További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Az emberség elvesztése címmel közölt tanulmányt a Human Rights Watch nevű emberjogi szervezet és a Harvard jogi karának emberjogi csoportja, amiben egy, az emberi irányítás nélkül is cselekedni képes harci robotok használatát betiltó nemzetközi egyezményt sürget.
Bár jelenleg is léteznek olyan csapásmérő és felderítő repülők – ismertebb nevükön drónok –, amelyek pilóta nélkül repülnek, valójában nem arról van szó, hogy önmagát irányító és önállóan döntéseket hozó robotok állnak mondjuk az amerikai, az izraeli vagy éppen a magyar hadsereg szolgálatában. A drónokat emberek vezérlik távirányítással, és a kutatások jelenlegi ütemét figyelembe véve még jó 2-3 évtized kell az első olyan harci géphez, ami a cél eléréséhez szükséges részfeladatok döntéseit egyedül hozza meg.
Ettől függetlenül a most kiadott tanulmány riasztónak tartja a gyilkos robotok lehetőségét, és az ötven oldalas munka sorra veszi a technológia már most is létező alkalmazásait, például az amerikai haditengerészet hajóin használt, Phalanx fegyverrendszert, ami önállóan is képes a az ellenséges tűz felismerésére, a hajó felé tartó lövedékek követésére és kiiktatására. A jogvédők az X-47B jelű kísérleti repülőt is a rossz előjelek közé sorolják, mert az egyelőre fejlesztés alatt álló, 19 méteres szárnyfesztávolságú bombázó már most ott tart, hogy nemcsak önállóan száll fel és landol, de meg is tankol a levegőben anélkül, hogy bárki meglökné a földi irányítás botkormányát. Ilyen téren is van amúgy magyar tapasztalat, a tankolás ugyan nem szerepel a lehetőségek között, de önállóan fel- és leszálló, az előre megadott koordináták között önmagát irányító repülőt az Óbudai Egyetem munkatársai is építettek.
Steve Goose, a Human Rights Watch divízóigazgatója szerint nem azzal van baj, hogy a hadseregek az emberveszteség minimalizálása felé fejlesztik a fegyverrendszereket, azonban a célpontok meghatározása, illetve a tűzparancs kiadása mindig emberi felügyelet alatt kell maradjon, nehogy a túlbuzgó robotok fenyegetésként éljék meg a civilek vagy fegyvertelen katonák jelenlétét. Goose szerint bár az önállóan gyilkoló robotok még nem léteznek, ahhoz, hogy ez így is maradjon, az ilyen irányú kutatásokat eleve tiltó nemzetközi egyezményekre lenne szükség.
Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem robotikaprofesszora szerint az önállóan döntő harci robotokkal kapcsolatban nem is az a kérdés, hogy sikerül-e valaha megvalósítani az elképzelést, hanem hogy vajon ki lesz a felelős egy-egy félresiklott akcióért. Sharkey szerint egy biztos: nem az esetleges találat miatt megbokrosodó robot.