beépített videokártyája csak egy közönséges alaplapi Intel-chip, mert a Sony úgy gondolta, hogy menet közben senki sem akar CAD-ben 3D épületeket szerkeszteni.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló volt, hogy az Intel grafikus csipje harmatgyenge egy ilyen gépbe, ezért a Sony a külső dvd-lejátszó tokjába épített be egy AMD Radeon HD 6650M videokártyát, egy gigabájt memóriával. Erre is ráköthető extra monitor, az erőgép egyszerre négy kijelzővel működhet. A külső videokártyának meg sem kottyan a Call of Duty 4 futtatása.

A brutális teljesítménysűrűség láttán sokan azzal viccelődtek, hogy majd ez a gép gyújtja rám a lakást, amikor a ventillátor nem tudja kivezetni a Core i7-es proci hőjét. A Sony azonban nem viccelt, a Vaio Z brutális ventillátora olyan zajos orkánt csinált, hogy a kiáramló levegőben akár a hajamat is megszáríthattam volna.

Almát a körtével

Mágnesként vonzza magához az Apple a profi felhasználókat, de még mindig többen vannak azok, akik a Windowst részesítik előnyben. A Samsung Series 9 kiegyensúlyozott laptop, egyedi dizájnnal és a hétköznapi feladatok gond nélküli ellátásához elegendő teljesítménnyel. Ez a laptop közel jár ahhoz, hogy megszorongassa a Macbook Airt, a megbízható gépre vágyó felhasználók szélesebb tömegének szól.

A Sony azt mondja, hogy a Macbook Air riválisának szánja a gépet, ami egy kicsit meglepő, mert az árából két Macbook Airt vehetünk. A Sony is inkább úgy gondolta, hogy a Vaio Z olyan presztízsgép, ami magára irányítja a sóvárgó tekinteteket. A Vaio Z a legjobban felszerelt ultrakönnyű laptop, amit mostanában a piacra dobtak, de csak annak jó választás, aki éppen a Sony által elképzelt módon használná a gépet, és szívesen az irodában hagyja a bivalyerős grafikus gyorsítót.