A szoftver nem úgy ingyenes, mint a sör

A Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (ODFA Magyarország) üdvözli a kormány nyílt, nemzetközi szabványú dokumentumok befogadását előíró kormányhatározatot, ami szerint minden közigazgatási szervnek be kell tudnia fogadnia bármilyen nyílt formátumban érkező dokumentumot - hangzott el a szervezet múlt heti sajtótájékoztatóján. Szerintük az intézkedéssel közelebb kerültünk a platformfüggetlen, egységes és olcsóbb dokumentumformátumhoz, ez pedig megkönnyíti a különböző szervezetek együttműködését. Az ODFA értelmezése szerint a kormány fő célja az elmúlt nyolc év pozitív diszkriminációjának felszámolása, nem pedig az, hogy „a felhasználó nehogy megismerje a Microsoft Office-t".

Az átállás nem lesz azonnali, hiszen a határozat nem arról szól, hogy mostantól mindenkinek LibreOffice-t vagy OpenOffice-t kell használnia a jól megszokott Microsoft Office helyett, csak azt írja elő, hogy mindegyik minisztériumnak kezelnie kell, ha nyílt forrású formátumban kap valamit. Ez megoldható Microsoft-termékekkel is, viszont az új beszerzéseknél előnyben kell részesíteni az olcsóbb megoldásokat, mert a minisztérium csak speciális esetben ad támogatást a drágább szoftverekhez.

Ehhez kapcsolódóan fontos tisztázni: a nyílt szoftver nem feltétlenül ingyenes, illetve nem úgy. Egy lefordíthatatlan angol szófordulat szerint  a szoftver „free” as in „free speech,” not as in „free beer”: azaz a szoftver nem ingyenes, mint az ingyen sör, hanem szabad mint a beszéd - a free angolul egyaránt jelent ingyenest és szabadot is. Illúzió, hogy létezik teljesen ingyenes megoldás: a szabadon hozzáférhető szoftverekhez - vállalati szinten legalábbis - szükséges valamilyen támogatás, amiért pedig fizetni kell.

Gazdasági kényszer

A határozat megjelenése valószínűleg összefügg azzal, hogy a kormányzat bejelentette: jelenlegi formájában megszüntetik az oktatásban a Microsoftot monopolhelyzetbe hozó, legalább 12 milliárdos Tisztaszoftver programot. Ennek köszönhetően várhatóan az oktatásban is egyre többen fognak ODF formátummal dolgozni. A lépés gazdasági kényszer is, hiszen az eddig programok megszüntetésével milliárdokat spórolhatnak.

Irány az információs társadalom

Információszabadság – egyre többet halljuk ezt a szót, de kevesen tudják, mit jelent, hangzott el a sajtótájékoztató egyik fontos mondanivalójaként. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy biztosítani kell a hozzáférhetőséget a különböző információkhoz. Ezt sokféleképpen lehet akadályozni, ennek egyik módja a technika – ez ellen is hasznos lehet a kormányzat lépése, hiszen a szabványos dokumentumokhoz bárki, sokféle szoftverrel hozzáférhet.

Emellett az ODFA szerint a nyílt dokumentumformátum 2012-ben elért oda, ahol az internet tart: készen áll egy szabad, nyílt forrású megoldás, ami semlegességével támogatja az innovációt – ahogy például az interneten is bárki létrehozhat és terjeszthet weblapokat, vagy különböző szoftvereket.

Formátumháború

A kormány által kiadott jogi szöveg csak azt mondja ki, hogy nyílt forrású, szabványos dokumentumformátumot kell használni. Ez elviekben nem jelenti automatikusan az ODFA Magyarország által is támogatott ODF formátumot: a Microsoft is elkészítette saját, nyílt formátumát az OOXML-t. Ez a szabvány ugyan rendelkezik egy 7200 oldalas specifikációval, de a gyakorlatban csak egy megvalósítása létezik, a Microsoft termékeiben. Arról ma is tart a vita, hogy emiatt ez a formátum mennyire nyílt. Az ODFA szerint elképzelhető, hogy a megvalósítást különböző szabadalmak nehezítenék, tehát az ilyen szoftverek elkészítőinek lehet, hogy szabadalmi díjat kellene fizetniük. Ezzel szemben az ODF-et több szoftverfejlesztő cég is implementálta, többek között maga a Microsoft is. Az ODF esetében biztos, hogy semmilyen szabadalom nem áll a megvalósíthatóság útjába.

Európában sincs megegyezés ebben a kérdésben, igaz a legtöbb országban valamivel tisztább a helyzet mint itthon. Összességében nincs egyértelmű döntés az OOXML és az ODF között, de az egyes országok, intézmények általában vagy az egyik, vagy a másik mellett teszik le a voksukat, szemben az itthoni kormányhatározat megengedő szövegével. Az ilyen, nem tiszta helyzetek pedig mindig azzal a kockázattal járnak, hogy a későbbiekben visszafordul az egész folyamat.

Hol fogjuk megtanulni?

Bár most a hivatalokról van szó, egyértelmű, hogy ez csak az első lépése a szabad szoftverekre váltás folyamatának. Érdekes kérdés viszont, hogy hol fogják megtanulni a felhasználók a nyílt forrású dokumentumkezelők használatát. Az iskolában egyelőre biztos nem: egyszerűen nincs a tantervben, és bár a tankönyvek nem szoftverspecifikusak, a tanárok túlterheltek, így nem valószínű, hogy áttérnének bármire a jól megszokottól.

Az ODFA Magyarország tapasztalati alapján az iskolai tanítást az is nehezíti, hogy sok iskola a tankönyveken spórol, sok helyen nem is használnak ilyen segédeszközt az informatika tanításához – ettől pedig a leadott anyag szubjektívvé válik, ami a gyakorlatban a Microsoft szoftverek további érvényesülését eredményezheti.

Vannak már tapasztalatok

A kormányhatározat megjelenése előtt is lehetősége volt a hivataloknak a váltásra. A mostani határozat hatálya alá nem tartozó bíróságok például már tíz éve bekezdtek az átállásba.  Az ODFA sajtótájékoztatóján Laky Norbert, a Fővárosi Bíróság Informatikai Főosztályának igazgatója elmondta, hogy a fő baj nem a multinacionális cégekkel van: a legnagyobb probléma a kompatibilitás.

Egy olyan intézménynek, mint a bíróság, fel kell készülnie arra, hogy a dokumentumai akár 50 év múlva is olvashatóak legyenek. Ráadásul a bíróságoknak mindent be kell fogadni, akármilyen dokumentumot is kapnak, legyen a forrás egy másik hivatal, egy biztonsági kamera felvétele, vagy egy ügyvéd telefonján rögzített beszélgetés – pont ezért foglalkoznak régóta nyílt szabványokkal.

A bíroságokon már tíz éve kiderült, hogy az akkori rendszer finanszírozhatatlan. Első lépésként a Kispesti Bíróságot állították át az OpenOffice elődjének számító StarOffice-ra. Azóta országosan is jó eredményeket értek el, az intézményeknek már a 60 százaléka valamilyen nyílt forrású megoldást használja.

Mi lenne, ha nem lenne szabványos a benzin? - tette fel a kérdést Karay Tivadar, a XVIII. Kerület tisztviselője, aki részt vett a hivatal nyílt szoftverekre való átállásában. Nyilván problémák lennének, ahogy már most is vannak a különböző dokumentumokkal, hiszen egyes esetekben még a Microsoft termékei sem kompatibilisek egymással. Véleménye szerint az átállást már kevés géppel is el lehet kezdeni, ez pedig azonnali költségcsökkentést eredményez. Érdekes kérdés, hogy a kormányhatározat után ki fog küldeni ilyen dokumentumokat – szankciók ugyanis egyelőre nincsenek.

A háború csak most kezdődik

Az ODFA szerint, ha az oktatást nem számítják, az átállás egy éven belül megértül. Ritkán merül fel a kérdés, hogy mennyibe kerül a váltás a felhasználóknak. Mivel általában ingyenesen hozzáférhető szoftverekről van szó, otthon pedig kevesen tartanak a jellemzően legtöbb gondot okozó, makrókkal megspékelt Excel-táblázatokat, a megfelelő válasz az, hogy szinte semmibe. Fel lehet tenni viszont a kérdés máshogy is: mennyibe kerül a maradás a felhasználóknak? Elvileg ahhoz, hogy valaki otthon megfelelően kezeljen például egy hivataltól kapott .doc formátumú dokumentumot, meg kell vásárolnia a Microsoft Office-t. Ezzel szemben, ha a közigazgatás nyílt szabványra áll át, otthon is használhatunk majd ingyenes szoftvereket, még akkor is, ha épp egy hivatallal levelezünk.

Az új helyzet miatt az ODFA az eddigi terjesztésről a monitorozásra tenné a hangsúlyt, mivel a kormányhatározat szerint csak indokolt esetben lehet majd a drágább terméket beszerezni, a nyílt forrás előnyeinek további promóciójára egyelőre nincs szükség, viszont arra könnyedén találnak majd indokot az intézmények, hogy mégis a drágább termékeket válasszák. Ezért az ODFA a továbbiakban figyelni fogja, hogy valós indokok állnak-e az ilyen döntések mögött.