Újra retteghetnek az amerikai netezők
További Tech cikkek
- Olyat hibát produkál a Windows, hogy garantáltan mindenki kiugrik a székéből
- Könnyen megeshet, hogy a Google kénytelen lesz eladni a Chrome-ot
- A Huawei hivatalosan is bejelentette, előrendelhető a Mate 70
- Lesöpörheti Elon Musk X-ét a Bluesky, már a Google is relevánsabbnak találja
- Ezek a leggyakrabban használt jelszavak – érdemes változtatni, ha ön is használja valamelyiket
Egyszer már az internetezők sikeresen felvették a kesztyűt a szerintük a szabadságjogokat korlátozó, Cyber Intelligence Sharing and Protection Act (CISPA) nevű törvényjavaslattal szemben, a küzdelem mégsem volt teljesen sikeres. Múlt héten a hírszerzési bizottság elé került, és valószínűleg a héten megszavazza az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának képviselőháza.
A jogszabály eléggé ellentmondásos: a CISPA is arra ösztönzi majd a cégeket, hogy megosszák egymással és az amerikai kormánnyal a kiberfenyegetéssel kapcsolatos információikat. Ellenzői szerint a Mike Rogers képviselő által benyújtott jogszabály kikezdi az online magánéletet, mivel lehetővé tenné a cégeknek, hogy mindenféle következmény nélkül felhasználói adatokat cseréljelnek a kormánnyal és egymással.
A felhasználókat képviselő Electronic Frontier Foundation elkészített egy egyszerű eszközt, amivel bármelyik amerikai állampolgár könnyedén értesítheti képviselőjét arról, hogy mit is gondol a szabályozásról, a korábbiakhoz hasonlóan pedig most is felrobbantak a közösségi oldalak, mindenhol a szabályozás ellen háborognak.
A helyzetet bonyolítja, hogy beállt a javaslat mögé több techóriás is: az IBM kétszáz, magas beosztásban lévő munkatását küldi Washingtonba, hogy meggyőzze a képviselőket a jogszabály szükségességéről. Két nap alatt közel kétszáz találkozót szerveznek. Szintén támogatja a kezdeményezést az iparágból a Google, a Yahoo (Eric Schmidt, illetve Marissa Meyer nevével nyomatékosítva) és a Microsoft. A cégek szerint az állami szintű kibertámadásokat csak ilyen információmegosztással lehet megfékezni.
A támadások ténye kétségtelen: egy közelmúltban publikált vizsgálat szerint elit kínai hekkerek eddig is több mint száz amerikai cég, illetve katonai célpont gépeire hatoltak be, és onnan érzékeny, titkos adatokat loptak.
Ennek ellenére több képviselő kijelentette, hogy nem hajlandó megszavazni a CISPA-t, amíg meg nem oldják a felmerült adatvédelmi, magánélettel kapcsolatos problémákat. Ez persze túl sokat nem jelent: a SOPA-t, a PIPA-t és az ACTA-t ugyan sikerült elkerülni, kilúgozni, a felhasználók adatforgalmát az internetszolgáltatókkal megfigyelő, majd büntető, állítólag tanító célzatú Copyright Alert System viszont pár hónapja és és virul.