A legrosszabb kalózok a legjobb vásárlók

A brit telekommunikációs ügyek legfőbb szabályzó testülete, az Ofcom (nagyjából a mi NMHH-nknak felel meg) nagyszabású felmérést készített a legális és illegális online tartalomfogyasztásról. Az eredmények igencsak meglepőek, legalábbis annak tükrében, ahogyan a szórakoztatóipari lobbi próbálja lefesteni az internetes kalózokat és a kalózmásolatok fogyasztóit.

A kutatók négy csoportba osztották az illegális letöltőket. A legnagyobb csoportot (az összes letöltő 42 százalékát kitevő) ingyenélőknek nevezték, rájuk az jellemző, hogy semmit nem vesznbek pénzért, de bármit letöltenek válogatás nélkül, csak azért, mert ingyen van, nem is feltétlenül nézik vagy hallgatják meg utána, és az ő esetükben a letöltési lehetőségek híján biztosan nem fordulna át legális vásárlásba a sok kalózmásolat.

Szintén nagy csoport a bizonytalanoké, akik egyébként sok mindent legális formában is beszereznek, de emellett kisebb mértékben az illegális forrásokat is használják. 9 százalékot tesz ki az önigazolók csoportja, akik azt mondják, csak próbaként fordulnak az illegális megoldásokhoz, és ami tetszik nekik, azért utána hajlandók fizetni is. Végül nagyjából ugyanekkora a digitális bűnözőknek bélyegzett csoport mérete, ők a rendszer elleni lázadásként fogják fel az egész kalózkodást, ők érzik legkevésbé negatív cselekedetnek az illegális letöltéseket, és egyben ők tartanak a legjobban attól, hogy lebuknak.

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy a kalózok közül a legtöbbet letöltő 10 százalék (a 12 év feletti internethasználók 1,6 százaléka) volt felelős az összes illegális letöltés 79 százalékáért. Az arányok még durvábbak, ha a letöltők táborát kettéosztjuk, az átlagnál többet, és kevesebbet kalózkodókra: a letöltött tartalom mennyisége százalékosan 97-3 arányban oszlik meg a két fél között.

Még érdekesebb, hogy a top 20 százalék a kalózok között (akik az összes illegális letöltés 88 százalékáért felelősek) átlagosan jóval többet költ a legális tartalmakra, mint a kispályás kalózok, és mindkét kalózcsoport többet, mint a becsületes vásárlók, akik sosem nyúlnak kalózmásolatokhoz. Az éves átlagban tartalomvásárlásra fordított összegek a három csoportnál 168, 105 és 54 font voltak, vagyis egy megátalkodott kalóz évi 60 ezer forintot fizet ki legális csatornákon, míg egy becsületes vásárló csak 19 ezret.