Aztán eltompulnak, csak teszik a dolgukat

Alulfizetett frissdiplomás fiatalok cenzúrázzák Kína Twitterét, a Weibót – derül ki a Reuters összeállításából. A hírügynökség tudósítói személyesen is ellátogattak abba a tiandzsini modern irodai épületbe, ahol a cenzorok megpróbálják eltávolítani a sértő vagy politikailag elfogadhatatlan tartalmakat.

Mivel a kommunista párt szemében a cenzúra a hatalom megtartásának egyik kulcsa, a cél kettős: lehetővé szeretnék tenni a Weibón, hogy a felhasználók kiengedhessék a felgyülemlett gőzt, de közben kordában akarják tartani az információ terjedését.

A Weibo a Sina nevű kínai média-óriásvállalaté, 500 millió regisztrált felhasználója van. A cenzorokat is a Sina alkalmazza. A tiandzsini cenzúra-központ Pekingtől félórás távolságra van.

Betiltják a békákat

Pletykák terjesztéséért például akár három év börtönt is lehet kapni, az elmúlt hetekben több tucat embert vettek őrizetbe emiatt. Az számíthat hatósági eljárásra, aki olyan pletykát tesz közzé, amit legalább ötezren megnéznek, vagy ötszázan megosztanak.

Amikor egyes felhasználók Csiang Cö-min (Jiang Zemin) volt elnök halálhírét kezdték terjeszteni, betiltották a varangy és a béka szavakat is, mivel sokan így csúfolták a nyugdíjas politikust jellegzetes szemüvegkerete miatt.

Személyazonosságukat titokban tartva több volt cenzor is nyilatkozott a hírügynökségnek: „Az emberek eleinte bizonytalankodnak, de aztán eltompulnak, csak teszik a dolgukat. Egy biztos: nagyon keményen megdolgoztatják őket és nagyon keveset keresnek″ – nyilatkozta egyikük.

Nem szabad

Az iroda napi 24 órában működik, körülbelül 150 diplomás férfit alkalmaznak. A nőket állítólag az éjszakai műszakok és a sok durva tartalom riasztja el. Ez a 150 fős Weibo-cenzúra egyébként eltörpül a több tízezer cenzor mellett, akik a nyomtatott és elektronikus média egészét ellenőrzik Kínában.

„A mi munkánk teszi lehetővé, hogy ne szüntessék meg a Weibót, így az emberek egy nagy felülethez jutnak, melyen beszélhetnek. Nem szabad ideológiailag, de az emberek mégis elmondhatják a véleményüket″ – mondta egy másik volt Weibo-cenzor.

A legtöbb cenzor huszonéves, körülbelül 3000 jüant (körülbelül 110 ezer forintot) keresnek havonta, ez nagyjából megegyezik egy helyi ács fizetésével. Egy harmadik cenzor elmondta: „Az emberek azért hagyják ott, mert stresszes munka és nincs előmeneteli lehetőség″.

Ravasz módszer

A Sina számítógépes rendszere minden posztot ellenőriz, mielőtt bármi megjelenhet. A program a posztok egy részét megjelöli, ezeket olvassák el a cenzorok. Egy átlagos napon 40 cenzor dolgozik, 12 órás műszakokban. Minden dolgozónak legalább 3000 posztot kell megvizsgálnia óránként. 24 óra alatt állítólag összesen 3 millió posztot ellenőriznek így.

A legpörgősebb időszakok az évfordulók, például a Tiananmen-téri tüntetésé, de izzik a kezük alatt a cenzúra a leváltott csungkingi párttitkár, Po Hszi-laj (Bo Xilai) pere alatt is, melyben heteken belül várható az ítélet. A vezető leváltásakor 100 cenzor dolgozott 24 órán műszakban.

A cenzorok folyamatosan frissítik az érzékeny szavak listáját, így próbálják megakadályozni, hogy a felhasználók virágnyelven beszélhessenek tiltott dolgokról. Ha pedig egy érzékeny témát benéz a cenzor, a kínai kormány később is levetetheti a tartalmat, és a felelős dolgozó pénzbüntetést kaphat, vagy akár ki is rúghatják.

A szabadság rendet jelent

A legtöbb esetben a blokkolt tartalmat a szerző továbbra is láthatja, csak mások nem, így a felhasználók nem is tudják, melyik posztjukat törölték a cenzorok. Néha ideiglenesen a felhasználók hozzáférését is blokkolják büntetésképpen.

Kínában az internetes cégeknek együtt kell működniük az állami cenzúrával, a felhasználók által létrehozott tartalmakat cenzúrázniuk kell. Lu Wei, az Állami Internet-információs Iroda vezetője egy beszédében elmondta: „A szabadság rendet jelent, és rend nélküli szabadság nem létezik.″

A leggyakrabban politikai tartalmú posztokat törölnek le. „Semmilyen jel nem utal arra, hogy Hszi Csin-ping (Xi Jinping) hatalomra jutása óta a közösségi média ellenőrzése enyhülne, mi legalábbis semmi ilyet nem éreztünk a munka során″ – mondta az egyik volt cenzor.