Elbuktuk a Google nélküli hetet

Rögtön az elején olyan nehézségekkel kellett megküzdeni, mint a tucatnyi új jelszó megjegyzése: miután egymás után regisztráltam egy sor új alkalmazást, hirtelen nem emlékeztem az Outlook-jelszavamra, csak harmadszorra sikerült eltalálni.

Kezdem a kellemes meglepetésekkel. Az Outlookot például egészen gyorsan megszoktam, a Chrome-ot helyettesítő Firefox is hozta a formáját, ez utóbbit lehet, meg is tartom. A Windows Phone-nak volt néhány szolgáltatása, ami kifejezetten tetszett, például a gyereksarok nevű beállítás, ahol engedélyezni tudom, hogy a gyerek milyen alkalmazásokhoz férhet hozzá.

Az Evernote-ot korábban is használtam, most sem csalódtam benne. Kipróbáltam mellette a Microsoft SkyDrive szolgáltatását, ami a Google Drive-hoz hasonlóan működik. Van némi különbség a két szolgáltatás között, de alapvetően nem hiányoltam a Google Drive-ot. Legalábbis azokra a feladatokra, amelyek most merültek fel, a régebbi dokumentumaim bizony hiányoztak, de erről kicsit később.

Mobilos nehézségek

A teszthez a HTC Windows Phone 8x-et kaptam kölcsön, ezen Windows Phone 8 operációs rendszer van. Eddig csak futólag találkoztam ezzel az operációs rendszerrel, leginkább akkor, amikor kollégám ilyen készüléket tesztelt. Az első órákban rettentően bosszantottak egyes tulajdonságai, nem értettem az alapvető működést. Később kezdtem átlátni a rendszert, végül egészen megszerettem.

A családban mindenkinek androidos mobilja van, így rengeteg olyan alkalmazást használunk, amellyel meg tudunk osztani egymás között tartalmat, bevásárlólistát. Ezt most nélkülözni kellett, illetve néhány alkalmazásnak a webes felületét használtam ehhez. Sokkal nehézkesebb így, de végülis megoldható.

Volt azonban néhány alkalmazás, amit sehogysem tudtam helyettesíteni. Az egyik ilyen a Gtalk volt. A magánéletben és munkám során is gyakran használom, ezen beszéljük meg a kollégákkal a munkával kapcsolatos ügyeket, így hiánya komoly problémát okozott. A Jabber-alapú csetelés nem váltotta be az hozzá fűzött reményeket, az IM+ egyszerűen nem működik. Az első néhány órában még lehetett használni, bár már akkor is teljesen véletlenszerűen jöttek meg az üzenetek a mobilra, később azonban teljesen összeomlott. Hiába jelezte, hogy üzenetem érkezett, nem mutatta, hogy mit írtak nekem. A többi elérhető Jabber-alapú klienst is kipróbáltam, de egyik sem volt megbízható.

Emiatt úgy döntöttem, hogy áttérek a most már Microsoft-tulajdonú Skype-ra. Ezzel ugyan kizártam ismerőseim nagyjából kilencven százalékát az elérhetők köréből, legalábbis ami a mobilt illeti, de legalább azzal a néhánnyal tudtam kommunikálni, akik használnak Skype-ot. Ezen kívül még a Facebook-csetet is használtam néhány kivételes esetben.

Hiányoztak a kontaktjaim, a SIM-kártyán nincsenek telefonszámaim, minden kapcsolatomat Google-ban mentettem el. Így első néhány nap egyáltalán nem tudtam, ki hívott. A családi telefonszámokat végül sikerült elmenteni, a többieknél azonban mindig meglepetésként ért, hogy vajon ki szól bele. Mintha visszaértem volna a vezetékes, számkijelző nélküli telefonok korába.

Arra pedig esélyem sem volt, hogy én hívjak fel embereket, szerencsére ez ritkán fordul elő, nem nagyon szoktam telefonálásra használni a mobilt (később importáltam a kontaktokat, így már kényelmes lett az átállás is).

Buktatók

A kísérlet egészen jól működött egészen addig, míg a havazás miatt nem kellett egyszerre több kollégával tartani a kapcsolatot real-time, vagyis cseten. Ekkor ugyanis már nem tehettem meg, hogy az egyikkel a Pidginen, a másikkal Skype-on, a harmadikkal Facebookon beszélem meg a teendőket, így kénytelen voltam néhány órára bekapcsolni a Gtalkot. A rendkívüli helyzet elmúltával azonban megint visszatértem elszigeteltségembe, Google nélküli világomba.

Szigorúbb voltam akkor, amikor nem vettem elő Google Drive-ba írt jegyzeteimet egy rovatértekezleten, és megpróbáltam visszaemlékezni egy héttel azelőtti összes ötletemre. A teszt végén kiderül, sikerült-e.

Az egy hét alatt néha kénytelen voltam megnyitni a Gmailt is, amikor régebbi fontos leveleket kellett megtalálnom. Egy teljes költözés során lementeném az eddigi összes leveleket és meg tudnám találni, amit keresek, de a teszt idejére nem töltöttem le a fiók teljes tartalmát.

Az ügyeleti beosztást is Google Drive-on osztjuk meg egymással a szerkesztőségben, így ehhez most nem tudtam hozzáférni. Kicsit csaltam a kísérlet megkezdése előtt és megnéztem egy hétre előre a beosztást, így nem érhetett meglepetés.

További problémát jelent, hogy Gmaillel regisztráltam sok szolgáltatásra, például Facebookra, Twitterre, kuponoldalakra, Amazonra. Szigorúan véve a kísérletet, ezeket a szolgáltatásokat nem használhattam egy hét alatt. Valójában a Twitterrel és a Facebookkal kivételt tettem. Ezekben az esetekben a jelszóemlékeztetők is megérkeztek volna (ha nem emlékeztem volna rájuk), hiszen az egész levelezésem át volt irányítva Outlookra.

Nehéz Google nélkül élni

Összességében azt mondanám, hogy nem lehetetlen Google nélkül élni, de a Google termékei jelentősen megkönnyítik online életünket. Nem is azért, mert ezek volnának a legjobb termékek, hanem mert ezeket használják a legtöbben. Ennek ellenére a Windows Phone-t kifejezetten megszerettem, szívesen használnám akár állandóan is az Android helyett, de akkor tudnám igazán kihasználni valamennyi lehetőségét, ha a közeli családtagok is ilyen mobilt használnának.

A munkahelyen szinte minden erre épül, a céges levelezés, a közös naptár, a megosztott Google dokumentumok mind hiányoznak a mindennapi munkához. A barátok és ismerősök túlnyomó többsége is Google-termékeket használ, így a velük való kommunikáció is egyszerűbb úgy.

Az egy hét alatt nem hallgathattam zenét a Google Musicon, nem nézhettem YouTube-ra feltöltött videókat. Ez ugyan nem akasztotta meg a napi munkát, de a komfortérzethez hozzátartozik. Persze ha megszűnne a Google, mindenki kénytelen lenne áttérni más cégek termékeire, de akkor is kialakulna egy olyan termékcsoport, amelyen szinte mindenki elérhető.