Hogyan spórol százezreket Kürsad Kesici?

Németországnak a görögök pénzügyi válsága mellett még olyan apróságokkal is foglalkoznia kell, hogy kiváltsa a bezárásra ítélt atomerőműveit. Ehhez gyökeresen át kell alakítania az áramtermelő hálózatát, ami a központosított energiatermelésre lett kialakítva, tehát néhány erőműből kell elvinni az áramot több tízmillió háztartásba. Az új trend azonban ennek az ellenkezőjéről szól, sok millió áramtermelő egységből, házakra szerelt napelemekből, kisebb-nagyobb víz- és szélerőművekből kell elszállítani az áramot.

A decentralizált energiatermelés egyik nagy kihívása az, hogy folyamatosan egyensúlyban kell tartani a hálózatot. Nem lehetnek áramszünetek, és a túltermelés is elkerülendő, nehogy bagóért kelljen eladni a fölösleget. Vannak megoldások a lakosságtól átvett energia elraktározására, de ezek használatához is pontosan tudni kell, hogy mikor mennyi energia jön a hálózatra. Az egész rendszer fejlett informatikára épül, mert minden egységnek kommunikálnia kell az elosztó hálózattal.

A német távközlési óriás Deutsche Telekom (DT) milliárd eurós üzleti lehetőséget lát az energiaiparban, és a hálózatok kezelésében szerzett tapasztalata miatt jó eséllyel pályázik erre a pénzre. Az áramtermelő rendszerben naponta több százmillió energiatranzakcióról kell adatokat gyűjteni és feldolgozni, és ez a feladat hasonlít ahhoz, amit az sms-ek és telefonhívások kezelésénél kell ellátnia.

Az ipari áramtermeléshez szükséges eszközök mellett olyan lakossági technológiákkal is kísérletezik a DT, amikkel a fogyasztók évente több ezer eurót megspórolhatnak. Ezeket vizsgálja a DT a Bodeni-tó mellett elterülő Friedrichshafenben, a német T-City projektben. A távközlési cégnek Szolnokon is fut egy hasonló projektje, de ott egészen más dolgokat tesztelnek, mert ami jól működik nálunk, az nem feltétlenül hasznos Friedrichshafenben, és vice versa.

Eurók a dróton

A német T-City projekt egyik sarkalatos pontja az energiamenedzsment. A vállalat ötven család lakásába költözött be, hogy letesztelje futurisztikus eszközeit. A német társaság által szervezett sajtótúrán a török bevándorló Kürsad Kesici lakásában nézhettünk meg egy automatizált lakásvezérlő rendszert, amely az ablak kinyitásakor lezárja a fűtést, és azt is jelzi, ha bezártuk ugyan az ablakot, de nem fordítottuk rá a kilincset.

A HomeNetwork 2.0 néven szabványosított eszközök egyik legfontosabb alapeleme egy apró modul, amely a vezérlővel való kommunikációt biztosítja. Most körülbelül nyolcvan háztartási gépbe lehet beépíteni, többnyire a drágább típusokba, de a cél természetesen az, hogy minden gép fogyasztását és működését nyomon tudjuk követni.

A rendszer iPadről vezérelhető, és nemcsak információkat kapunk, hanem akár távirányítani is tudjuk az gépeket. Például lekapcsolhatjuk azt a konnektort, amibe a vasalót szoktuk bedugni. Vagy a füstjelzőtől riasztást kaphatunk a tabletre vagy a mobilra, hogy ég a lakás.

Kürsad Kesici elmondta, hogy a rendszerrel sikerült kiszűrni egy áramzabáló boilert, aminek a hőmérsékletét alacsonyabbra állították, és így éves szinten körülbelül ezer eurót (azaz több százezer forintot) takarítanak meg. Ez nagyon jól hangzik, de a DT is bevallotta, nem szeretné garantált a megtakarítással kábítani az embereket. Hiszen aki eleve kerüli a pazarlást, az nem feltétlenül tud még többet spórolni. A DT csak átláthatóságot ígér, tehát aki leül az iPaddel játszadozni, és figyeli az adatokat, az talán optimalizálni tudja néhány eszköz fogyasztását.

Még van mit fejleszteni a rendszeren, én például hiányoltam a visszamenőleges használati statisztikákat. Hiszen az ablaknyitások gyakorisága és az időjárás is befolyásolhatja a fűtésszámlánkat, az adatokból utólag is hasznos következtetéseket lehet levonni.

Nem kompatibilis

Sajnos ez pont olyan rendszer, aminek Magyarországon nincs létjogosultsága. Kesici esetében két nap kellett a kütyük bekötéséhez, pedig nem is kellett sokat drótozni, és egy ilyen rendszer 1500-2000 euróba kerül. Az iPaden futó alkalmazás tízezer forintos ára jól mutatja, hogy prémium termékről van szó.

Németországban sokkal drágább a gáz és az áram, tehát egy pazarló eszköz kiszűrésével 2-3 év alatt megtérülhet a befektetés. A Magyar Telekom szakértői azonban úgy látják, hogy nálunk csak néhány ezer forintos spórolás érhető el, amiből nehéz kigazdálkodni a műszerek árát.

Emellett a német piac szerkezete is más. Mérőszolgáltató cégek vannak, amelyek technológiai alapon is versenyeznek egymással, például abban, hogy ki tudja valamilyen intelligens házvezérlő rendszerrel kiegészíteni az ajánlatát. Magyarországon az intelligens mérőórák elterjedése nagyon messze van, és az energiaipari cégek végzik a teszteket, amelyek nem érdekeltek abban, hogy csökkentsék a fogyasztásunkat, sem abban, hogy drága és modern technológiákkal szereljék fel a háztartásokat.