Áremelés jöhet a teljes elektronikai iparban
Shenzhen városa, a legnagyobb kínai hi-tech cégek otthona 13 százalékkal megemeli a minimálbért. A húsz év alatt a nulláról tízmilliós nagyvárossá nőtt Shenzenben dolgozik szinte az összes nagy, kínai elektronikai termékek összeszerelésével foglalkozó cég. Hatalmas, több tízezres gyárcsarnokokban készülnek itt az Apple, a HP, a Nokia, a Sony, Samsung, és úgy általában az összes nyugati és távol-keleti óriáscég termékei. A minimálbér emelése ezért komoly hatással lehet az egész iparágra, a növekvő összeszerelési költség globális áremelkedést hozhat a számítástechnikában, szórakoztató elektronikában és mobilkommunikációban.
Shenzen gyáróriásai 2010-ben kerültek a nyugati média érdeklődésének körébe, a Foxconn iPhone-összeszerelő üzemeiben történt sorozatos öngyilkosságok kapcsán. Később fény derült az embertelem munkakörülményekre, a gyerekmunkára, a biztonsági előírások teljes figyelmen kívül hagyására és a riasztóan alacsony bérekre, amelyek Kínában mindennaposnak számítanak (sőt, egy shenzeni munkás ezzel együtt is jobban jár, mintha a rizsföldeken dolgozna az ország nyugati felén). Bár a szakszervezetek be vannak tiltva az egész városban, a munkásoknak sikerült elérni, hogy valamennyit javítsanak a munkakörülményeiken, és a bérüket is megemeljék. A mostani emelést Shenzen városa központilag döntötte el, és a város összes gyárára vonatkozik: az eddigi, 53 ezer forintnak megfelelő minimálbér 60 ezerre nő.
Elemzők szerint a béremelés megemeli a gyártási költségeket, az pedig jó eséllyel a hi-tech termékek fogyasztói árában is megjelenik majd, annak ellenére, hogy az összeszerelés költsége általában a töredékét teszi csak ki egy csúcstechnológiás eszköz árának, legyen az okostelefon, notebook vagy játékkonzol. Egyes jóslatok szerint 2020-ra a kínai munkások bére a háromszorosára fog nőni, ezzel a kínai gyártás egyre inkább elveszíti a vonzerejét a nyugati cégek számára. Amelyeknek erre kétféle reakciójuk lehet, vagy átviszik egy másik, még olcsóbb országba, például Vietnamba a gyáraikat, vállalva az infrastruktúra kiépítésének horribilis költségeit, vagy hazaköltöztetik a gyártást, ami ugyan nagyon drága, de sokat spórolnak a szállításon. Az első csúcstechnológiás óriáscég, ami az utóbbi utat választotta, a Google volt idén júniusban.