Ötéves az App Store, ingyenappokkal ünnepel az Apple

2008. július 10-én, vagyis szerdán éppen öt éve indította el az Apple az App Store webes alkalmazásboltot, az iTunes zeneáruház szoftverekre specializált testvérét. A születésnap alkalmából egy sor nagy sikerű alkalmazást kezdtek el most a fejlesztői ingyen adni – és a Verge információi szerint ez még csak az előjáték az Apple igazi nagy ünnepléséhez. Az ajándék szoftverek eredeti ára jellemzően az 5-20 dolláros zónában mozog, a felhasználói visszajelzések alapján mind kiemelkedően magas pontszámokat kaptak. Egy kis ízelítő az ingyenes választékból: Infinity Blade 2, Sword and Sorcery EP, Badland, Traktor DJ, Day One, Barefoot World Atlas, Over.

Az App Store az iPhone 3G debütálásával egy időben indult el, kizárólag iPhone-os használatra, később a többi iOS-t futtató eszköz, így az iPod Touch és az iPad-család is támogatott lett. Az induló kínálat 500 alkalmazás volt, amelyekből az első három nap alatt 10 milliót töltöttek le. Szűk egy év kellett az egymilliárd letöltés eléréséhez, alig másfél a kétmilliárdhoz és a 100 ezres kínálathoz. A pörgés igazán 2010-11 körül indult be igazán, 2012. márciusában már a 25 milliárd letöltést ünnepelte a cég, idén júniusban pedig az 50 milliárdot, és már nagyon közel van az egymillió letölthető app határának átlépése is. Legutóbb tavaly tavasszal tette közzé az Apple az App Store örökös bestsellerlistáját, akkor a fizetős alkalmazások között két játék, az Angry Birds és a Fruit Ninja vezetett, az ingyeneseknél a Facebook és a Pandora online rádió appjai.

Az Apple óriási üzletet csinált az App Store-ral, és az alkalmazások készítői is jól jártak vele, hiszen a terjesztési modell a hagyományos szoftverterjesztéshez képest kihagyja a teljes kereskedelmi láncot, az Apple 30 százalékos jutalékának levonása után az alkalmazás ára a fejlesztőnél landol. 2013 első három hónapjában a bolt 1,48 milliárd dolláros bevételt termelt az Apple-nek, aminek ezért gyakorlatilag csak az online felületet kell karbantartania, és az azt kiszolgáló infrastruktúrát működtetnie, a tartalmat szorgosan töltik fel a külsős fejlesztők. A boltba bárki feltölthet saját készítésű alkalmazásokat, aki belép az Apple fejlesztői programjába, ennek évi 99 és 299 dollár között mozog az ára, de ezért teljes fejlesztői környezetet is kap az ember.

Ma egy App Store-ba került alkalmazás átlagosan 50 ezer letöltésre számíthat, a kínálat nagyjából fele ingyenes, a fizetősök nagy része is az 1-2 dolláros kategóriában fut. Az óriási konkurencia miatt ma már nagyon nagy szerencse vagy kemény reklámkampány kell ahhoz, hogy egy-egy új appot az emberek egyáltalán észrevegyenek, de ha felkerül valami a letöltési toplistára, és azzal a reflektorfénybe, a letöltési számláló napok alatt a százezres sávba tud futni, egy csapásra gazdaggá téve az egyszeri fejlesztőt.

Az App Store sikere nyomán szinte minden konkurens hasonló alkalmazásboltokat indított a saját mobil eszközei számára, mint például a Google Play, a Windows Phone Store, a Blackberry App World, vagy a Playstation Store. A hivatalos App Store mellett persze működnek különféle kalózverziók is, ahonnan ingyen lehet letölteni az egyébként fizetős alkalmazásokat is, de a vírusveszély miatt ezeket nem ajánlják a szakértők.

Az App Store azzal forradalmasította a szoftverterjesztés világát, hogy olcsón és egyszerűen tett elérhetővé rengeteg alkalmazást a felhasználók számára. Bár ma már a legnagyobb kiadók is rákaptak, a mai napig tart az aranykor, amikor egy jó ötlet és némi szerencse kell csak ahhoz, hogy valaki a semmiből robbanjon be és keressen százmilliókat egy-egy app letöltéseivel. Az App Store indította el a szoftveres világ legújabb trendjét is, ami szakértők szerint pár éven belül a számítógépes és konzolos játékokat is el meg fogja hódítani: ez a mikrotranzakciós modell. A játék alapban ingyen van, és fillérekért lehet kisebb-nagyobb extrákat venni hozzá, ezzel a modellel kaszál becslések szerint évi százmillió dolláros nagyságrendű pénzt a Candy Crush Saga.

Az App Store-t sok kritika éri az alkalmazások szűrése miatt (az erőszak megjelenítésével nincs gond, de néha már bikinis lányok képei is pornónak minősülnek és letiltja őket a rendszer), illetve azért, mert egy egységes bolt helyett minden ország sajátot kap, egyéni árakkal és kínálattal.