Lukács
9 °C
22 °C

Modern, magyar, és a fél ország használja

2013.09.25. 17:20
Nemrég aránylag rövid ideig nem volt elérhető a magyar egyetemek honlapjainak többsége. A hibát hamar elhárították, de mivel éppen akkor kezdődött a szemeszter, elég sokan észrevették a kiesést. Hogy lehet, hogy egyszerre ennyi intézmény szakadt le a netről? A válasz kézenfekvő: egy hálózaton vannak, az úgynevezett HBONE-on. Ebből többnyire csak előnyük van, úttörő technológiákat alkalmazó, nagyon gyors háló köti össze a kutatókat, diákokat, oktatókat. Annyira gyors, hogy simán lehet rajta videokonferenciázni is, sőt ezen megy az adat a svájci CERN-be is.

Szeptember 3-án a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) rendszerében a központi DWDM-eszköz (dense wavelength-division multiplexing) meghibásodott: tönkrement a Flash-kártyája. Ez az eszköz felel azért, hogy meglegyen az összeköttetés a HBONE hálózat tagjai között. Az átlagfelhasználók ebből csak annyit vettek észre, hogy nem megy több egyetem honlapja.

kep

A HBONE a hazai felsőoktatási, kutatási közösség országos adathálózata, amely a hazai egyetemeket, főiskolákat, kutatóintézeteket köti össze ma is gyorsnak számító, 40-100 gigabit per másodperces sávszélességgel. Kutatóhálózat 1986 óta létezik, több lépésben fejlesztették, úttörő szerepet játszott a hazai távközlés fejlődésében.

Az a feladata, hogy biztosítsa Magyarországon a tudományos kutatás, az innovatív fejlesztés, valamint a minőségi felsőoktatás területén az EU legfejlettebb országaihoz hasonló informatikai alapinfrastruktúrát. A HBONE-nal érhető el számos, a kutatás-fejlesztést és oktatást támogató szolgáltatás és alkalmazás, mint például az olcsó petabájt méretű adattárolók, extrém nagy számítási kapacitású szuperszámítógép-rendszerek vagy az egyetemek közötti ingyenes videohívást biztosító full hd videokonferencia-rendszer.

Fénnyel megy

A HBONE úgynevezett hibrid IP-DWDM típusú hálózat: alsó, internethez közvetlenül nem kapcsolódó rétegét egyszerre több hullámhosszú fénnyel működő (dense wavelength-division multiplexing, DVDM) optikai összeköttetések képezik, a felső réteg viszont egy megszokott, belső hálózatokat és az internetet is alkotó IP-hálózat, ehhez csatlakoznak az egyetemek hálózatai is, és így kapcsolódunk a GÉANT (Gigabit European Academic Networking Technology) nevű európai kutatóhálózathoz is.

A legutóbbi nagyobb, HBONE+-nak keresztelt hálózatfejlesztés eredménye, hogy a DWDM-et másoktól eltérően nem csupán a gerinchálózatban alkalmazza, hanem egészen a nagy végfelhasználókig viszi, így ők is élvezhetik a hatalmas sebességet. A DWDM-hálózat lényege, hogy az optikai kapcsolatokon párhuzamosan különböző hullámhosszú (színű) fényhullámot alkalmaznak, így az egyszerű optikai hálózatokhoz képest többszörös és viszonylag könnyen bővíthető az adatátviteli kapacitás.

Jelenleg a HBONE húsz fényhullámmal működik, ezekből mindegyik elméletileg 100 gigabit per másodperces maximális sávszélességet biztosíthat a felsőoktatási intézmények között, de erre egyelőre nincs szükség, 40 gigabites sávszélességnél többet nem használnak ki.

Tesztelni jó

A NIIF Intézet által üzemeltetett hálózat felső rétege azért még ugyanúgy IP-protokollt alkalmazva lóg a neten, mint a többi, internethez kapcsolódó hálózat. A többitől az különbözteti meg, hogy hálózati szinten lehet rajta kísérletezni, ki lehet próbálni a jövő internetét a laborokon kívül.

Optical Metro-5200

A HBONE+ volt az első országos méretű magyar hálózat, ahol 2002-ben kísérleti jelleggel bevezették a mostani internetes címzést felváltó IPv6-ot, ami 2005 óta már szolgáltatásként működik. Ez az első országos méretű magyar hálózat, ahol 2010 óta DWDM-kísérleteket lehet végezni. Sőt, 2012 év végén elsőként ez a hálózat tette lehetővé a svájci CERN és a budapesti CERN@Wigner 100 gigabit per másodperces összekötését.

A HBONE-t üzemeltető NIIFI-nek azonban nemcsak hálózata van, hanem több egyéb szolgáltatása is, amelyek nélkül az európai kutatók manapság nem tudnának létezni. Ilyen például az egyetemeken szabad wifit biztosító, Eduroam, az az egységes azonosítást biztosító eduID, a hd  videokonferencia-rendszerek, valamint a szuper-számítástechnikai (teraflop per másodperces) kapacitások.

A közoktatásba is jön a csúcstechnológia

Az NIIFI hálózatát 2-2,5 millió felhasználó használja, gyakran anélkül, hogy egyáltalán tudna róla. A NIIFI tagintézményei a felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, közgyűjtemények, köznevelési intézmények. Ez több százezer felhasználót jelent az egyetemi oktatókon és hallgatókon át, a kutatókon, könyvtárosokon keresztül egészen az általános és középiskolás diákokig és tanárokig.

A felsőoktatás ugyan száguld, de ugyanez már nem mondható el a közoktatásról. Sok helyen még szinte azok az eszközök vannak, amiket az első beszerezéseknél elnyertek, a hálózatúak elég lassúak.

Tavaly a kormány a NIIFI feladatává tette, hogy három év alatt a köznevelési intézmények internetelérése és kapcsolódó szolgáltatásai a felsőoktatáshoz hasonló szintűek és európai színvonalúak legyen. Első lépésként új, 100 megabit per másodper feletti forgalom átvitelére is alkalmas eszközöket telepítenek mintegy 4600 iskolában.