Igazságot akar a Microsoft Prism-ügyben

Múlt héten írta meg a Guardian az Edward Snowdentől származó titkos dokumentumokra hivatkozva, hogy a Microsoft évek óta lehetőséget biztosít az amerikai nemzetbiztonsági hivatalnak (NSA), hogy az hozzáférhessen a webes levelezőkhöz (korábban Hotmail, most Outlook.com), a SkyDrive-on tárolt fájlokhoz, illetve lehallgathassa a Skype-on folyó kommunikáció minden formáját.

A Microsoft akkor közleményben tagadta, hogy teljes és korlátlan hozzáférést biztosítana a fenti szolgáltatásokhoz az NSA-nak, ugyanakkor megjegyezte, hogy teljes mértékben betartja törvényi kötelezettségeit. Utóbbi viszont nemcsak azt jelenti, hogy a vállalatnak a nemzetbiztonsági ügyekben indítványozott adatkérésekben ki kell szolgáltatnia a kért információkat, hanem azt is, hogy ezekről lényegében semmilyen módon nem beszélhet a nyilvánosságnak.

A PRISM-ügyben érintett nagyobb technológiai cégek közül többen már korábban is kérték a kormánytól, hogy a FISA (Foreign Intelligence Surveillence Act) törvény alapján kapott adatkérésekről hadd hozzanak nyilvánosságra több információt, eddig azonban csak egy amolyan „nesze semmi, fogd meg jól” engedélyt kaptak, aminek értelmében csak egy aggregált számadatot adhatnak ki.

A Google és a Twitter ebben az esetben nem is élt a lehetőséggel, hiszen pusztán egy számról van szó, az ügyek jellegéről, a kikért információk típusáról és gyakoriságáról, esetleg földrajzi hely szerinti bontásáról egy szót sem szólhatnak. A Microsoft 31 ezer kérelemről beszélt 2012 második feléből.

Az éppen története egyik legnagyobb átalakulásán átmenő Microsoftnak viszont valószínűleg nem tetszik, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott információk ellenében nem védheti meg magát, ezért most a főállamügyészhez fordult segítésért. Az Eric Holdernek írt levélben a vállalat azt írja, hogy „hisszük, hogy az amerikai alkotmány nagyobb szabadságot garantál arra, hogy több információt oszthassunk meg a nyilvánossággal, ennek ellenére a kormány ezt megtiltja nekünk”.

Az érintett vállalatok leginkább azt szeretnék elérni, hogy bebizonyíthassák, az eddig a médiában megjelent információkkal ellentétben nem biztosítanak közvetlen és korlátlan hozzáférést szervereikhez és adatbázisaikhoz az amerikai kormányügynökségeknek; a rendszeres adatszolgáltatást azonban már nem tagadják.