További Tech cikkek
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
- Azonnal cserélje le, ha ilyen routert használ!
Felsőszintű doménnek (gTLD) azokat a végződéseket nevezzük, amit az internetes címekben többnyire az utolsó pont után találhatunk. Ilyen például a .com, .org, .gov vagy .museum (bár ide tartoznak, külön kategóriát alkotnak az országkódok, mint a Magyarországnak járó .hu). Ezeknek a végződéseknek a száma ma korlátozott. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN, többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve, időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 22 regisztrálható.
A szervezet által tavaly nyáron elhatározott módosítás felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek – 64 karakter hosszúságig –, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. Holnaptól olyan domének lesznek regisztrálhatók, mint például .budapest, .tablet, vagy .racpontytejfollel.
Peter Dengate Thrush, az ICANN igazgatótanácsának volt elnöke a BBC-nek azt mondta: a nevek felszabadítása régóta esedékes volt, és ma már senki sem tervezne egy olyan doménnévrendszert több milliárd felhasználó számára, amilyennel 1985-ban elindult a rendszer.
Meg kell ugrani a szintet
Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer, cégek esetében akár 185 ezer dollárra is rúghat, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. Egy, a BBC által megkérdezett regisztrátor szerint a teljes procedúra költsége megközelítheti a félmillió dollárt is, a magasra tett belépési küszöb így a végződésekkel üzletelő spekulánsok távol tartására is szolgál. Ugyanakkor több nonprofit szervezet jelezte: emiatt nem fogják tudni a csalók elől megszerezni a neveiket, és decemberben az ENSZ, az IMF és további 26 nemzetközi intézmény kérte a hozzájuk tartozó végződések védelmét az ICANN-tól.
Az új domének iránt nagy az érdeklődés, elsősorban a kiskereskedelemben és a pénzügyi szektorban érdekelt vállalatok aktívak. De jó néhány város, többek között New York és Berlin is lobbizott már évek óta saját doménért, most előttük is megnyílik a lehetőség. 2010 őszén egy budapesti domén bejegyzését célzó mozgalom is indult dotbud néven, de erről azóta nem lehetett hallani, weboldala sem elérhető már. Az egyes kérelmeket az ICANN egyedileg bírálja el; az azonos betűkombinációt igénylőknek és a védjegytulajdonosoknak pedig biztosítanak lehetőséget a vitarendezésre.
A gTLD-k felszabadítását az ICANN már 2008-ban elhatározta, az eredeti elképzelések szerint az új nevek regisztrációja már 2009 második negyedévében megindulhatott volna. Ám, mint hamar kiderült, a folyamat összetettsegét a szervezet alábecsülte, és a felmerülő problémák és kérdések miatt sokkal hosszabb előkészítő munkára volt szükség, mint tervezték. A regisztráció a mostani ütemterv szerint az eredeti céldátumhoz képest közel három év késéssel kezdődik meg, az újonnan regisztrált végződések pedig leghamarabb 2012 végén válhatnak elérhetővé az interneten.