Wifis fényképezőgépekkel tarolna a Samsung
További Tech cikkek
- Beperelték a Disney-t, szabadalmi jogokat sérthetett az egeres cég
- Hatalmas bejelentéssorozatra készül az Apple
- Új válság fenyeget: a B-vitamin-hiány már itt van a sarkon, az italpolcok is kiürülhetnek
- Fontos változás jön a Google keresőjében, érdemes résen lenni
- Beperelték a YouTube-ot, súlyos vádakat fogalmaztak meg
Egyre népszerűbbek a tükör nélküli, cserélhető objektíves (mirrorless interchangeable-lens camera, MILC) fényképezőgépek, a távol-keleti országok után már Európában is fenyegetik a tükörreflexeseket. Nem csoda, hogy a gyártók egymás után mutatják be a kategória újdonságait és már nemcsak az átlagfogyasztóra, hanem a profik igényeit is próbálják kielégíteni.
Kezdőktől a profikig
A Samsung néhány hónap eltéréssel mutatta be az NX1000 és az NX300 fényképezőgépeket. Az NX1000 egy új vonalat képvisel az NX sorozatban, a kezdőket célozza meg. A sorozat előző darabjának, az NX200-nak a kicsit átdizájnolt változata, műanyag vázzal és klasszikus LCD-kijelzővel van felszerelve. Az NX300 ezzel szemben egyértelműen felső kategóriás fényképezőgép, retro külsővel, tökéletes képminőséggel.
Az NX1000 a kisebb fényképezőgépek közül való, könnyű műanyagból készült, emiatt egy nagyobb objektívvel orrnehéz lehet. A váz műanyag borítása ugyanakkor nem zavaró, a fehér szín illik a fényképezőgép dizájnjához (a fekete modellt nem láttuk), a gép jól összerakott termék érzetét kelti. A fényképezőgépet teljesen automata és manuális módban is lehet használni, a legapróbb részletekig állítható a fehéregyensúly, az ISO-érzékenység, a záridő, a rekeszelés. A Samsung fényképezőgépekre jellemző iFn gombbal ezek azonnal elérhetők, és nem kell menüben bajlódni, ha gyorsan akarunk állítani például a fehéregyensúlyon.
A gép ugyanazt a 20 megapixeles APS-C CMOS szenzort kapta, mint elődje, ezzel nem túl kedvező fényviszonyoknál is szép képet lehet készíteni. Teljesen kezdőknek bosszantó lehet, hogy rossz fényviszonyok mellett automata üzemmódban nem mindig hajlandó fókuszálni (és fényképezni), de ez pont arra ösztönözheti a felhasználókat, hogy a beállításokkal matatva jobb képet készítsen.
Az NX1000 gyors fényképezőgép, de ez csak akkor igaz, miután bekapcsoltuk. A bekapcsolás ugyanis eltart egy ideig. Normál körülmények között ez nem is zavaró, de amikor a gyerek éppen életében először csodálkozik rá kacagva az állatkerti simogatóban látott kiskecskére, akkor egy évszázadnak tűnik az a három másodperc.
NX1000 | NX300 | |
Pixel | 20,3 mp | 20,3 |
Szenzor | CMOS | CMOS |
ISO | 100-12800 | 100-25600 |
Kijelző | TFT-LCD | Érintőkijelzős AMOLED |
Wifi | van | van |
USB | 2.0 | 2.0 |
Különlegesség | - | 3D-funkció |
Akkumulátor | 1030mAh | 1130mAh |
Az NX300 a másik véglet, bőrszerű váza retro kinézetet kölcsönöz a fényképezőgépnek, egyébként ugyanakkora, mint az NX210. Jó fogása van, jóval nehezebb a váza, mint az NX1000, emiatt a nagy objektívvel sem orrnehéz, jó az egyensúlya. A külsőségeknél maradva érdemes megemlíteni a kijelzőjét, amely kihajtható, így magasba emelve, vagy a földhöz közelítve is láthatjuk az AMOLED-kijelzőt. Érintőkijelzőjével alapműveleteket is végezhetünk, így teljesen mellőzhetjük a fizikai gombok használatát is, fokuszálni lehet vele, de akár fényképezhetünk is a képernyőre bökve.
Sokkal gyorsabban kapcsol be, mint az NX1000, kis túlzással a bekapcsolás pillanatában már fényképezhetünk is (feltéve, hogy az objektív sapkáját is le tudjuk kapni ugyanazzal a mozdulattal). Elvileg ugyanaz a 20 megapixeles APS-C szenzor van benne, mint a korábbi NX-fényképezőgépekben, de új csipet kapott, amitől gyorsabban reagált a külvilágra. Nem volt gond például az izgő-mozgó gyerekre fókuszálni, tűéles képeket készített. Rossz fényviszonyok között, szobai mesterséges fénynél is nagyon jó képeket rögzít.
Mindkét fényképezőgépre igaz, hogy viszonylag nagy sd-kártyát kell beletenni, mert elég nagy képeket mentenek rá: a RAW fájlok 40 megabájtosak, a JPEG-ek 10 megabájtosak is lehetnek. Egyiknek sincs beépített vakuja, de ez általában nem jellemző a kategóriára, a vakut külön kell megvenni.
Wifivel a mobilok ellen
Mint a világ legnagyobb mobilgyártója, a Samsung tisztában van azzal, hogy az utóbbi években rengeteget fejlődtek a mobilok kamerái, a csúcstelefonokban már olyan kamerát tesznek, ami elég jó képet készít ahhoz, hogy fel lehessen tölteni Facebookra, Twitterre és Instagramra. Az instant képfeltöltés népszerűsége olyan szinten megugrott az utóbbi időben, hogy már szinte megkérdőjelezhető a kompakt kamerák létjogosultsága, hiszen ha valaki jó képeket akar csinálni, az inkább vesz egy jobb fényképezőgépet, a többieknek pedig elég a zsebükben lévő mobil.
A Samsung felismerte ezt, és legfontosabb újítása a sorozatban, hogy beépített wifivel látja el a fényképezőgépeit. Mindkét tesztelt modellel könnyen feltölthetők a képek bármely közösségi oldalra, fotómegosztóra, el lehet küldeni emailben és az úgynevezett Autoshare funkcióval az NX300-zal automatikusan is el lehet tárolni a felhőben az összes fotót.
Más igények, jó gépek
Az NX1000 számos olyan funkciót felvonultat, amit a felhasználók gyakran használnak. Könnyű kezelhetősége ideális jelöltté teszi azoknak, akik először vásárolnának komolyabb kamerát, felváltva az addigi kompakt gépet. De még a haladóbbak is szívesen dobhatják be a hátizsákba, mert kicsi, és tudja, ami egy városnézéshez szükséges.
Az NX300 nagy érintőkijelzőjével, wifi-kapcsolatával, ASP-C szenzorával szerethető fényképezőgép, jó minőségű képeket készít, könnyű használni. Viszont nem mondhatnánk olcsónak, Magyarországon 200 ezer forint körül lesz a kiskereskedelmi ára, az NX1000 fényképezőgépet pedig nagyjából 110 ezer forintért vehetjük meg.
Tarolnak a piacon
A tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépek már régóta komolyan fenyegetik a tükörreflexes gépek alsó kategóriáját, és a kompaktoktól is elvonnak vásárlókat. A tükör nélküli, cserélhető objektíves gépek kisebbek, mint a tükörreflexesek, de sokkal jobb képet készítenek, mint a kompaktok, és majdnem ugyanazt a képminőséget adják, mint az alsó kategóriás DSLR gépek.
A kategória csak néhány éve létezik, de egyre több gyártó állt rá ezek fejlesztésére, mostanában már szinte minden nagyobb elektronikai kiállításra megjelennek új modellekkel – ez eddig leginkább a kompaktoknál volt ez jellemző. Ma már egész sorozatokat gyártanak tükör nélküli cserélhető objektíves gépekből különböző árkategóriákban, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelőt. Az úttörők a Panasonic, Olympus, Samsung és a Sony voltak, de később a nagyok is beléptek a piacra, először a Nikon, később a Canon is.
Az első tükör nélküli, cserélhető objektíves fényképezőgépnek a Panasonic DMC-G1-et tartják, ezután jött a Ricoh GXR 2009 novemberében, majd az Olympus PEN E-P1 2009 júniusában. A Samsung NX10 2010 januárjában jelent meg a piacon, a Sony Nex 3 és Nex 5 májusban, a Panasonic GF2 októberben.
A tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépek eddig főleg Japánban és a többi ázsiai ország piacán hódítottak, ahol nagyon népszerűek lettek egyszerűen azért, mert ha nem is ugyanolyan, de közel olyan minőségű képet lehet velük készíteni, mint az alsóbb kategóriás tükörreflexesekkel – cserébe sokkal kisebbek és könnyebbek, így szívesebben viszik magukkal a felhasználók, nem kell nagy fotóstáskákat cipelniük egy-egy kiránduláson, városnézéskor. Ezeket a trendeket szeretnék az európai és észak-amerikai piacokon viszontlátni a gyártók, a legújabb piaci adatok szerint az európait sikerül is meghódítani.
A Totalcar tesztje
Nyilván nem autóbelsők fotózására találták ki az NX300-ast, de miért is ne? Kipróbáltam. Feltűnően elegáns, kicsit retró, de abban nem vagyok biztos, hogy ami bőrnek látszik, az a Samsung pitonfarmjáról származik. Egy ilyen pici fényképezőgép hasznos, mert bárhová könnyen odafér, és kihajtogatható a kijelzője, bár csak le és föl fordítható, oldalra nem. Mivel érintőképernyős, elég könnyű kezelni, bárt az ember néha akaratlanul is hozzáér. Ezt például érintőfókuszálásnak hiszi a gép, vagyis gyorsan élesre állítja oda, ahová böktünk. Mivel a gép picike, nem igazán munkára termett, de ebben a műfajban ez nem bug, hanem feature. Még az sem komoly probléma, hogy a gép tetején lévő tekerőgombot nehéz elérni mutatóujjal, mert könnyen megkerülhető az objektíven lévő iFN gomb nyomkodásával: ilyenkor az objektív élességállító gyűrűjével lehet expókorrekciót, blendét, záridőt, ISO-t állítani. Zseniális.
Az NX300 egészen gyors kis gép, egyedül visszanézésre váltva kér néha hosszabb gondolkodási időt, inkább az volt a furcsa, hogy egyszer miért igen, és máskor miért nem. Az autófókusz gyors, pedig elvileg a kompaktgépes rendszerű, de elég pontos, igaz, az autó (esetünkben egy Toyota RAV4) fekete belsejében, ahol a fény is kevés, néha nem találta az élességet a 18-55-ös alapobjektívvel. Viszont az obi előtt le a kalappal, tényleg megvan benne a 24 megapixeles szenzorhoz szükséges felbontás. Egy fokkal tán még jobb volt a 12-24-es nagylátószögű objektív (ez 16-36-osnak felel meg kisfilmen), még a torzítása sem vészes, és meglepő módon sokkal tévedhetetlenebben fókuszál vele a kis Samsung. Azt hiszem, a végeredmény is, jó, egyedül a saját vakuval készült képek kékes színe lepett meg. Sok gép fénymérő rendszerét becsapja, hogy a műszerfal fekete, és a végtelenségig túlexponálják a képet, az NX300 eddig az első, amivel találkoztam, ami nem követi el ezt a hibát.
Papp Tibor