Már az Ubuntu Linux is a pénzünkre hajt

Múlt héten megjelent az Ubuntu Linux legújabb frissítése, az Oneiric Ocelot névre keresztelt 11.10-es verzió. Azonnal felszabadítottam neki a gépem tárhelyét, hiszen a még készülő Windows 8-on addigra már mindent kipróbáltam, és a Microsoft rendszere előtt majdnem egy évig Ubuntut használtam a szerkesztőségi Windows XP helyett. Azért, mert az Ubuntu modernebb a tízéves XP-nél, és egy fillért sem kellett fizetni érte.

A próba kedvéért a Windows 8 helyére visszatelepítettem az Ubuntu előző, 11.04-es verzióját, és arról frissítettem 11.10-re – sajnos így az egyik kritikus csomag nem települt. Ezután letakarítottam mindent, üres merevlemezre telepítettem a rendszert, és ekkor már nem volt gond.

Az Ubuntu az egyik legnépszerűbb Linux disztribúció, amiben nagy szerepe van annak is, hogy a fejlesztők próbálnak a saját fejük után menni. A Linux operációs rendszeren két elterjedtebb grafikus felület van, a KDE és a Gnome, és az Ubuntu ezek közül az utóbbit használja, de ráhúzott egy saját fejlesztésű, Unity nevű interfészt. Az őslinuxosok teszik a dolgukat, és csak morognak az Ubuntu renegát viselkedésén, pedig a Unity felület az egyik legjobb dolog, ami a Linuxszal történhetett. Hatékony, gyors, és segíti a felhasználót – azokat is, aki ezelőtt még soha nem láttak Linuxot.

A legfontosabb programok listája megtalálható a kijelző bal oldalán, és itt bukkannak fel a futó programok ikonjai is. Ha gyakran használunk egy szoftvert, akkor elég rábökni az ikonjára, és odarögzítjük az oldalsó tálcára, nem kell többé a menüből előkeresni. Az igazán gyakorlott felhasználók persze tudják, hogy ennyi sem kell, elég lenyomni a Windows-logós gombot, el kell kezdeni beírni a szoftver nevét, és néhány pillanat múlva megjelenik az ikonja.

Egyetlen furcsa újítás van a Unity  kezelőfelületén: a szoftverek menürendszere (Fájl, Szerkesztés, stb.) nem az ablakban jelenik meg, hanem mindig a rendszer felső, sötétszürke sávjában. Ráadásul ott is csak akkor, ha fölé visszük az egérmutatót.

Felhőről szép az élet

Nem kell aggódni a Linuxon futó programok miatt, mert a gyári böngésző Firefox, a levelező Thunderbird, van egyszerű képvágó és -nézegető, a Banshee zenelejátszó pedig tökéletesen kezeli a zenéket. Csak arra kell odafigyelni, hogy telepítéskor beikszeljük az mp3-kódoló telepítését. Ha ezt elmulasztottuk, akkor sincs gond, mert a zenelejátszó figyelmeztet, és közvetlenül onnan elindítható a hiányzó kódolók telepítése.

Persze mindig lehetnek olyan speciális igények, amelyek miatt a Linux nem válthatja ki a Windowst. A profi videóvágók, fényképészek nem feltétlenül elégedettek a Linux kínálatával, simán létezhetnek olyan könyvelőszoftverek, amelyek nem futnak a Linuxba épített Windows-emulátoron.

A szoftverhiány egy részét a felhő alapú számítástechnika terjedése megoldja, hiszen a szerveren futó szolgáltatásokhoz csak böngésző kell. Én is azért ugrálok lazán a operációs rendszerek között, mert minden naptárbejegyzésem, emailem, dokumentumom, de még a fontos videóim és képeim is elérhetők a felhőben. Zenét is találok a nemrég elindult ZeneCenteren vagy a Last.fm-en.

Nagy fejlődési potenciál van az Ubuntu szoftverközpontjában is. Már az előző Ubuntuban lehetett szoftvereket venni, de a most átalakított szoftverboltban nagyobb hangsúlyt kapnak a fizetős programok. Az ablak tetején például megjelent egy hatalmas reklámcsík, ami a kiemelt ajánlatra irányítja a szemgolyóinkat. Ezt biztosan imádják majd a szoftverfejlesztők, hiszen könnyebben eladhatják a termékeiket.

Ahol van pénz, ott beindul a fejlődés, és ez nagyon jól jön a Linuxnak. Sok linuxos program olyan, mintha valakinek a diplomamunkája lenne a kilencvenes évekből, és azóta csak hobbiból piszkálgatná a kódokat, messziről elkerülve a modern technológiákat és a jó interfészeket. A vacak és nehezen kezelhető programok eltűnhetnek a süllyesztőben, ha beindul a júzerek pénzéért folyó verseny.

Szolgáltatást épít

Az Ubuntu nemcsak egy operációs rendszert és szoftvereket ad ingyen a felhasználóknak, hanem extra szolgáltatásokat is. A rendszerhez jár 5 gigabájt ingyen tárhely, ahová feltölthetjük a fájljainkat. Ezt Ubuntu One-nak hívják, és beépül a fájlrendszerbe, tehát az interneten tárolt fájlok és mappák ugyanúgy kezelhetők, mint amelyek a merevlemezen találhatók. Ha a netre akarjuk szinkronizálni a számítógépen lévő Dokumentumok mappát, akkor csak be kell pipálni egy négyzetet a fájlkezelőben, és a rendszer elkezdi feltölteni a fájlokat.

A felhőben tárolt tartalmakat bármilyen operációs rendszeren elérhetjük böngészőből, de Windowsra és Androidra kliensprogramot is fejlesztettek. Az okostelefonra készült még egy app, az Ubuntu One Music, amellyel a felhőben tárolt mp3-akat lejátszhatjuk a mobilon. Ez a szolgáltatás havi 4 dollárba kerül, és plusz 20 gigabájt tárhely is benne van, hogy elég sok albumot fel tudjunk tölteni.

Közösségben erős

Magyarországon azért érdemes a Linuxok közül az Ubuntut választani, mert a Facebookon már több mint négyezren lájkolták a csoportját, és a közösségi portálon rendszeresen jelennek meg magyar nyelvű ismertetők. Az Ubuntu.hu is gyakran frissül, a rajongói blogokon és fórumokon rengeteg leírás található, ami nagy segítség a kezdő felhasználóknak.

De maga az Ubuntu Linux is jól kezeli a közösségi szolgáltatásokat. A beépített Empathy csevegőklienssel a Facebook, MSN, GTalk, IRC és Yahoo hálózatokra csatlakozhatunk, míg a Gwibber segítségével az ismerőseink Twitteren és Facebookon megosztott tartalmait követhetjük nyomon. Beállíthatjuk a rendszerünket, hogy minden új bejegyzésről szóljon egy diszkrét értesítővel, amely a kijelző jobb felső sarkában ugrik elő.

Eddig azt tapasztaltam, hogy az Ubuntu Linux stabil, gyors és jól összerakott operációs rendszer. A 11.10-es verzióban megvalósított újításokkal közelebb került ahhoz, hogy komoly szerepővé váljon. A fórumokon néhányan panaszkodnak, hogy az Ubuntu nem ismert fel bizonyos hardvereket, de nekem ilyen gondom még nem volt, pedig igazán sokféle eszközök futtatom.

A rendszer kipróbálása ingyenes és fájdalommentes, hiszen usb pendrive-ra telepítve is futtatható, illetve feltelepíthető a gépre úgy, hogy a Windows is megmaradjon, de a Linux is elérhető legyen.