Alibaba milliárdjain múlik a Yahoo jövője

Pörögnek az események a Yahoo körül, néhány napja bejelentették, hogy évek óta tartó huzavona után a cégnek sikerült megegyeznie az Alibaba nevű kínai kereskedelmi céggel. A Yahoo-nak negyvenszázalékos részesedése volt a vállalatban, ennek felét adja el 7,1 milliárd dollárért az Alibabának. A befektetők elégedettek, mert a megállapodás nem dobja meg elviselhetetlenül a cég adóját, a Yahoo-részvény árfolyama is nőni kezdett.

Alig ocsúdtak fel a befektetők, máris újabb hírek jöttek a Yahoo-tól: bemutatták az Axist, amely egy böngészőkbe telepíthető kiegészítő. Az újdonság benne, hogy egyrészt nem kell új böngészőt feltelepíteni a használatához, másrészt átalakították a keresési szokásokat azzal, hogy nem mutat találati listát, egyből az első találatokra ugorhat a felhasználó.

Feltámadt volna a Yahoo, miután megszabadultak Scott Thompson vezérigazgatótól? Nem valószínű, Thompsonnak azért kellett távoznia, mert hazudott az életrajzában, azt írta, hogy két szakon, számvitelből és informatikából is fokozatot szerzett, holott az utóbbi diplomával nem rendelkezik. Thompson csak öt hónapig volt a Yahoo vezérigazgatója, távozásával három éven belül a ötödik vezérigazgató került a cég élére Ross Levinsohn addigi alelnök személyében – igaz, őt csak ideiglenesen nevezték ki.

Valószínűleg Scott Thompsonra úgy fognak emlékezni, mint a vezérigazgatóra, aki öt hónapig sem tudott a cég élén maradni, pedig tett néhány fontos lépést. Komoly átalakításokat jelentett be április elején, a cég valószínűleg kiszáll veszteséges területekről és új, jövedelmezőbb piacokon keres lehetőségeket. Az átalakítás után a Yahoo egyik nagy részlege a globális médiával, a másik a termékekkel, a harmadik a globális és regionális eladásokkal foglalkozik majd. Ezen kívül lesz egy apró, körülbelül ötvenfős fejlesztői központ. Emellett Thompson költségracionalizálás címén elbocsátott kétezer embert, ami az összes munkavállaló 14 százaléka volt. Az ilyen lépések nem hoznak népszerűséget egy vezérigazgatónak, de néha szükségesek. Thompson utolsó fontos döntés az Alibaba-részesedés eladása volt.

Hibát hibára halmoztak

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Yahoo kint van a gödörből. Részesedése a hirdetői piacon 2010-ben még 14 százalék volt, tavaly év végére ez 10,8 százalékra csökkent. A cég részvényei már évek óra 15 dolláron stagnálnak.

A céget 1994-ben alapította két stanfordi diák, Jerry Wang és David Filo. A Yahoo nagyon gyorsan megkerülhetetlen lett az interneten, úttörő volt megoldásaival az online hirdetési piacon és a keresőpiacon is – a Google csak négy évvel később alakult. Az ezredfordulón százmilliárd dollárra becsülték a Yahoo piaci értékét.

Aztán elkezdtek hibát hibára halmozni. 2000-ben például négy éves licenszszerződést kötöttek a Google-lel, ahelyett, hogy saját algoritmusukat fejlesztették volna. Az újoncnak számító Google mindent megtanult, amit lehetett, és lemosta a riválisokat a keresőpiacon. Nagyon sok lehetőséget is elszalasztottak a múltban, például az eBay online aukciós szájttal való egyesülést 2006-2007-ben, a Microsoft felvásárlási ajánlatát pedig 2008-ban.

Hatalmas törést okozott a cég megítélésében, hogy 2004-ben együttműködött a kínai cenzorokkal, IP-címek alapján adatokat szolgáltatott ki a kínai hatóságoknak a rendszerrel kritikus kínai újságírókról. A kiadott információk letartóztatásokhoz vezettek, a Yahoo-t pedig elítélték az emberi jogi szervezetek és az amerikai kongresszus is.

Az egyik legfőbb probléma mégis az, hogy túl sok különböző szolgáltatást próbált a Yahoo úgy-ahogy összekapcsolni. Nem tudott piacvezető lenni egyetlen szektorban sem, inkább bele-belekapott a különböző területekbe. Pedig a cég vezetői látták, mit kell tenni, miután elvesztették a keresőháborút a Google ellen: sok ígéretes közösségi szolgáltatást vettek meg – olyanokat, mint a Flickr fotómegosztót, a Delicious linkmegosztót és az Upcoming naptármegosztót –, de nem tudtak mit kezdeni velük.

A Flickr története

Ide kapcsolódik a Flickr története, amit a Gizmodo egyik szakírója, Mat Honan foglalt össze a napokban. A Flickr évekig az egyik, ha nem a legjobb fotómegosztó szolgáltatás volt a weben. A Flickrt egy házaspár alapította 2003-ban, nagyon gyorsan igen népszerű lett, alig két évvel később adták el a Yahoo-nak. A gond ott kezdődött, hogy a Yahoo-t leginkább az adatbázis, a felhasználók által feltöltött tartalom értékesítése érdekelte, nem foglalkozott a közösséggel, amely létrehozta a Flickrt.

Mivel a Flickr nem tudott olyan nyereséges lenni, mint más, nagyobb Yahoo-részlegek – mint a Yahoo Mail vagy a Yahoo Sports –, nem kapták meg a fejlesztéshez szükséges erőforrásokat. Emiatt egyre nehezebb volt új felhasználókat szerezni, nem nőtt a szolgáltatás, nem hozott nagyobb nyereséget – és kezdődött elölről az ördögi kör. Nem léptek időben az okostelefonok megjelenésénél és a közösségi szolgáltatásoknál sem.

Van remény

A fenti hibák együttesen vezettek oda, hogy az egykor piacvezető Yahoo vezetői már évek óta azon dolgoznak, hogyan lehetne átszervezni a céget. Nem véletlen a sok elfogyasztott vezérigazgató sem, valamennyien nagy lendülettel vágtak bele a munkába, de egyikőjüknek sem sikerült jó irányba mozdítania a cégóriást.

Mégsincs minden veszve, a Yahoo most olyan helyzetben van, amire évek óta vágyott. Ahogy korábbi alelnöke, Brad Garlinghouse fogalmazott a napokban, a cégnek sok milliárd dollárja van, amivel azt kezdhet, amit akar. Még tavalyról maradt 2,6 milliárd dollárja készpénzben és most kapott az Alibaba-részesedés eladásáért 6,3 milliárd dollárt. A pénzt okosan befektetve, fejlesztésekkel, átszervezésekkel a Yahoo-nak lehet esélye kitörni.

Garlinghouse úgy véli, a Yahoo-nak van esélye a feltámadásra. Elég csak arra gondolni, hogy 1996-ban a Businessweek címlapja egy amerikai ikon haláláról szólt, ez lett volna az Apple, mára a cég a világ legértékesebb vállalata.

A cég utolsó néhány vezérigazgatója mind azzal próbálkozott, hogy egységesítse a szolgáltatásokat, de mindegyik belebukott a próbálkozásba. Ha Scott Thompsonnak lett volna elég ideje végigvinni terveit, nem biztos, hogy sikerült volna. Hiába a sok százmillió felhasználó, mást kell nyújtani ahhoz, hogy növekedjen a cég. A hirdetési piacon pedig az egykor úttörő vállalat az utóbbi években igen elveszettnek tűnik. A sikeres internetes cégek ma már szofisztikáltabban hirdetnek, nem az a lényeg, hogy minél többen lássák az oldalaikon lévő bannereket – a világ a célzott hirdetések felé mozdult, mobilon, közösségi oldalakon akarják elérni a felhasználókat. A Yahoo-nak azonban nincs közösségi- és mobilstratégiája. Bár a mobilpiacra most próbál betörni az új Axis böngészővel, ami akár jó stratégia is lehet, hiszen sokak szerint ez a jövő, és aki most megveti itt a lábát, nagyot szakíthat.