Virtuális pénzbe menekülnek a vagyonok

Kellemetlen meglepetés érte a ciprusi bankbetéteseket az elmúlt hetekben, amikor kiderült, hogy pénzük sehol sincs biztonságban, és a bankok korlátozhatják a pénzükhöz való hozzáférést. Erre a problémára az egyik megoldás a bitcoin lehet, ami egy teljesen névtelen, kormányok befolyásától mentes, kibocsátók nélküli digitális pénznem.

A Bitcoint egy Nakamoto Szatosi álnév mögé bújó, állítólag 36 éves japán férfi alkotta meg 2009 januárjában. Valós személyazonosságát senki sem ismeri, eldobható email-címekről kommunikál az anonim Tor-hálózaton. Utoljára 2011 áprilisában adott életjelet magáról, akkor azt mondta, innentől más dolgokkal foglalkozik inkább. De mivel nyílt forráskódú projektről van szó, ez nem is gond – most is többen frissítik a rendszer működéséhez szükséges szoftvereket.

Dan Kaminsky, vezető internetbiztonsági szakértő, aki kielemezte a Bitcoin működését, úgy nyilatkozott, Nakamoto egy világklasszis programozó, aki nagyon mélyen érti a C++ programozási nyelvet, a titkosítást, a peer-to-peert és még a gazdaságot is. Akár egyetlen ember, akár egy csapat dolgozott rajta, Kaminsky szerint mindenképpen zseniális a végtermék.

Nem hagyományos pénz

A ma normálisnak tekintett pénzrendszer bizalmi alapon működik, de az évek óta tartó gazdasági válság megmutatta, hogy ezzel a bizalommal vissza is lehet élni. Gyakorlatilag a gazdaság összes fontos szereplője, a kereskedelmi bankok, szabályozók, a kormányzatok és központi bankok is követtek el hibákat, és ezzel csökkentették a rendszerbe vetett közbizalmat.

Nakamoto a következőt írta a Bitcoin rendszer 0.1-es verziójának kiadásakor:

A konvencionális pénz problémájának gyökere a bizalom szükséges a működéséhez. Megbízunk a központi bankban, hogy nem rontja a pénz értékét, de a történelem pont az ellenkezőjét bizonyítja. A bankokra bízzuk a pénzünket, hogy raktározzák el, kezeljék a tranzakciókat, de a kölcsönökkel hitelválságot okoznak, és a pénzünknek csak töredékét helyezik tartalékba. Bízunk bennük, hogy figyelnek a személyiségi jogainkra, nem engedik tolvajok kezébe pénzünket, adatainkat.

Ezzel szemben Nakamoto rendszere titkosításon, nem pedig bizalmon alapul. A pénzforgalom névtelen, és ha mindkét fél elég ügyes, akkor senki sem tudja meg, hogy kik között ment végbe egy-egy tranzakció. Nincs kontroll, sem bizalmi kérdés.

Hogyan lehet bitcoinhoz jutni?

Az első lehetőség a bányászat, ami a valódi aranybányászathoz hasonlít, annak a digitális leképezése. Ebben az esetben azonban nem ritka nemesfémre teszünk szert, hanem egy tervezetten szűkös erőforráshoz juthatunk, ráadásul egyre nehezebben. Csákány helyett egy számítógépre és egy szoftverre van szükségünk. A bányászóprogram az elindítása után felcsatlakozik egy hálózatra, és számításigényes műveleteket végez, egyre nehezebb algoritmusokat old meg; ezekért a számításokért cserébe juthatunk bitcoinhoz. Aki szeretne beszállni ebbe az üzletbe, innen indulhat.

A bitcoin-bányászat nem öncélú, tehát nemcsak arra jó, hogy a lelkes vállalkozók digitális érmékhez jussanak. A megoldandó algoritmusok azért bonyolultak, mert a program és a hálózat ezek segítségével titkosítja a rendszerben végbemenő tranzakciókat. Ez garantálja a bitcoin biztonságosságát, és a résztvevők anonimitását.

A másik lehetőség a kereskedelem, amire a bitcoinra specializálódott tőzsdéken van lehetőség, ezek közül a legismertebb az Mt. Gox nevű. A dollár-bitcoin árfolyamot nem a bányászat, hanem a digitálisa valutával való kereskedelem tudja megváltoztatni, ez gyakorlatilag ugyanaz a mechanizmus, mint a hagyományos pénzek esetében. Akkor járunk a legjobban, ha hagyományos valutánkért olcsón veszünk bitcoint, és akkor adjuk el, amikor felment az árfolyama.

Hogyan lehet kereskedni?

Aki elkezd futtatni egy bitcoin-klienst, kap egy egyedi azonosítót. Ez lesz a pénztárcája címe, erre utalhatnak mások. Az enyém például így néz ki: 1GjTDbbFcbzXd3GYfZKLvhzXjYXJ1q8Lvi. Több ilyen pénztárcánk is lehet, akár minden utaláshoz külön készíthetünk egyet, és ha megfelelően felcímkézzük őket, akkor könnyebben nyomon tudjuk követni a tranzakcióinkat. A fentihez hasonló, számokból és betűkből álló címeket tudjuk megadni másoknak, vagy nyilvánosságra hozni, és ezekre tudnak mások bitcoint utalni. A rendszer lényege, hogy egy adott cím – ha nem bénázzuk el – nem köthető senkihez, az utalásokat intéző rendszerben elvileg nem tudják nyomon követni, hogy melyik cím kihez tartozik. Ezért lett a valuta az alvilág kedvenc pénzneme.

Tuti biztonságos?

A tranzakciókat egyelőre nem lehet hamisítani, és pénzt sem tud senki előállítani a bányászaton kívül. Az anonimitás már nehezebb kérdés: egy 2011-es tanulmány szerint elméletileg tényleg tökéletesen elrejthetőek a tranzakciók, a gyakorlatban azonban a legtöbbjük visszakövethető.

Még 2010-ben sebezhetőséget fedeztek fel a protokollban: a tranzakciókat nem ellenőrizték rendesen, és ezt kihasználva 2010 augusztus 15-én valaki 184 milliárd bitcoint generált. A tettesek nagyon hamar lebuktak, mert a hálózat működéséből adódóan a rendszer eltárolta az egész műveletet, és e alapján könnyű volt megtalálni a hibát, és visszavonni a hamisított pénzeket.

Ennél sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a felhasználók bitcoinos pénztárcájának ellopására specializálódott hekkerek. A Skype-on például néhány napja terjed egy ilyen kártékony program. Ez viszont nem sokban különbözik azoktól az adathalász programoktól, amelyek segítségével a hagyományos banki adatokat csalják ki a gyanútlan felhasználóktól.

De hol van a pénz, csak a gépemen?

A pénzt tartalmazó adatfájl a felhasználónál van, ezért érdemes elég gyakran biztonsági mentést készíteni róla. (Lehetőleg olyan helyre, ami nem érhető el az internetről.) Az utalásokkal már más a helyzet, a bitcoin hálózata a beindításának első pillanatától kezdve tárolja az összes végbement tranzakció naplófájlait, és nem csak egy központi helyen, hanem minden egyes rákapcsolódó kliensen. A felhasználóknál futó kliensek első indításnál leszinkronizálják ezt a fájlt, és folyamatosan frissítik a tartalmát.

A bitcoin elosztott működési elve azt is megakadályozza, hogy a pénzünket kétszer költsünk el, minden egyes utalásnál több, véletlenszerűen kiválasztott hálózati tagnak kell visszaigazolnia, hogy egy tranzakcióra megvan a fedezet, majd pedig azt, hogy végbement a bitcoinok átutalása.

Mi történik, ha elhagyjuk a Bitcoinjainkat?

Fizikailag nem léteznek a bitcoinok, csak egy SHA256 nevű algoritmussal titkosított adat formájában tároljuk azokat a már említett pénztárcánkban. Ezt a pénztárcát mindenki a saját titkosítókulcsával védi, és ennek az elvesztése nagyjából a valódi bankjegyek elégetésével egyenértékű. Ezek a bitcoinok kiesnek a teljes digitális gazdaságból.

Persze mindig akadnak vállalkozó szelleműek, és mindegyik algoritmust fel lehet feltörni, ez alól az SHA256 sem kivétel. Mindez csak számítási kapacitás és idő kérdése, és ha megjelennek a kvantumszámítógépek, elérhető közelségbe kerülhet egy-egy teli pénztárca feltörése.

Stabil pénz a bitcoin?

Most nagyon úgy tűnik, hogy nem az, mert az évekig tartó egyenletes növekedés után 2013 tavaszán – pár hónapig tartó brutális növekedés után – néhány nap feleződött az árfolyama. Egy ideig 200 dollárnál is többe került egy bitcoin, de csütörtökön az árfolyam hatalmasat zuhant, a cikk írásának pillanatában 90 dolláron állt.

Az egyik legnagyobb bitcoin-váltó, az Mt. Gox múlt héten többször leállt, és ezzel kapcsolatban ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot. Egyesek szerint sokan támadták a bitcoin-tőzsdét, azzal a céllal, hogy lejjebb tudják tolni az árfolyamot.

Máshol az jelent meg, hogy az Mt. Gox saját sikerének áldozata. A magyarázat szerint a központ nem bírta kiszolgálni a nagy érdeklődést, a leállások pedig pánikhangulatot okoztak, és végül ezért csökkent az árfolyam. A Guardian brit lapban pedig már egy összeesküvés-elmélet is megjelent arról, hogy az amerikai kormány állhat a támadások mögött, hiszen rossz szemmel néznek mindenféle önálló pénzt.

Jön a decentralizált pénz?

Bár a korábbiakhoz képest ma már tömegek érdeklődnek iránta, nem túl valószínű, hogy a bitcoin igazán elterjed. Kritikusai szerint nem eléggé rugalmas, felépítésében pedig a piramisjátékokat mímeli, hiszen minél korábban szállt be valaki, annál nagyobbat kaszálhat. Az algoritmus szerint pontosan 21 millió bitcoin bányászható ki, a bányászat pedig egyre nehezebb lesz, egyre kevesebb pénz lehet szerezni ugyanakkora a számítási teljesítménnyel.

Vannak, akik máshogy gondolják, hiszen a bitcoint már nemcsak hekkerek és drogosok támogatják, hanem beszálltak a Winklevoss-fivérek is, akik korábban azzal váltak híressé, hogy Mark Zuckerberget a Facebook ellopásával vádolták. Az ikrek állítólag a bitcoinok 1 százalékát birtokolják, ami több millió dollárt jelent. Winklevossék szerint senki nem veszi igazán komolyan a jelenséget, pedig egy ponton változni fog a felfogás, és a digitális pénznemnek lesz helye a világban. Lehet igazuk van, a hagyományos kereskedők, tőzsdézők is egyre inkább nyitnak a bitcoin felé, már külön honlap is van kifejezetten nekik.

Már riválisai is vannak a Bitcoinnak, ilyen például az Opencoin által kifejlesztett Ripple fizetési protokoll, amely mögött komoly befektetők sorakoztak fel – az Andreessen Horowitz, Lightspeed Ventures, valamint a Bitcoin Opportunity Fund, amely kimondottan a virtuális pénzzel foglalkozó vállalkozásokat támogatja. Az Opencoin fejlesztőinek egyik célja kiküszöbölni a Bitcoin biztonsági hibáit, és azt megoldani, hogy gyorsabbak legyenek tranzakciók, a rivális Bitcoinnál ugyanis néha sokat kell várni az átutalások hitelesítésére. Az Opencoin – amely a pénznemét Ripple névre keresztelte – májusban 50 milliárd érmét akar forgalomba helyezni.

A következő években számos új, globális pénznem születésének lehetünk szemtanúi. A digitális pénz segítéségével könnyedén kezdeményezhetőek azonnali átutalások, a pénz jóval szabadabban áramolhat, mint bármikor korábban. De a hátránya is ugyanebben van, hiszen a Bitcoin példája azt mutatja, elég bedönteni a legnagyobb tőzsdei weboldalt, és máris zuhan az árfolyam. Paradox módon, tökéletes ellentétben az alkotó szándékaival, a felhasználók bizalmára is szükség lesz ahhoz, hogy ezek a digitális valuták nagyobb szerepet kapjanak.