Mi kerül egy videojátékon 60 milliárdba?

A Grand Theft Auto 5 minden idők legdrágább videojátéka a maga 265 millió dolláros (kb. 60 milliárd forint) költségvetésével – szivárgott ki néhány napja a hivatalos forrásból nem megerősített hír. Az összeg egészen eszelős, magasabb, mint a hollywoodi szuperprodukciók többsége. Igaz, ezt a képet némileg árnyalja, hogy a nyilvánosságra hozott mozis büdzsék általában csak a produkciós költségeket tartalmazzák, míg a GTA esetében a 265 millióban már benne van a marketing is. Filmeknél általában a produkciós költség felét szokás reklámra költeni, vagyis a GTA5 nem a minden idők legdrágábbjaként hirdetett Karib-tenger kalózai 3-mal játszik egy ligában, hanem a Hobbittal, a Vasember 3-mal meg a Tűzgyűrűvel. Na bumm.

De mi kerül egy játékon ennyibe?

A hírek szerint a játékon a skót központú Rockstar North stúdió öt éve dolgozik, a fejlesztőcsapat 300 tagú. A játékiparban az átlagfizetés évi 85 ezer dollár körül alakul, és feltételezhetjük, hogy egy olyan sztárcsapatnál, ami az eddig közel 130 milliós eladású GTA-sorozatot készíti, ennél valamivel magasabb is. Nagyjából 150 milliónak már meg is találtuk a helyét, és akkor még ott van egy ilyen méretű cég rezsije is, nem beszélve a fejlesztéshez használt méregdrága szoftverekről és hardverekről.

Persze adja magát a kérdés, hogy miért kell 300 ember és öt év egy játék összekalapálásához. Nos, a több száz órányi játékidőt kínáló nyitott világ lemodellezése (a játék helyszíne, Los Santos gyakorlatilag Los Angeles mása), a grafika, a programozás, a tesztelés gigászi munka, ráadásul a sorozatban először egy online multiplayer módot is adnak az egyszemélyes játék mellé.

A játékiparban jó ideje szokás egyes programmodulokat nem házon belül megírni, hanem külső fejlesztésű csomagokban megvenni. A Rockstar ugyan saját grafikus- és játékmotort használ (pontosabban a stúdió San Diegó-i testvércége által fejlesztett), de ehhez is külső forrásból licencel néhány részt, ilyen például a Bullet fizikai szimulációt végző csomag, vagy az Euphoria, ami a karakterek animációjáért felel.

A GTA sorozat egyik névjegye a rengeteg zene, a GTA5-höz 240 slágert licenceltek, amelyeket az autók rádióin lehet hallgatni játék közben. A licencdíjak megtippelése elég ingoványos talaj, induljunk ki a Braid című indie sikerjáték készítője, Jonathan Blow blogposztjából: neki egy nem különösebben közismert dal egy játékverzióval és 50 ezer eladott példánnyal számolva 1500 dollárba került. Ezt szorozzuk be 240 számmal, legalább 25 millió példányos tervezett eladással, egyelőre két verzióban (Playstation3 és Xbox360), és máris milliós, ha nem tízmilliós nagyságrendnél járunk. A GTA sorozat korábbi részeiben szokás volt hollywoodi sztárokat alkalmazni szinkronszínésznek, adta a hangját a játékhoz többek között Samuel L. Jackson, James Woods, Michael Madsen és Danny Trejo is. Ezt a szokást most feladta a csapat, amivel valószínűleg egy kisebb zsák pénzt spóroltak meg – a szereplők hangjainak nagy részét pedig Los Angeles gettóiban felszedett valódi bandatagok adják majd, ha hihetünk az egyik producer nyilatkozatának, és nem csak a reklámkampány része ez is.

És ha már a marketingről esett szó, mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy a játék kiadója nem spórol a reklámmal, Amerikában két hete indult el a tévés hadjárat, a legmenőbb kábelsorozat, a Breaking Bad alatt vetített egyperces szpottal, és azóta a csapból is ez folyik:

A kiadó nem ad információt arról, mennyibe kerül ez a marketinges invázió, de ha abból indulunk ki, hogy a Breaking Bad aktuális évadában fél perc reklám listaára 300 ezer dollár, már alkothatunk némi képet. Azt viszont megtippelni sem tudjuk, mit kérhet el Los Angeles belvárosában a Figueroa hotel azért háromszor 15 emeletnyi óriásplakátért, ami egy hónapja hirdeti a játék eljövetelét.

És mégis megéri?

Naná, hogy megéri. Bár iszonyú költségvetéssel készült, aztán a pénztáraknál elhasalt projektek nemcsak Hollywoodban vannak, de a játékiparban is (külön Wikipedia-bejegyzése van a legcsúnyább bukásoknak), a GTA V sikere nagyjából borítékolható 3 millió amerikai és még ugyanennyi brit előrendelés után. Tegyük hozzá, a brit 3 millió az a mennyiség, amit a boltokba kiszállítanak az első napon, az amerikai az, amennyiért már bejelentkeztek a játékosok.

A várakozások szerint a játék év végére eléri az egymilliárd dolláros bevételt, hatvandolláros átlagárral számolva ez 16-17 milliós eladást feltételez. Ez még csak nem is különösebb túlzás azok után, hogy az előző két epizód, a San Andreas és a GTA4 egyaránt 25 millió feletti eredményt produkált.

Könnyű lenne ezt az egymilliárdos bevételt szembeállítani a 265 milliós költséggel, de ennyire azért nem rózsás a helyzet. Egy játék 60 dolláros árából nagyjából 12 ott marad a boltban, ami eladta – ez 200 millió dollárt jelent a világ játékboltjainak, nem csoda, hogy az év egyik legnagyobb eseményeként készülnek rá. Szintén 12 dollár esik le licencdíjként a játékkonzol gazdájánál (ebben már benne van a lemezek legyártása is), vagyis az xboxos verzió után a Microsoft, a playstationös után a Sony fog zsebre tenni kb. 100-100 milliócskát, ha feltételezzük, hogy az eladások fele-fele arányban fognak eloszlani a két konzol között (az előrendelési adatok szerint inkább a 60/40-es arány a valószínű az Xbox javára). A maradék 600 millió marad a kiadónál, amiből egyrészt saját magát kell fenntartania, másrészt az összes többi játékának a fejlesztését finanszíroznia. Akárhogy is nézzük, 7-8 millió eladott példány magasságában bejön a fejlesztésre és marketingre költött csillagászati összeg, a további húszmillió pedig már a tiszta profitot hizlalja.

És akkor inkább ne is kezdjük el összeszámolni, mekkora aranybánya a Call of Duty sorozat, ami évente megcsinálja a maga 20-25 milliós eladását, és a GTA5 mellett még olcsónak is tűnik a fejlesztése.