Elhunyt a mesterséges intelligencia úttörője

McCarthy 1927-ben, Bostonban született. Matematikusként kezdte pályáját, PhD-jét 24 évesen a Princetonon szerezte. Együtt dolgozott az ipar néhyán óriásával, többek között John Nashsel  és Marvin Minskyvel is.

A szoftverfejlesztők leginkább mint a Lisp programozási nyelv megalkotóját ismerhetik őt. McCarthy 1956 és 1958 között fejlesztette ki a Lispet az MIT-n, amikor egy algebrai listafeldolgozó nyelvet akart létrehozni, hogy azzal mesterségesintelligencia-kutatásokat végezzen az IBM 704-es számítógépen. Olyan megoldást keresett, amellyel számok helyett szimbolikus kifejezésekkel tud dolgozni. A nyelvet eredetileg mesterséges intelligenciához kapcsolódó célokra szánta, de fejlesztéseit hamar adoptálta az ipar, az alapjait pedig ma is sok helyen használják.

Szintén McCarthy alkotta meg magát a „mesterséges intelligencia" kifejezést is 1955-ben. Eredetileg az intelligens gépek tudományát és tervezését értette alatta. Ebben a témában ő volt az egyik legaktívabb kutató, számos publikációja mellett 1962-ben megalapította a az ezzel foglalkozó Stanford Artificial Intelligence Laboratoryt (SAIL).

McCarthy mindig is optimista volt az MI jövőjét illetően. Megjósolta például, hogy a számítógép meg fogja verni az embert sakkban. Persze ez nem csoda, hiszen ő játszotta az első számítógépes sakkmérkőzést szovjet tudósok ellen – a lépéseket telegráfon közvetítették a két kontinens között.

Hasonlóan a nemrég elhunyt Dennis M. Ritchie-hez, a Unix és C atyjához 1971-ben ő is Turing-díjat kapott úttörő munkásságáért, 1991-ben pedig megkapta a National Medal of Science kitüntetést.

2000-es nyugdíjba vonulásáig a Stanfordon dolgozott. Kiterjedt tudományos munkássága mellett megjelentett néhány sci-fi novellát, és véleményt mondott a jövő technológiáiról is. Megjósolta, hogy a 21. század vezető technológiái a mesterségesintelligencia-kutatás és a génmanipuláció lesznek.