További Tech cikkek
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
- Azonnal cserélje le, ha ilyen routert használ!
A DARPA, az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynöksége az amerikai közszolgálati tévé, a PBS NOVA című tudományos és technikai érdekességekkel foglalkozó műsorában mutatta be az Argus-IS nevű projektjét, ami a világ legfejlettebb és legnagyobb felbontású digitális kamerája. A rendszer 368, egyenként 5 megapixeles szenzorból áll, amelyeknek a képeit egy hatalmas, 1800 megapixeles fotómozaikká rakja össze az Argus központi számítógépe.
A rendszert kémrepülőgépekbe, pilóta nélkül üzemelő drónokba szánják, amelyek 20 ezer láb, vagyis több mint 6000 méter magasan repülnek. Az 1,8 gigapixeles felbontás ebből a távolságból nagyjából 15 centis objektumok megkülönböztetésére jó, vagyis az részletesen látszik rajta, hogy egy ember mit csinál, de arcokat felismerni, vagy éppen rendszámokat elolvasni nem tud a rendszer. Arról egyelőre nem adott információt a DARPA, hogy mennyivel javul a kamera látása, ha a hordozó drón szükség esetén alacsonyabb pályára vált. Ráadásul a kamera nem csak állóképeket rögzít, hanem másodpercenként 12 képkocka sebességgel videót is.
A Pentagon szerint a kamera a terrorelhárítás területén óriási előrelépést hozhat, hiszen gyakorlatilag nem lehet elbújni előle, amíg valaki nyílt területen tartózkodik. Egyetlen Argus-IS kamera 25 négyzetkilométernyi területet képes figyelni, ez azt jelenti, hogy New York belvárosát, Manhattan szigetét két darab, ilyen kamerával felszerelt drón napi 24 órás megfigyelés alatt tarthatja.
Az Argus-IS (a név egyébként a görög mitológia százszemű óriására, Argoszra utal) legkomolyabb mérnöki kihívása nem is a képalkotás, vagy a több száz szenzor szinkronizálása, hanem az óriási felbontással szükségszerűen együtt járó, hatalmas mennyiségű adat kezelése. Másodpercenként 12, egyenként 1800 megapixeles kép nyers adatmennyiségben 600 gigabit feldolgozni- és tárolnivaló adatot jelent másodpercenként, napi szinten pedig nagyjából 6000 terabájtot. A DARPA rendszere ennek egy részét a drónra telepített számítógéppel dolgoztatja fel, de a munka nagyját lenn a Földön egy szuperszámítógép végzi. Hogy hogyan jut le hozzá megbízhatóan az adatfolyam, arról nem közölt az ügynökség, de határozottan állítják, hogy az Argus-IS videóstreamje a földi irányíróközpontban közel valós időben nézhető meg.
A kamerát vezérlő szoftver, a Persistics egyéb trükköket is tud, képes például emberalakokat és autókat felismerni, majd a mozgásukat követni. Egyszerre 65 ilyen objektumkövetési feladatot tud párhuzamosan végezni a rendszer. Hogy pontosan hol és hogyan akarják bevetni, egyelőre nem tudni (nem hivatalos információk szerint Afganisztánt fogja az első néhány figyelni az amerikai csapatok kivonása után), a legnyugtalanítóbb kérdés pedig most is ugyanaz, mint minden hitech katonai fejlesztés bemutatkozásakor: ha ezt a technológiát a Pentagon nyilvánosságra hozza, és nyilatkozik róla egy tévécsatornának, vajon mit tudhat az a projektjük, amit hét pecsétes titokként kezelnek?