Kémgépek lettek az internetszolgáltatók
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech cikkek
-
Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből - Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
A szerzői jogok védői évek óta rövidítésekkel sokkolják a közvéleményt: a SOPA, a CISPA, a PIPA, majd az EU-ra is kiterjedő ACTA mind azt a célt tűzte ki, hogy valamilyen módon, akár más témájú jogszabályok közé rejtve visszaszorítsa az online kalózkodást. Az internet szabadságáért aggódók eddig mindannyiszor sikerrel kaszálták el ezeket a kezdeményezéseket. Hollywood most taktikát váltott, és feltette a kérdést: mi történne, ha minden alkalommal, amikor a júzer illegális tartalmat osztana meg, szerzői jogi figyelmeztetést kapna az internetszolgáltatójától? A lassan megvalósuló terv szépséghibája, hogy bár edukációs lépésnek akar látszani, kisebb büntetésekkel is sújtaná a felhasználókat.
Hosszas bevezetés után az Egyesült Államokban elkezdték az informálisan „hat csapásnak” nevezett szabályozás bevezetését az állítólagos kalózok ellen. (A hat csapás analógiája a baseballból jön, ott eredetileg három próbálkozása, ütése, csapása van egy játékosnak a kizárás előtt.) A Copyright Alert Systemnek (CAS) nevezett szabályotás indulása már többször csúszott, először tavaly júliusban röppentek fel róla hírek, később úgy volt, novemberben indul, de valószínűleg megalkotói is érezték, hogy komoly problémák lesznek vele, ezért egészen mostanáig nem vezették be.
Tanítani, nem pedig büntetni
Most viszont tényleg itt van, teljes valójában, a hírek szerint van, ahol már a héten elindul, a többi szolgáltató pedig kis csúszással szintén elkezdi alkalmazni. Megvalósítója a Center for Copyright Information (CCI) nevű szervezet és az öt legnagyobb amerikai internetszolgáltató: a Verizon, a Comcast, az AT&T, Cablevision, és a Time Warner Cable.
Fotó: Fredrik Persson
Az internetszolgáltatók és a hollywoodi stúdiók tervét bizonytalanság lengi körül, egyelőre nem tudni, végül pontosan milyen szankciókkal jár majd, ha megállapítják a jogsértést. A CCI azt állítja, a rendszerrel tanítani szeretnének, nem pedig büntetni, az egészet pedig az alkalmi jogsértők megregulázására találták ki. Egyelőre úgy tűnik, a legnagyobb büntetés az internetkapcsolat lassítása lesz – akár betárcsázós sebességűre.
A tanítás és figyelmeztetés egyébként teljesen idegen módszer az olyan jogvédő szervezetektől, mint a RIAA és az MPAA. A kétezres években a tartalomszolgáltatók több tízezer pert indítottak egyéni felhasználók ellen. A legtöbbjük szó nélkül elfogadta a vádakat és a peren kívüli megegyezést választotta, egyikük azonban, aki inkább pereskedett, nem járt túl jól: harminc zeneszám letöltése miatt 675 ezer dollár (152 millió forint) megfizetésére kötelezték. Mivel ennek ellenére a pereknek lényeges hatásuk nem volt a kalózkodása, az iparág évekkel ezelőtt abbahagyta ezeket a pereskedést.
Korlátozás, lekapcsolás, kötelező kurzus
Még novemberben a Torrent Freak szivárogtatott ki dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy a Verizon monitorozni fogja a Bittorrent-felhasználókat, és két figyelmeztető email után jelenti az állítólagos szerzői jogi sértéseket, majd kiküldenek egy harmadik és negyedik figyelmeztetést is, zavaró felugró ablakok formájában, és még kettőt, amit jóvá is kell hagynia a júzernek. Itthon ilyen megoldás elképzelhetetlen lenne, mivel a megvalósításához a szolgáltatónak bele kell nyúlnia a felhasználó forgalmába.
Fotó: Boryana Katsarova
Hat után a figyelmeztetések abbamaradnak, azonban a szerzői jogok megsértéséről szóló feljegyzés megmarad. Azt még nem tudni, mire használják majd fel a renitens letökltőkről gyűjtött adatokat, mivel a rendszer csak most indul, de túl nagy képzelőerő nem kell hozzá. Ha a felhasználó ezek után is folytatja a jogsértést, a Verizonnál például 14 napig közel betárcsászós szintre (256 kilobit per másodpercre) lassítják a netet.
Nem a Verizon az egyetlen, aki így jár majd el, az internetszolgáltatók szabad kezet kaptak a korlátozások kialakításában. Az AT&T például blokkolná a felhasználók internethozzáférését, amíg nem teljesítenek egy online, szerzői jogokról szóló kurzust, a Time Warner pedig egyszerűen ideiglenesen lekapcsolná a szolgáltatást.
Figyelnek
A CCI bemutató videója szerint tartalom-előállítók csatlakoznak a torrentezők által használt P2P-hálózatokhoz, és figyelik, hogy megosztja-e valaki illegálisan a tartalmukat. Ezután azonosítják a jogsértést elkövetők IP-címét, és a hozzá tartozó internetszolgáltatót. A jogsértéseket figyelő MarkMonitor nevű szoftvert egyébként olyan ember auditálta, aki korábban a jogvédőket tömörítő RIAA (Recording Industry Association of America) lobbistája volt.
Ezután szólnak a szolgáltatónak, aki egy riasztást küld az illegális tartalmat megosztó felhasználónak, ha folytatja azt, akkor pedig kötelezően meg kell néznie egy videót. A szankciók és a figyelmeztetések pedig megszűnnek, ha az állítólagos jogsértő aktivitás is abbamarad.
A CCI hangsúlyozza, hogy a szolgáltatók nem adnak ki személyes információkat. Valamint kiépítettek egy visszajelzésre alkalmas rendszert, ahol a felhasználók elmondhatják, ha valójában nem is kalózkodtak. Azt már nem említi a videó, hogy a felülvizsgálat 35 dollárba (7900 forint) kerül, és az észlelés után két hét van a kérelem beadására.
Negatív hatása lehet
Az, hogy a nagyobb szolgáltatók figyelik az egyéni netforgalmat, mindenképpen adatvédelmi aggályokat vet fel. Az az tény, hogy egy harmadik fél azonosítja valakinek az IP-címét, aki jogvédett tartalmat oszt meg, majd ezt jelenti a szolgáltatónak, már önmagában is elég félelmetes, de ezen túl személyi adatvédelmi elveket sérthet.
Jelenlegi formájában a hat csapás biztosan nem állítja meg a kalózkodást. Mára nagyon egyszerűen használható eszközök, VPN-ek, proxyk állnak a felhasználók rendelkezésére, ha szeretnének továbbra is kíváncsi tekintetek nélkül internetezni, esetleg letölteni, megosztani. Ráadásul egyszerűen figyelmen kívül hagyhatják a figyelmeztetéseket, mivel azok néhány szolgáltatónál semmiféle komoly további szankcióval nem járnak (például a Verizonnál nem tudni, hogy a 14 napos lassítás után mi a következő lépés).
Mégis, ez a beavatkozás beláthatatlan következményekkel járhat. Visszaeshet a nyilvános wifi-hotspotok száma, mivel könnyen pórul járhatnak azok is, akik szabadon engedik a hozzáférést hálózatukhoz: a program keretében csak IP-címekre figyelnek, így teljesen mindegy, valójában ki követ el jogsértést a hálózatüzemeltető nevében.
Magyarországon nem készül
Martos Balázstól, az Internet Szolgáltatók Tanácsának egyik alapítójától megtudtuk, hogy Magyarországon nincs az USA-ban most bevezetetthez hasonló rendszer, és nem is terveznek ilyet, sem a jogalkotók, sem a szolgáltatók. Az új büntető törvénykönyv alapján blokkolás lehetséges lesz majd, ehhez azonban bírósági végzés kell. Más kérdés, hogy azt sem nehéz megkerülni.
Martos szerint technikailag itthon is lehetséges lenne a felhasználók megfigyelése, de ez mindenképpen plusz terheket róna a szolgáltatókra, mivel a hatalmas adatforgalomhoz nem akármilyen technikai felszerelés szükséges. Ráadásul, ha az adatforgalmazás valamilyen titkosított csatornán történik, például https-protokoll használatával, akkor technikailag is lehetetlen az átmenő forgalom tartalmi elemzése.
A megfigyelő szerepét – ellenben amerikai társaikkal – egyébként is nagyon erősen hárítják a magyar internetszolgáltatók. Valószínűleg ebben szerepet játszanak a plusz költségek, és az is, hogy egy ilyen megoldás teljesen idegen az európai demokráciáktól. Ezt az álláspontot már az ACTA lehetséges magyarországi hatásait elemző konferencián nyilvánvalóvá tették.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
