Japánban 2 év börtönt ér az illegális letöltés

Bár a letöltések 2010 óta illegálisak a távol-keleti országban, eddig nem vont maga után semmilyen intézkedést – írja a BBC. Azonban a helyi zeneipar nyomásának köszönhetően mostantól súlyos árat kell fizetnie annak, aki nem fizet a számok után. Az eladási statisztikák alapján Japán a második legnagyobb zeneipar az Egyesült Államok után, így hatalmas bevételkiesést okoz az illegális letöltés.

Jailhouse rock

Az új törvény értelmében akár már egyetlen szám illegális letöltéséért is kopogtathatnak rendőrök a japán állampolgárok ajtaján. A Japán Lemezipari Szövetség (Recording Industry Association of Japan) szerint ennek ideje is volt, ugyanis becsléseik alapján csak minden tizedik, Japánban eladott lemez volt legális az utóbbi időkben. A szövetség szerint ha nem léptek volna, akkor ez az arány tovább növekedett volna az illegális letöltések javára.

„Ez az új változtatás visszafogja majd az illegális letöltéseket” – reménykedett az év elején a szövetség, és egyben a Sony Music Entertainment Japan vezetője, Naoki Kitagava. Kérése meghallgatásra talált, a törvényt júniusban megszavazta a japán parlament.

A törvény elfogadása után nem sokkal lecsapott a népharag, ugyanis hekkerek megtámadták a Legfelsőbb Bíróság, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt, és a kormányon lévő Japán Demokrata Párt honlapjait, de támadás érte a Japán Szerzők, Zeneszerzők és Kiadók Szövetségét is. Júliusban az Anonymus hekkercsoportra jellemző maszkokban vonultak fel dühös japánok Tokió városában, mely során a Shibuya vásárnegyedben nyolcvan aktivista szemétszedéssel tiltakozott az új szabályozás ellen. Egyetértett velük egy zenei szövetségi társulás is, akik szerint inkább a korlátozás és nem a büntetés lenne célravezetőbb.

„Nagyon óvatosan kell bánni a személyes cselekedtek inkriminálásával, ugyanis az egyénenként elkövetett jogsértés ilyen esetekben jelentéktelen” – üzenték.

Világháló-háború

Japán nem egyedül vette fel a harcot az internetes kalózok ellen. Az elmúlt hónapok során az USA lekapcsoltatta a Megauploadot, az ukránok pedig a Demonoid BitTorrent site-ot húzták ki a konnektorból. Az Egyesült Királyságban rács mögé került a Surfthechannel nevű videolink szolgáltató vezetője, s nemrég hozták vissza kambodzsai bujkálása után a The Pirate Bay vezetőjét – akinek honlapja egyes országokban elérhetetlen.

Franciaország pedig nemrég hozott ítéletet egyik állampolgára ügyében, aki a három csapás törvény – vagyis három figyelmeztetés után pénzbírság kivetése – értelmében állt bíróság elé.

Azonban minden országban, ahol ilyen törvényeket alkottak hatalmas ellenállásba ütköztek. Az USA-ban nem ment át a törvényhozáson a SOPA (Stop Online Piracy Act – Törvény az Internetes Kalózkodás Ellen) és a PIPA (Protect Intellectual Property Act – a szellemi tulajdont védő törvény) törvénytervezetek egyike sem, miután a Wikipédia és számos, ismertebb weboldal még januárban elsötétítéssel fenyegetőzött. Nálunk is elbukott egy hasonló törvény: az európai Parlament júliusban szavazta le az ACTA-törvényt, miután több uniós országban tiltakoztak az internet ilyen mértékű korlátozása ellen.